Ψαλμοί

1. Zsoltár.

1. Boldog a férfi, aki nem járt az istentelenek tanácsában*,
és aki nem állt meg a bűnösök útján,
és aki a pestisesek katedrájára nem ült le,
2. Hanem vágya** törvényében,
és törvényén elmélkedik nappal és éjjel.
3. És lesz, mint fa, melyet a vizek kijáratai mellé ültettek,
gyümölcsét megadja majd idejében,
és levele nem fog elszáradni.
És minden, amit tenne, kivirágzik majd***.
4. Nem így az istentelenek, nem így,
hanem mint a por, amit elsodor a szél a föld színéről.
5. Ezért nem állnak (támadnak) majd föl az istentelenek az ítéletben,
sem a bűnösök az igazak határozatában*.
Mert ismeri az igazak útját,
de az istentelenek útja megsemmisül.

 

*βουλή (búlé) – döntés, határozat, végzés, akarat, szándék, tanács
**θέλημα (theléma) – akarat, vágy, óhaj, öröm, gyönyörűség
***κατευοδόω – boldogul, virágzik, jólétet hoz/teremt/ad

---

2. Zsoltár

1. Miért prüszkölnek [lovak módjára] a nemzetek és a népek miért terveznek hiábavalóságokat?
2. Előálltak a föld királyai, és a fejedelmek együtt összegyülekeztek ellen és Felkentje ellen!

Szünet.

3. „Szaggassuk szét kötelüket és dobjuk el igájukat magunktól!”

4. Az Égben Lakó kineveti majd őket és kigúnyolja majd őket.
5. Akkor szólni fog hozzájuk haragjában és összezavarja majd őket indulatában.
6. „De én királlyá rendeltettem általa a Sionon, az Ő szent hegyén,
7. kihirdetve rendelkezését: szólt hozzám, ’Fiam vagy te, én ma nemzettelek téged.
8. Kérd tőlem, és adni fogok neked nemzeteket örökségedként és birtokodat a föld határait.
9. Legeltetni fogod* őket vas bottal, mint fazekas edényét összetöröd majd* őket.’

10. És most, ó királyok, fogjátok fel! Taníttassatok, mindnyájan ó földet ítélők!
11. Szolgáljatok -nak félelemmel és ujjongjatok neki rettegéssel!
12. Ragadjátok meg a fegyelmezéseket, nehogy megharagudjon és kiveszítsétek [magatokat] az igaz útról.
Amikor lángra lobban gyorsasággal indulata, boldogok mindnyájan a benne bizakodók.

 

*Felszólító módként is fordítható

---

3. Zsoltár

1. Dávidnak zsoltára, amikor fia, Abessalón orcája elől futott.

2. , milyen sokan lettek szorongatóim? Sokan felkeltek ellenem.
3. Sokan mondják lelkemnek: Nincs neki szabadulás Istenében.

Szünet.

4. De te, , segítőm vagy, dicsőségem és aki felemeli fejem.
5. Hangommal -hoz kiáltottam fel,
és meghallgatott engem szent hegyéről.

Szünet.

6. Én lefeküdtem és elaludtam. Felébredtem, mert felkarolt engem.
7. Nem fogok félni tízezer néptől, akik felálltak körülöttem.
8. Kelj fel, , szabadíts meg engem,
Istenem, mert te vertél meg minden engem ok nélkül gyűlölőt,
a bűnösök fogait összetörted.
9. -é a szabadítás, és népeden áldásod.

 

---

4. Zsoltár

1. A végre, zsoltárokkal. Egy ének, ami Dávidra vonatkozik.
2. Amikor segítségül hívtam, meghallgatott engem igazságosságom Istene.
Szorongattatásomban tág teret adtál nekem.
Szánj meg engem és hallgasd meg könyörgésem!
3. Emberek fiai, meddig lesztek nehéz-szívűek?
Miért szeretitek a hiábavalóságot és kerestek hazugságot?

Szünet.

4. Tudjátok meg, hogy ámulatba ejtette az ő szentjét.
meghallgat majd engem, mikor hozzá kiáltok.
5. Haragudjatok és ne vétkezzetek!
Beszéljetek szívetekben
és ágyatokon legyetek átszúrva (bánjátok meg).

Szünet.

6. Igazságosság áldozatát áldozzátok
És bízzatok -ban.
7. Sokan mondják: „Ki fog nekünk jókat mutatni?
Jel lett rajtunk orcád fénye, ó !”
8. Örömöt adtál szívembe.
Gabonájuk, boruk és olajuk idejétől [mert ezek] megsokasíttattak.
9. Békében fogok lefeküdni és ugyanakkor elalszom majd,
mert Te [vagy] egyedül, ó , aki reménységben juttattál hajlékhoz engem.

 

---

8. Zsoltár

1. A véggel kapcsolatban, a boroskádak fölött. Dávidra vonatkozó zsoltár.

2. , mi uralkodónk, mily csodálatos a Neved az egész földön,
mert nagylelkűséged felemeltetett az egek fölé!
3. Kisdedek és csecsszopók szájából készítettél dicséretet magadnak,
ellenségeidért, hogy eltörölj ellenséget és bosszúállót.
4. Mert megfigyelem majd az egeket, ujjaid munkáit,
holdat és csillagokat, amiket Te alapoztál.
5. Mi az ember, hogy megemlékezel róla,
vagy az embernek fia, hogy meglátogatod őt?
6. Kevéssel (rövid időre) tetted őt kisebbé az angyalokhoz képest,
dicsőséggel és tisztességgel koronáztad meg őt.
7. És kezeid munkáira állítottad őt,
mindeneket lábai alá vetettél,
8. juhokat és ökröket mind, de még a mező barmait is,
9. az ég madarait és a tenger halait,
akik átmennek a tengerek ösvényein.
10. , mi uralkodónk, mily csodálatos a Neved az egész földön.

 

---

18. (héb. 19.) Zsoltár

A végre. Dávid zsoltára.

Az egek elbeszélik az Isten dicsőségét, kezeinek munkáját pedig hírül adja a szilárdság.
A nappal a nappalnak hirdeti fennhangon a szót, és az éjszaka hírül adja az éjszakának az ismeretet.
Nem olyan szó, sem olyan beszéd, a melynek hangja ne lenne hallható:
„A föld egészére kiment a hangjuk, és a lakott föld határaiig az ő beszédeik.”
A Napba helyezte az ő sátrát. És Ő, mint Vőlegény, kijőve a lakodalmas hálószobájából, ujjong majd, mint gigász, hogy futja az ő útját. Az ég határától a kijövetele, és a vég(cél)ja az ég határáig, és nincs senki, aki elrejthetné a melegét.
törvénye hibátlan, visszafordítja a lelkeket.
tanúsága hűséges, bölccsé teszi a kiskorúakat.
jogrendjei egyenesek, megörvendeztetik a szívet.
parancsa messze fénylő, megvilágosítja a szemeket.
félelme tiszta, a korszakok korszakáig állandó.
ítéletei igazak, összességükben (teljességükben) indokoltak.
Kívánatosabbak az aranynál és a sok drágakőnél, és édesebbek a méznél, a színméznél. A te szolgád tiszteletben tartja azokat, ugyanis megőrzésükben sok a jutalom.
Ki fogja belátni (okulni) a bűnöket? A titkosaimtól tisztíts meg engem! És a máshoz tartozótól kíméld meg a te szolgád, hogy ne gyakoroljanak hatalmat! Akkor hibátlan leszek, és megtisztulok majd a nagy bűnöktől, és szájamnak mondásai és szívemnek törődése folyamatosan jótetszésedre lesz [szemeid] előtt, ó , Segítőm és Szabadítóm!

 

---

21. (héb. 22.) Zsoltár

1. A vég idejére, hajnali segítségért. Zsoltár Dávidnak.

2. Éli, Éli, figyelj rám! Miért hagytál el engem? Eleséseim szavai távol vannak szabadításomtól.
3. Elohai, kiáltozok nappal, és nem hallgatsz meg, éjszaka is és nem akarsz megérteni engem!
4. Pedig te a szentek között laksz, Izrael dicséretei között.
5. Te benned reméltek atyáink, bíztak, és Te kihúztad őket a bajból.
6. Tehozzád kiáltottak föl és megmentettek, tebenned reméltek és nem szégyenültek meg.
7. De én féreg vagyok és nem ember, ember szégyene és a nép megvetése.
8. Mindnyájan az engem szemlélők kigúnyoltak engem, szóltak ajkukkal, fejüket mozgatták.
9. -ban remélt, mentse meg őt! Szabadítsa meg őt, mert őt óhajtotta!
10. Mert Te vagy, aki kivontál az anyaméhből, anyám emlőitől Te vagy reményem!
11. Terád támaszkodtam az anyaméhtől, anyám méhétől Istenem vagy Te!
12. Ne távozz el éntőlem, mert közel a nyomorúság, mert nincs segítő.
13. Sok jószág zárt körül, kövér bikák vettek körül engem.
14. Fölnyitották rám szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.
15. Kiontattam, mint víz, és csontjaim szétszórattak, szívem, mint a méhviasz olvadozó bensőm közepén.
16. Erőm kiszáríttatott, mint cserépedény (osztrakon), és nyelvem torkomhoz tapadt, a halál porába vezettél le engem.
17. Mert sok kutya vett körül, és a gonoszok zsinagógája gyűrt le engem, átdöfték kezemet és lábamat.
18. Megszámoltam minden csontomat, ők pedig figyeltek és bámultak engem.
19. Szétosztották ruháimat maguk közt, és köntösömre sorsot vetettek.
20. Te pedig , ne távolítsd el segítségemet, törődj oltalmammal!
21. Mentsd meg lelkemet a kardtól, és a kutya kezéből egyetlenemet!
22. Szabadíts meg az oroszlán szájából, és alázatosomat az egyszarvúak szarvától!
23. Elbeszélem majd nevedet testvéreimnek, a gyülekezet közepette himnusszal dicsőítelek téged.
24. -t félők, dicsérjétek őt, Jákob minden magva, dicsőítsétek őt, féljétek őt Izrael összes utóda!
25. Mert nem nézte le és nem utálta meg a szegény könyörgését, sem nem fordította el arcát tőlem, és hozzá való kiáltásomat meghallgatta.
26. Tetőled van dicséretem a nagy gyülekezetben, fogadalmaimat meg fogom adni az őt félők előtt.
27. Esznek majd a szegények és jóllaknak, és az őt keresők dicsérni fogják -t. Szíveik élni fognak örökkön örökké.
28. Megemlékeznek és visszatérnek -hoz a föld minden végei, és leborulnak majd előtted a pogányok minden családjai.
29. Mert az -é a királyi uralom és ő uralkodik a nemzeteken.
30. Ettek és leborultak mindnyájan a föld kövérjei, őelőtte előrebuknak majd mindnyájan a földbe leszállók. És az én lelkem neki él!
31. És utódom szolgálni fog neki. Hirdeti majd -nak az eljövendő nemzedék.
32. És hírül adják majd igazságát a születendő népnek, mert cselekedett.

---

---

71. (héb. 72.) Zsoltár

Salamoné

1. Ó Isten, add ítéleted a királynak, és igazságosságodat a Király Fiának!
2. Hogy igazságosságban ítélje néped, és szegényeidet ítélettel.
3. Emeljenek fel békét a hegyek és dombok népednek, igazságosságban.
4. A nép szegényeit fogja ítélni és a rászorulók fiait megmenti majd és megalázza majd a Rágalmazót (hamis vádlót).
5. És együtt fog maradni a Nappal, és a Hold előtt nemzedékről nemzedékre.
6. És leszáll majd, mint eső a gyapjúra, és [mint] csöpögő cseppek a földre.
7. És igazságosság fog sarjadni napjaiban és a béke sokasága, amíg a hold elmúlik.
8. És a tengertől tengerig fog uralkodni és a folyótól a lakott föld határáig.
9. Őelőtte fognak leborulni az Etiópok, és ellenségei a port nyalják majd.
10. Tarzisz királyai és a szigetek ajándékokat visznek majd oda, Arábia királyai, és Sába ajándékokat visznek majd.
11. És elé borulnak majd le mind a királyok, minden nemzetek szolgálnak majd neki.
12. Mert megszabadította a szegényt a Hatalmas kezéből, és a rászorulót, akinek nem volt segítő.
13. Kímélni fogja a szegényt és rászorulót, és a rászoruló lelkét megszabadítja majd.
14. Az uzsorából és igazságtalanságból megváltja majd lelküket, és nevük (héb. vérük) becses őelőtte.
15. És él majd, és adatni fog neki Arábia aranyából, és imádkoznak majd miatta mindenkor, egész nap áldják majd őt.
16. Támasz (ellátás) lesz a földön a hegyek tetejéig. Libanont felülmúlja gyümölcse, és kivirágzik majd a városból, mint a föld füve.
17. Legyen áldva neve a korszakokba, a nap előtt marad (tart) neve. És megáldatnak majd benne a föld összes néptörzsei, minden nemzetek boldognak mondják majd őt.
18. Áldott az Isten, Izrael Istene, aki egyedül tesz csodálatos tetteket,
19. és áldott dicsőségének neve örökre és örökkön örökké, és töltessék be dicsőségével az egész a föld. Történjék! Történjék!

20. Véget értek Dávidnak, Jesszáj fiának himnuszai.

---

Zsolt 103. (héb. 104.) Dávidé

1. Áldjad, lelkem, a Létezőt. , Istenem, felmagasztaltattál nagyon, dicséretet és szépséget öltöttél magadra
2. fényt, mint ruhát viselve, kifeszítve az eget, mint sátorfüggönyt.
3. Aki vizekkel fedi be felsőtermeit, aki a felhőket [mint] lábnyomát helyezi rá, aki a szelek szárnyain jár.
4. Aki küldötteit (angyalait) szelekké teszi, és papi szolgáit lángoló tűzzé.
5. Megalapoztad a Földet rendíthetetlen voltában, nem fog meginogni örökkön örökké.
6. A mélység (abüsszosz) mint ruha az ő palástja, a hegyeken megállnak majd a vizek.
7. Szemrehányásodtól elfutnak majd, mennydörgő hangodtól félni fognak.
8. Hegyek emelkednek fel és síkságok szállnak le helyükre, amit megalapoztál nekik.
9. Határt helyeztél, amit nem fognak elhagyni, sem nem fognak visszafordulni, hogy befedjék a földet.
10. Aki elküldi a forrásokat a völgyekben, a hegyek között vizek járnak át.
11. Inni fognak a mező minden vadállatai, vadszamarak fognak várakozni szomjúságukban.
12. Az ég madarai lakoznak majd azokon, a sziklák között fognak hangot adni.
13. Aki megöntözi a hegyeket felsőtermeiből, munkáid gyümölcséből jóllakik majd a föld.
14. Aki füvet sarjaszt a háziállatoknak, és zöldet az emberek szolgálatára a földből kenyeret hozni elő.
15. És bor örvendezteti az ember szívét, olajjal teszi jókedvűvé az arcot, és a kenyér erősíti az ember szívét.
16. Jóllakatnak majd a síkság fái, a Libanon cédrusai, amelyeket ültetett.
17. Oda verebek raknak majd fészket, a gólyáknak az otthon vezeti őket.
18. A magas hegyek a szarvasoknak, a kőszikla a nyulaknak menedék.
19. Holdat alkotott az időkre, és a Nap ismerte nyugtát.
20. Sötétséget rendeltél és éjszaka lett, amelyben a bozót minden vadállata át fog járni,
21. oroszlánkölykök üvöltve ragadoznak, és Istentől keresik eledelüket.
22. Fölkelt a nap, és összegyűjtettek, és tanyáikra fektetnek majd.
23. Az ember kimegy majd munkájára, és jövedelméért estig.
24. Mennyire felmagasztaltattak tetteid, ! Mindeneket bölcsességben alkottál, betöltetik javaiddal a föld.
25. Ez a tenger, a nagy és tágas, ott csúszómászók, akiknek nincs száma, kis élőlények a nagyokkal.
26. Amott hajók utaznak keresztül, eme Sárkány (héb. Leviathán), akit formáltál, hogy megcsúfold őt (játszadozni vele).
27. Mindenek rád várakoznak, hogy megadd eledelüket alkalmas időre.
28. Adsz nekik, összeszedik, megnyitod pedig kezed és együttesen telnek el jóságoddal.
29. De [amikor] elfordítod arcod, megzavarodnak. Eltávolítod szellemüket, és megszűnnek, és a porba fognak visszafordulni.
30. Elküldöd szellemed, (újá) fognak teremtetni, és megújítod majd a föld színét.
31. Legyen dicsősége örökre, vigadozik majd művein.
32. Aki rátekint a földre és remegővé teszi azt, aki megérinti a hegyeket és füstölnek.
33. Had énekeljek dicséretet életemben -nak, hangszeres dicséretet zengek majd Istenemnek, amíg létezek.
34. Váljon kedvessé neki társalgásom, én pedig vigadozom majd -ban.
35. Bárcsak kivesznének a bűnösök a földből és a törvénytelenek, úgyhogy nem lennének ők. Áldjad, lelkem, a Létezőt! (-t)

---

109 (héb. 110) zsoltár

1. Dávid zsoltára.

Mondta az uramnak: „Ülj jobbom felől, míg teszem ellenségeidet lábaid zsámolyává.”
2. Hatalmad botját elküldi majd Sionból; és uralkodj ellenségeid között.
3. Veled van a fejedelemség hatalmad napján a szentek ragyogásában.
A méhből a hajnalcsillag előtt szültelek téged.
4. Megesküdött és nem fogja megbánni:
„Te pap vagy örökre (korszakra) Melkiszedek rendje szerint.”
5. Az úr* a te jobbodtól összetörte a haragjának napján a királyokat.
6. Ítél majd a nemzetek (pogányok) között,
betölti majd [a földet] holtestekkel, összetöri majd sokak fejét a földön.
7. A patakból az úton inni fog. Ezért emel föl majd fejet.

* jobbján lévő úr.

---