Ἱερεμίας

1. Fejezet

1. Az Isten kijelentése, amely lett Jeremiáshoz, a Khelkiú [fiához] a papok közül, aki Anatóthban lakott, Benjamin földjében. 2. Amely Isten beszéde lett hozzá, Jósziának, Júda királyának napjaiban, királyságnak tizenharmadik évében. 3. És lett Jószia, Júda királya fiának, Jóakim napjaiban egészen Szedekia, Jószia, Júda királya fiának tizennegyedik évéig, Jeruzsálem fogságáig, az ötödik hónapban. 4. És lett  szava hozzám mondva: 5. „Mielőtt megformáltalak a méhben, ismertelek téged és mielőtt kijöttél a méhből megszenteltelek téged, és a nemzetek prófétájává rendeltelek téged.” 6. És mondtam: „Ó Uralkodó, , íme, nem tudok beszélni, mert fiatalabb vagyok én.” 7. És szólt hozzám: „Ne mondd, hogy fiatalabb vagyok én, mert mindenekhez, akikhez ha elküldelek, menni fogsz, és mindenek előtt, akikhez ha csak parancsolom neked, beszélsz majd. 8. Ne félj arcuktól, mert én veled vagyok, hogy kimentselek téged, mondja .” 9. És kinyújtotta felém kezét és megérintette szájam és szólt hozzám: „Íme, beszédeimet adtam szájadba. 10. Íme, odaállítottalak téged ma nemzetekre és királyságokra, hogy gyökerestül kitépd és lerombold és elveszíts és újraépíts és ültess.” 11. És lett beszéde hozzám, mondva: „Mit látsz te, Jeremia?” És mondtam: „Dióból készült botot.” 12. És mondta hozzám: „Jól láttad, mivel felkeltem én beszédeimet, hogy megcselekedjem azokat.” – 13. És lett beszéde hozzám másodszor mondva: „Mit látsz?” És mondtam: „Alulról fölfűtött üstöt, és [annak] színe észak színétől.” 14. És szólt hozzám: „Észak színétől fog meggyulladni a baj a föld minden lakosára. 15. Mivel én összehívom a királyokat a föld északi [részéről], mondja , és eljönnek majd és mindegyik leteszi majd trónját Jeruzsálem kapuinak előtereibe és minden falakra körülötte és Júda minden városára. 16. És szólok majd hozzájuk ítélettel minden rosszaságukról, amint elhagytak engem és idegen isteneknek áldoztak és leborultak kezeik műveinek. 17. És te övezd fel derekad és kelj föl és mondd nekik mindeneket, amiket ha csak parancsolok neked. Ne félj arcuktól, se ne rémülj meg előttük, mert veled vagyok én, aki kihúzlak téged a bajból, mondja . 18. Íme, a mai nap megtettelek téged, mint erős várost és mint rézből levő erős falat Júda minden királyának és elöljáróinak és a föld népének, 19. És vívnak majd veled és sehogy se képesek veled, mivel veled vagyok én, hogy kimentselek téged, mondja .”

2. Fejezet

1. És mondta: „Ezeket mondja : Megemlékeztem ifjúságod irgalmáról és beteljesedésed (felnövekedésed) szeretetéről, hogy Izrael szentjét követted, mondja , 3. Izrael szentje. [Ők] kezdeti termései (zsengéi). Mindnyájan, akik eszik őt, megrontatnak, bajok érkeznek rájuk, mondja . 4. Hallgassátok beszédét, Jákob háza és Izrael házának minden atyasága (nemzete). 5. Ezeket mondja : Milyen hibát találtak atyáitok bennem, hogy messzire távoztak tőlem és elmentek hiábavalók után és hiábavalókká váltak? 6. És nem mondták: Hol van , aki fölvitt minket Egyiptom földjéből és aki vezetett minket a pusztában, a járatlan és úttalan földben, a víztelen és gyümölcstelen földben, a földben, amelyen nem járt át senki és nem lakott ott embernek fia? 7. És bevittelek titeket Kármelbe, hogy egyétek gyümölcseit és javait. És bementek és beszennyezték földem és utálatossággá tették örökségem. 8. A papok nem mondták: „Hol van ?” És a törvényhez ragaszkodók nem ismertek engem, és a pásztorok istentelenül cselekedtek ellenem, és a próféták Baalnak prófétáltak és haszontalan után jártak. 9. Ezért még ítéletet hozok majd rátok, mondja , és fiaitok fiaira ítéletet fogok hozni. 10. Menjetek csak át Kettiim szigeteire és nézzétek meg, és Kédárba küldjetek el és fontoljátok meg alaposan, és nézzétek meg, vajon történtek-e ilyenek? 11. Vajon ki fogják cserélni a nemzetek isteneiket? És ezek nem istenek. De népem kicserélte dicsőségét, amiből nem lett hasznuk. 12. Megdöbbent az ég ezeken és megrendült felette nagyon, mondja . 13. Mert két gonoszságot követett el népem. Engem elhagytak, az élet vizének forrását, és töredezett vízmedencéket ástak maguknak, amik nem lesznek képesek vizet tartani. 14. Csak nem rabszolga Izrael vagy házban született [rabszolga fia]? Miért lett zsákmánnyá? 15. Oroszlánok üvöltöttek rá és hangjukat adták, akik pusztává tették földjüket, és városaikat lerontották, hogy ne legyenek lakottak. 16. És Memfisz és Tafnész fiai megismertek téged és megcsúfoltak. 17. Csak nem az történt, hogy te elhagytál engem? Mondja , Istened. 18. És most, mi közöd az Egyiptomba vezető úthoz, hogy a Géón vizét igyad? És mi közöd Asszíria útjához is, hogy a folyók vizét igyad? 19. Megfenyít majd elpártolásod (aposztázia), és megfedd majd a rosszaságod. És ismerd meg és lásd, hogy keserű neked elhagyni engem, mondja , az Istened. És nem találtam kedvemet benned, mondja , az Istened. 20. Mert régtől fogva összetörted igádat, szétszaggattad bilincseidet és mondtad: „Nem foglak szolgálni, hanem megyek minden magas halomra és minden árnyas fa alá, ott fogsz szétszóratni paráznaságodban. 21. Pedig én teljesen valódi gyümölcstermő szőlőként ültettelek téged. Hogyan fordultál keserűvé, te idegen szőlő? 22. Ha szappannal tisztítod magad és sokasítod a mosófüvet magadnak, jogtalanságaiddal mocskolod magad előttem, mondja . 23. Hogyan mondod majd: „Nem mocskoltam be magam és nem mentem Baál istennő után?” Nézd útjaidat az orgia színhelyén és ismerd meg, mit tettél. Este hangja üvöltött, az útjait 24. kiszélesítette a puszta vizei felé, lelke kívánságában mintegy szél által született (felfúvódott), átadatott. Ki fordítja majd vissza őt? Mindnyájan, akik őt keresik, nem fognak elfáradni, megalázásában megtalálják majd őt. 25. Fordítsd vissza lábad az egyenetlen (göröngyös) úttól és torkod a szomjúságtól! De mondta: „Férfiasan fogok viselkedni!” Mert szerette az idegeneket és utánuk járt. 26. Mint a tolvaj szégyene, amikor rajtakapják, így fogtok megszégyeníttetni Izrael fiai, ők és királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik. 27. A fának mondtátok, hogy „Atyám vagy te” és a kőnek, „Te szültél engem” és háttal fordultak rám és nem arcukkal. És bajaik idején mondani fogják: „Kelj fel és szabadíts meg minket!” 28. De hol vannak isteneid, amiket készítettél magadnak? Vajon fölkelnek majd és megmentenek majd téged nyomorúságod idejében? Mert városaid száma szerint voltak isteneid, Júda, és Jeruzsálem bejáratainak száma szerint áldoztak Baál istennőnek. 29. Miért beszéltek hozzám? Ti mindnyájan istentelenkedtek és ti mindnyájan törvénytelenül cselekedtek ellenem, mondja . 30. Hiába vertem meg gyermekeiteket, a fenyítést nem fogadtátok be. Kard emésztette prófétáitokat, mint pusztító oroszlán, és nem féltetek. 31. Hallgassátok meg szavát: Ezeket mondja : Csak nem puszta lettem Izraelnek vagy olyan föld, mely pusztává lett? Miért mondta népem: „Nem leszünk majd uralmad alatt és nem megyünk majd többé hozzád”? 32. Csak nem felejti el a menyasszony díszét és a szűz mellszalagját? Népem pedig elfelejtett engem napokon át, amelyeknek nincs száma. 33. Miért van az, hogy igyekszel majd útjaidban szeretetet keresni? Nem így van, hanem te is gonoszul igyekeztél beszennyezni útjaidat. 34. És kezeidben találtattak ártatlan lelkek vérei. Nem betörésekben (v. csatornákban) találták őket, hanem minden tölgyesben. 35. És mondtad: „Ártatlan vagyok, csak haragja forduljon el rólam.” Íme, én ítéletet teszek rajtad abban a mondásban, [hogy] „Nem vétkeztem”. 36. [Talán] bármit is eléggé megvetettél, hogy megismételed útjaidat? Egyiptomtól is megszégyeníttetsz, amint Asszúrtól megszégyeníttettél. 37. Mert innen is kijössz majd, és kezeid fejeden [lesznek]. Mert elvetette reményed, és nem leszel majd jószerencsés benne.

3. Fejezet

1. Ha elküldi a férfi asszonyát és elmegy tőle és más férfié lesz, biztosan nem tér vissza többé hozzá? Nemde beszennyeztetve beszennyeztetik az az asszony? Te is paráználkodtál sok pásztorral és visszatérnél hozzám? Mondja . 2. Emeld fel szemeidet egyenesen előre, és lásd! Hol nem fertőződtél meg? Az utakon úgy ültél nekik, mint egy elhagyatott varjú és beszennyezted a földet paráznaságaiddal és rosszaságaiddal. 3. És sok pásztorod volt a magad botlására. A prostituált látványa lett a tiéd, szégyentelenül viselkedték mindenekkel. 4. Nem hívtál engem úgymond Otthonnak, Atyának, és szüzességed Fővezérének? 5. Biztos nem marad örökre és nem őriztetik meg a harcra? Íme, szóltál és megtetted ezeket a gonoszságokat és érvényesültél.

6. És mondta nekem Jósiás király napjaiban: Láttad, miket tett velem Izrael kolóniája? Elmentek minden magas hegyre és minden erdei fa alá és paráználkodtak ott. 7. És azt mondtam mindezen paráznasága után: „Hozzám térj vissza”, és nem tért vissza. És meglátta álnokságát az álnok Júda. 8. És láttam mindenek miatt, amik miatt elfogatott, akikkel házasságot tört Izrael kolóniája, és elküldtem őt és adtam neki válólevelet kezeibe. És nem félt az álnok Júda és elment és ő is paráználkodott. 9. És semmivé lett paráznasága, és házasságot tört a fával és kővel. 10. És mindezekben nem tért vissza hozzám az álnok Júda teljes szívéből, hanem hazugsággal. 11. És szólt hozzám: Izrael igazolta a lelkét a hitetlen Júdával szemben. 12. Menj és olvasd fel ezeket a beszédeket észak felé és mondd: Térj vissza hozzám, Izrael kolóniája, mondja , és nem fordítom orcámat ellened, mert irgalmas vagyok, mondja , és nem fogok örökké haragudni rátok. 13. Mindazonáltal (csak) ismerd fel igazságtalanságod, hogy Istened ellen istentelenül cselekedtél, és kiöntötted útjaidat az idegeneknek minden erdei fa alatt, de hangomat nem hallgattad meg, mondja . 14. Térjetek vissza, eltávozó fiak, mondja , mert uralkodni fogok rajtatok, és elveszlek majd titeket, egyet egy városból és kettőt egy nemzettségből és beviszlek majd titeket Sionba. 15. És adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek majd, tudománnyal (hozzáértéssel) pásztorolva titeket. 16. És lesz, ha sokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, mondja , nem fogják többé mondani: „Izrael Szentjének Szövetségládája”, nem jut észbe (szó szerint: nem fog szívbe felmerülni), nem fog megneveztetni, és nem készíttetik el majd többé. 17. Azokban a napokban és abban az időben Jeruzsálemet „ trónjának” fogják nevezni, és összegyűjtetnek majd benne minden nemzetek és nem járnak majd gonosz szívük gondolatai után. 18. Azokban a napokban együtt jönnek majd Júda háza Izrael házával, és együtt fognak kijönni egy északi földről és minden vidékekről arra a földre, amelyet atyáiknak adtam örökségül. 19. És mondtam: „Legyen, Uram!” Mert gyermekké teszlek (rendellek) téged és neked adom a választott földet, a nemzetek mindenható Istenének örökségét. És mondtam: „Atyámnak fogtok hívni engem és nem fogtok elfordulni tőlem.” 20. Mindazonáltal, amint egy asszony hűtlen a vele együtt élővel szemben, úgy volt hűtlen Izrael háza irántam, mondja . 21. Hang hallatszott ajkakról, Izrael fiainak siránkozása és könyörgése, mert igaztalanul cselekedtek útjaikban, elfeledték szent Istenüket. 22. Térjetek vissza, [Isten útjáról] letérő fiaim, és meggyógyítom töréseiteket. „Íme, szolgáid leszünk, mert te vagy , a mi Istenünk. 23. Valóban, tévedésre voltak a dombok és a hegyek ereje, csak a mi Istenünk által van Izrael szabadítása. 24. De ifjúságunktól a szégyen felemésztette atyáink fáradozásait, juhaikat, barmaikat, fiaikat és leányaikat. 25. Lefeküdtünk szégyenünkben és gyalázatunk elfedett minket, mivel vétkeztünk Istenünk előtt, mi és atyáink ifjúságunktól fogva mind a mai napig, és nem hallgattunk , a mi Istenünk hangjára.”

4. Fejezet

1. Ha visszatér Izrael, mondja , hozzám térjen vissza. Ha eltávolítja utálatosságait szájából és jelenlétem miatt tiszteletet tanúsít 2. és ha valósággal, ítélettel és igazságossággal [így] esküszik: „Él , a nemzetek is áldanak majd benne, és őbenne dicséretet adnak majd az Istennek Jeruzsálemben. 3. Mert ezeket mondja Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: „Szántsatok magatoknak újonnan felszántottakat (ugart) és ne vessetek tövisek közé! 4. Metéltessetek körül Isteneteknek és metéljétek körül keményszívűségeteket, ti Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, nehogy, mint tűz jöjjön ki haragom, és érni fog, és nem lesz, aki kioltsa üzelmeitek (szokásaitok) gonoszságának színétől. 5. Adjátok hírül Júdában, és hallasson Jeruzsálemben! Mondjátok: Adjatok trombitával jelt a földön és kiáltsatok nagyot! Mondjátok: Gyűljetek egybe és menjünk a fallal megerősített városokba! 6. Fölemelkedve fussatok Sionba! Siessetek, ne álljatok meg, mert bajokat idézek elő Északról, és nagy összetörést. 7. Egy oroszlán ment fel barlangjából, a nemzetek pusztítója fölemelkedett (elindult), és kiment helyéről, hogy pusztasággá tegye a földet, és a városok leromboltatnak majd, annyira, hogy nem lakják őket. 8. Ezek miatt öltsetek fel zsákruhát és siránkozzatok (szó szerint: üssetek magatokra) és jajgassatok, mivel haragja nem fordult el tőletek.

9. És lesz azon a napon, mondja , elvész a király szíve, és a fejedelmek szíve, és a papok magukon kívül lesznek, és a próféták csodálkozni fognak. 10. És mondtam: Ó, Uralkodó , bizony megcsalva megcsaltad ezt a népet és Jeruzsálemet, mondva: Béke lesz nektek, és íme, elért a kard lelkükig. 11. Abban az időben mondani fogják ennek a népnek és Jeruzsálemnek: Csalás szelleme [van] a pusztában, népem leányának útja nem a tisztához, sem a szenthez. 12. A betöltés szelleme jön majd hozzám. Most pedig ítéleteket szólok hozzájuk. 13. Íme, mint felhő jön fel, és mint vihar a szekerei, a lovai sasoknál gyorsabbak (könnyebbek). Jaj nekünk, mert sanyargatunk. 14. Ó Jeruzsálem, tisztítsd meg szívedet a rosszaságtól, hogy megmentessél. Meddig vannak benned fájdalmaid (bajok) gondolatai? 15. Mert hír adó hangja érkezik majd Dánból, és baj (fájdalom) hallatszik majd Efraim hegyéről. 16. Emlékeztessétek a nemzeteket: „Íme, megérkeztek!” Adjátok hírül Jeruzsálemben: „Rendbontók (titkos összeesküvők) jönnek távoli földről és hangot adtak Júda városai ellen. 17. Mint a mezőt őrzők lettek ellene körös-körül, mert elhanyagoltál engem, azt mondja . 18. Utaid és szokásaid tették ezt veled. Ez a te rosszaságod, mert keserű, mert elérte a szívedet.” 19. A bensőm, a bensőmben és szívemben fájdalmat érzek. Reszket a lelkem, szaggat a szívem, nem tudok hallgatni, mert harsona hangját hallotta lelkem, harc kiáltását. 20. És a nyomorúság vészt hív, mert nyomorúságos lett (elsorvad) az egész föld. A sátor hirtelen elsorvad, sátorfüggönyeim (bőröm) szétszaggattattak. 21. Meddig fogok még látni embereket menekülni, miközben trombitaszót hallok? 22. „Mert népem vezérei nem ismertek engem, esztelen fiak ők, és nem értelmesek. Bölcsek rosszat tenni, de jól cselekedni nem tudnak.” 23. Rátekintettem a földre, és íme semmi, és az égre, és nem voltak fényei. 24. Láttam a hegyeket, és reszketők voltak, és minden dombok összezavarodva. 25. Rátekintettem, és íme, nem volt ember, és az ég minden madara megrémült. 26. Láttam, és íme, a Kármel puszta [volt], és minden város felgyulladt színe előtt, és indulatának haragjától megsemmisültek. 27. Ezeket mondja : Puszta lesz az egész föld, mégsem vetek majd neki véget. 28. Ezekért gyászoljon a föld, és sötétüljön el az ég felülről, mert szóltam és nem bánom meg, rárohantam és nem térek majd vissza tőle.

29. Lovas és hajlott íj zajára minden ország visszavonult; bementek a barlangokba és elrejtőztek az erdőkben és fölmentek a sziklákra. Minden város elhagyatott, nem lakik bennük ember. 30. És te, mit fogsz tenni, ha skarlátba öltözöl, arany díszekkel díszíted magad, és ha stíbium porral kened be a szemed? Hiábavalóságra a díszed. Szeretőid eltaszítottak, a lelkedet (életedet) keresik. 31. Mert hangot hallottam, mint vajúdóét, sóhajtásodat, mint aki első gyermekét szüli, Sion leányának hangját. Elernyed és ellankad majd keze: „Jaja nekem, mert lelkem megszűnik a megöltekért.”

5. Fejezet

1. Fussatok körül Jeruzsálem útjain és nézzétek meg és tudjátok meg és keressétek széles utcáin (terein), ha találnátok egy férfit, ha van, aki [igaz] ítéletet tesz és aki hűséget (hitet) keres, és kegyelmes leszek velük, mondja . 2. „Él ” mondjátok. Ezért nem hazugságban esküsznek? 3. , szemeid a hűségre néznek. Megostoroztad őket, és nem fáradtak el. Bevégezted őket, de nem akarták a fenyítést befogadni. Megerősítették arcukat, a sziklánál inkább és nem akartak visszatérni. 4. És mondtam: „Talán szegények; mert nem tudták, mert nem ismerték meg útját és Isten ítéletét.” 5. Elmegyek majd az erősekhez és szólni fogok velük, mert ők megismerték útját és Isten ítéletét. És íme, egységesen összetörték az igát, fölbontották a kötelékeket. 6. Ezért lecsapott rájuk egy oroszlán az erdőből, és egy farkas egészen a házakig elpusztította őket, és egy párduc fölkelt városaikra. Mindnyájan, akik kimennek tőle levadásztatnak majd, mert megsokasították istentelenségeiket, erősek voltak elfordulásaikban. 7. Ezek közül melyikért legyek kegyelmes hozzád? Fiaid elhagytak engem és azokra esküdtek, amelyek nem istenek. És jóllakattam őket, és házasságot törtek, és megszálltak a prostituáltak házaiban. 8. Kéjsóvár lovak (mének) lettek, mindegyiknek a felebarátja feleségére volt gondja. 9. Biztos nem teszek látogatást ezek miatt? Mondja . Vagy ilyen népen nem áll majd bosszút lelkem? 10. Menjetek fel erődítményeire és romboljátok le, de teljesen ne vessetek véget [neki]; maradjanak hátra merevítőik, mert az Úréi [azok]. 11. Mert a hitszegő hitszegést követett el ellenem, mondja , Izrael háza és Júda háza. 12. Hazudtak saját Uruknak és mondták: „Nem [így] vannak ezek. Nem érkeznek ránk bajok, és kardot és éhséget nem fogunk látni. 13. Prófétáink szél lettek, és igéje nem volt bennük. Így lesz velük!” 14. Ezért, ezeket mondja a mindenható: „Amiért ezt a beszédet mondtátok, íme, én adtam szavaimat szádba, mint tüzet, és ezt a népet, mint fákat, és fölemészti majd őket. 15. Íme, egy távoli nemzetet hozok rátok, ó, Izráel háza, azt mondja , amelynek nyelvét nem fogjátok érteni (szó szerint: aki nyelve hangját nem halljad). 16. Mindnyájan erősek 17. és megeszik majd aratásodat és kenyereiteket és fölemésztik majd fiaitokat és lányaitokat és megeszik majd juhaitokat és marháitokat és fölemésztik majd szőlőskertjeiteket és ültetvényeiteket és olajfáitokat. És kicsépelik majd erős városaitokat, amelyekben ti bíztatok, karddal. 18. És lesz azokban a napokban, mondja Istenetek, egyáltalán nem vetek majd véget nektek. 19. És lesz, amikor mondjátok: „Miért tette mindezeket velünk a mi Istenünk?” És válaszolsz nekik: „Amint idegen isteneknek szolgáltatok földeteken, úgy fogtok idegeneknek szolgálni nem a ti földeteken.” 20. Hirdessétek ezeket Jákob házába, és hallasson Júdban: 21. Halljátok hát ezeket, ó ostoba és szívtelen nép, akiknek szemei [vannak], és nem látnak, fülei és nem hallanak. 22. Nemde nem félsz engem? Mondja , vagy nem rettegtek majd orcámtól? Aki fövenyhatárt rendeltem a tengernek, örök parancsot, és nem fogja átlépni azt, és hánykolódik és nem tud, és zengenek hullámai és nem fogja átlépni azt. 23. De ennek a népnek szíve engedetlen és makacs lett, és elhajoltak és eltávoztak. 24. És nem mondták szívükben: „Féljük hát -t Istenünket, aki korai és kései esőt ad az aratás rendelt teljesedése szerint és megtartotta nekünk.” 25. Törvénytelen tetteid elhárították ezeket és bűneitek eltávolították a jókat tőled. 26. Mert istentelenek találtattak népemben és csapdát állítottak fel elpusztítani férfiakat és összefogdosták őket. 27. Mint a csapda, ha elkészítik, tele van madarakkal, így házaik tele csalárdsággal; ezért megnövekedtek és meggazdagodtak. 28. És eltérítették az ítéletet, nem ítélték az árva ítéletét és nem ítélték az özvegy ítéletét. 29. Biztos nem teszek látogatást ezek miatt? Mondja . Vagy ilyen népen nem áll majd bosszút lelkem? 30. Döbbenet és szörnyű dolog történt a földön. 31. A próféták igaztalanokat prófétálnak és a papok tapsoltak kezeikkel és népem így szerette. És mit fogtok tenni ezek után?

6. Fejezet

1. Erősödjetek meg, Benjámin fiai, Jeruzsálem közepéből és Thekoue-ban adjatok jelt trombitával és Baithakarma fölött emeljetek jelet, mert egy gonosz bukkan fel Északról, és nagy összezúzás lesz, 2. és magasságod elvétetik, ó Sion leánya. 3. Pásztorok és nyájaik érkeznek majd hozzá, és sátrat vernek nála köröskörül, és lelegelik majd, ki-ki a kezével. 4. „Készüljetek a harcra ellene; keljetek föl és menjünk föl ellene délben!” „Jaj nekünk, mert leszállt a nap, mert az este árnyékai megszűntek (elsötétültek)!” 5. „Keljetek föl és menjünk föl éjszaka és romboljuk le alapköveit!” – 6. Mert ezeket mondja : Vágd ki fáit; önts ki Jeruzsálem ellen (had)erőt! Ó, hamis város, teljes az elnyomás benne. 7. Ahogy egy ciszterna frissen tartja a vizet, így tartja frissen gonoszságát; istentelenség és nyomorúság hallatszik majd benne, folytonosan színe előtt. Gyötrelemmel és csapással 8. fenyíttetsz meg, ó Jeruzsálem, nehogy eltávozzon lelkem tőled, nehogy járatlan földdé tegyelek téged, amelyet nem laknak. 9. Mert ezt mondja : Szedd le, szedd le, mint a szőlőt, Izráel maradékait, forduljatok vissza, mint szüretelő a kosarához. 10. Kinek szóljak, hogy tanúnak szólítsam, és meghallja majd? Íme, fülük körülmetéletlen, és nem hallanak. Íme, kijelentése gúny tárgya volt számukra, egyáltalán nem akarják meghallani azt. 11. És megtöltöttem indulatomat, figyeltem (visszatartottam), és nem végeztem be őket. Kiöntöm majd a kisgyermekekre kívül és az ifjak zsinagógájára egyszerre, mert férfi és asszony megfogatnak majd, idős ember [is], aki teljes napokkal. 12. És házaik mások kezébe kerülnek (szó szerint átfordulnak), a mezők és asszonyaik együtt, mert én kinyújtom a kezemet ennek a földnek a lakói ellen, ezt mondja . 13. Mert a kicsiktől a nagyokig mindenki törvénytelen tetteket követett el; a paptól az hamisprófétáig mindnyájan hamisságokat cselekedtek. 14. És megvetéssel orvosolták népem törését és mondták: „Békesség, békesség” És hol van a békesség? 15. Meszégyeníttettek, mert elsötétültek (elbuktak). Mégsem szégyellték magukat, mint a megszégyenülők, és nem ismerték gyalázatukat. Ezért elesnek majd bukásukban, és látogatásuk idejében elvesznek majd, mondta . 16. Ezeket mondja : „Álljatok az utakra és figyeljétek meg, örökkévaló ösvényeit és lássátok meg, melyik a jó út, és járjatok rajta, és megtisztulást találtok lelketeknek.” És azt mondták: „Nem fogunk azon járni.” 17. Őröket állítottam nektek, hallgassátok meg a harsona hangját! És mondták: „Nem fogjuk meghallgatni.” 18. Ezért hallották a nemzetek, és akik legeltették az ő nyájaikat. 19. Halld, föld! Íme, én bajokat hozok erre a népre, elfordulásuk gyümölcsét, mert beszédeimre nem ügyeltek és törvényemet elvetették. 20. Miért hoztok nekem tömjént Sábából és fahéjat távoli földről? Égőáldozataitok nem elfogadhatóak, és áldozataitok nincsenek kedvemre. 21. Ezért ezeket mondja : Íme, én gyengeséget adok ennek a népnek, és elgyengülnek benne apák és fiak együtt; szomszédasszony és felebarátja elvesznek majd. 22. Ezeket mondja : Íme, egy nép jön északról, és nemzetek támadnak fel (ébrednek) a föld legtávolabbi részéről. 23. Íjat és lándzsát ragadnak, erőszakos és nem fog könyörülni, hangja, mint hullámzó tenger hangja, lovakon és harci szekereken csatarendbe áll a harcra, mint tűz ellened, ó Sion lánya! 24. „Hírüket hallottunk; kezeink megbénultak; gyötrelem vett erőt rajtunk, fájdalmak, mint a szülő nőé. 25. Ne menjetek ki a mezőre és az utakon ne járjatok, mert az ellenség kardja tartózkodik köröskörül. 26. Népem lánya, zsákot öltözz fel, szórd hamuval, a szeretett [fiú] gyászát tedd magadnak, keserves siratást, mert hirtelen érkezik majd a nyomorúság rátok. 27. Mint megpróbálót adtalak téged a megpróbált népek közé, és megismersz engem, amikor próbára teszem az útjukat. 28. Mindnyájan engedetlenek, görbén járók, érc és vas, mindnyájan megromlottak. 29. Elromlott a fújtató a tűztől, elromlott az ólom. Semmire ver pénzt az ezüstműves, gonoszságuk nem olvadt meg. 30. „Elvetet ezüst”-nek (érvénytelen pénz) hívjátok őket, mert elvetette őket .

7. Fejezet

2. Hallgassátok meg beszédét, egész Júdea! 3. Ezeket mondja Izrael Istene: Tegyétek egyenessé útjaitokat és szokásaitokat (törekvés, ügy), és veletek fogok lakni ezen a helyen. 4. Ne bízzatok magatokban megtévesztő szavakkal, mert ezek egyáltalán nem válnak hasznotokra, [így] beszélve: „ szentélye, szentélye [ez]!” 5. Mert ha egyenessé téve kiegyenesítitek útjaitokat és szokásaitokat és [igaz] ítéletet tesztek férfi és felebarátja között 6. és a prozelitát, árvát, és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért nem ontotok ezen a helyen, és idegen istenek után nem jártok a magatok romlására, 7. [akkor] én is veletek lakom ezen a helyen, a földön, amelyet atyáitoknak adtam ősidőktől örökre. 8. De ha hazug szavakban bíztok, ahonnan nem lesz hasznotok, 9. öltök, házasságot törtök, loptok, igaztalanul esküdtök és illatáldozatot mutattok be Baálnak, és idegen istenek után jártok, amelyeket nem ismertek, hogy rossz legyen neked, 10. és eljöttetek és megálltatok előttem a házban, amiben nevem segítségül hívatik, és mondtátok: „Tartózkodtunk, hogy mindezeket az utálatosságokat megtegyük”, 11. csak nem rablók barlangja előttetek házam, amelyben nevem segítségük hívatik? Íme, én is láttam, mondja ! 12. Menjetek csak helyemre, Sélómba (Siló), ahol korábban sátoroztattam nevem ott, és nézzétek meg, amit vele tettem népemnek, Izraelnek rosszasága színétől. 13. Most, amiért megtettétek mindezeket a tetteket, és szóltam hozzátok és nem hallottátok meg [hangomat], és hívtalak titeket és nem feleltetek, 14. én is [úgy] cselekszem ezzel a házzal, amelyre lehívatott nevem, amelyben ti bíztatok, és a hellyel, amelyet nektek és atyáitoknak adtam, amint Sélómmal tettem. 15. És elvetlek majd titeket orcámtól, amint elvetettem testvéreiteket, Efraim minden magját. 16. És te ne imádkozz ezért a népért, és ne könyörögj, hogy irgalmat nyerj értük, és ne kérlelj és ne járulj hozzám értük, mert nem fogom meghallgatni. 17. Valóban nem látod, mit tesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem útjain? 18. Fiaik fákat szedegetnek, atyáik tüzet gyújtanak, és asszonyaik lisztből készült süteményeket készítenek az ég seregének és idegen isteneknek mutatnak be italáldozatot, hogy haragra ingereljenek engem. 19. Ugye nem engem ingerelnek [valójában] haragra? Mondja . Nemde önmagukat, hogy orcájuk megszégyeníttessen? 20. Ezért ezeket mondja : Íme, haragom és indulatom kiöntetik erre a helyre és az emberekre és a barmokra és mezejük minden fájára és a föld minden gyümölcsére, és meggyullad és nem fog kioltatni. 21. Ezeket mondja : Égőáldozataitokat gyűjtsétek össze véresáldozataitokkal, és egyétek meg a húsokat! 22. Mert nem szóltam atyáitokhoz és nem parancsoltam ama napon nekik, amelyen fölvittem őket Egyiptomból az égő- és véresáldozatokról. 23. Hanem, mint ezt a kijelentést, parancsoltam nekik, mondva: Hallgassátok hangomat, és Istenetekké leszek nektek, és ti népemmé lesztek nekem. És járjatok minden útjaimon, amelyeket, ha parancsolok nektek, úgy, hogy jól lehessen nektek. 24. És nem hallgatták meg [hangomat], és nem fordították oda fülüket, hanem rossz szívük gondolataiban jártak, és hátsóvá lettek és nem elsővé. 25. Amely napon kijöttek atyáik Egyiptom földjéből e napig is, kiküldtem hozzátok minden szolgáimat, a prófétákat nappal és hajnalban is küldtem őket, 26. és nem hallgatták [hangomat] és nem figyelt fülük, és megkeményítették nyakukat atyáiknál inkább (szó szerint: atyáik fölött). 27. És szólj ennek a népnek: Ez a nemzet [az], amely nem hallgatja hangját, sem nem fogadta be a nevelést (oktatást). Kihalt a hűség (hit) szájukból. 29. Nyírd le fejedet és dobd el [hajadat] és vegyél ajkaidra siratást, mert elvetette [őket] és eltaszította a nemzedéket, mely ezt tette. 30. Mert gonoszt tettek Júda fiai előttem, mondja . Elhelyezték utálatosságaikat abban a házban, ahol az én nevemet hívják segítségül, hogy beszennyezzék azt. 31. És fölépítették Tafeth oltárát, amely Emmon (Hinnon) fiának völgyében van, hogy elégessék fiaikat és lányaikat tűzben, amit nem parancsoltam nekik és nem terveztem (gondoltam) szívemben. 32. Ezért íme, napok jönnek, mondja , nem fogják említeni Tafeth Oltárát és Emmon fiának Völgyét, hanem a megöltek Völgyét és temetnek majd Tafeth-ben, mert nem lesz hely. 33. És eledelül lesznek e nép fiai az ég repdesőinek és a föld vadállatainak, és nem lesz, aki elkergesse [azokat]. 34. És kiveszítem Júda városából és Jeruzsálem bejárataiból a vigadozók hangját és az örvendezők hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, mert pusztává lesz az egész föld.

8. Fejezet

1. Abban az időben, mondja , kiviszik majd sírjaikból Júda királyainak csontjait, fejedelmeik csontjait, a papok csontjait, a próféták csontjait és Jeruzsálem lakosainak csontjait 2. és kiszárítják a nap és az ég serege felé, amiket szerettek és amiknek szolgáltak és amelyek után jártak és amelyekhez ragaszkodtak és amely előtt leborultak. Nem fogják gyászolni és nem fogják eltemetni és példává (leckévé) lesznek a föld színén, 3. mert a halált választották az élet helyett, még ama nemzedékből is minden maradéka, minden helyen, oda, ahová elűztem őket – 4. Mert ezeket mondja : Aki elesik, nem kel fel? Vagy, aki elfordul nem tér vissza? 5. Miért fordult el ez a népem gyalázatos megfordulással és választásukban (hajlandóság) megmaradtak és nem akartak megfordulni? 6. Füleljetek hát és hallgassátok meg! Nem így beszélnek-e: „Nincs olyan ember, aki belátná rosszaságát és mondván: Mit tettem?” Megállt a futó a futásától, mint egy izzadt ló nyerítésében. 7. A gólya az égen tudta a maga idejét, a gerle és a fecske, a mezei verebek őrizték bemenetelük idejét, de népem nem ismerte   [igaz] ítéleteit. 8. Hogyan mondjátok majd: „Bölcsek vagyunk mi, és törvénye van velünk”? Hiábavalóvá lett az írástudók hazug írónádja. 9. Megszégyenítettek a bölcsek és megrémültek és foglyul ejtették [őket], mert beszédét elvetették. Miféle bölcsesség van [hát] bennük? 10. Ezért másoknak fogom adni feleségeiket és mezőiket [más] örökösöknek, 13. és begyűjtik majd terméseiket, mondja , nincs szőlőfürt a töveken, és nincs füge a fügefákon, és a levelek lehullottak. 14. Minek ülünk nyugodtan? Gyűljetek össze, és menjünk be a megerősített városokba, és vesszünk el, mert az Isten elvetett minket, és epének vizével itatott minket, mert vétkeztünk előtte. 15. Békére gyűltünk össze, és nem volt jó. A gyógyulás idejére, és íme, sietség. 16. Dánból fogjuk hallani lovai gyorsaságának hangját, lovassága nyerítésének hangjától megrázkódott az egész föld. És megérkezik, és felemészti a földet és annak teljességét, a várost és a benne lakókat. 17. Mert íme, én halálos kígyókat küldök rátok, amiket nem lehet énekelve megigézni, és megharapnak majd titeket. 18. Gyógyíthatatlan dolgok szívetek fájdalmával, megzavarodva. 19. Íme, népem leányának kiáltása messzi földről: „Hát nincs-e   Sionban? Vagy nincs király ott? Miért haragítottak meg engem faragott köveikkel és hiábavaló idegenekkel? 20. Áthaladt a nyár, elmúlt az aratás, és mi nem mentettünk meg. 21. Népem leányának törése miatt sötétségbe borultam. Döbbenet vett erőt rajtam (v. megvakultam), fájdalmak, mint szülő nőét. 22. Nincs tán fenyőgyanta Galaadban, vagy orvos ott? Miért nem gyógyult meg népem leánya?

9. Fejezet

1. (8:23). Ki ad majd fejemre vizet és szemeimet a vizek forrásává [ki fogja tenni]? és éjjel-nappal siratom népemet, népem leányának megsebzettjeit? – (2.) Ki adna nekem a pusztában távoli szállást és elhagyom népemet és elmegyek majd tőlük? Mert mindnyájan házasságot törnek, esküszegők (áthágók) gyűlése. 2. (3.) És meghajlították nyelvüket, mint egy íj; hazugság és nem a hit (hűség) erősödött meg a földön, mert a gonosztól a gonosz felé haladtak, engem pedig nem ismertek. 3. (4.) Mindannyian óvakodjatok ki-ki társától, és testvéreikben se bízzatok, mert minden testvér sarokkal elgáncsol, és minden barát csalárdul fog járni. 4. (5.) Mindegyik becsapja majd (kicsúfolja) barátját; az igazat soha nem fogják kimondani; nyelvük megtanult hazugságot szólni; igazságtalanságot követtek el és nem hagyták abba, hogy visszatérjenek. 5. (6.) Kamatra kamat (uzsora), csalásra csalás! Nem akartak megismerni engem. 6. (7.) Ezért ezeket mondja : Íme, én tűzben fogom megpróbálni őket és megvizsgálom majd őket, mert cselekszem (szembe szállok) majd népem lánya gonoszságának orcájával (színével). 7. (8.) Sebző nyíl a nyelvük; a szájuk szavai csalárdak; Békességeseket beszél társával, de legbelül ellenséges (szó szerint: magában bír ellenségeskedést). 8. (9.) Biztos, hogy nem látogatom meg ezeket a dolgokat, mondja , vagy nem áll bosszút az én lelkem az ilyen népen? 9. (10.) Vegyetek siránkozást a hegyekre és a puszta ösvényeire siratást, mert odáig jutottak, hogy nincsenek emberek; Nem hallották létező hangját; az ég madaraitól még az állatokig is megdöbbentek; elmentek. 10. (11.) És Jeruzsálemet száműzetésre fogom adni és sárkányok lakhelyévé és Júda városait enyészetté teszem majd, olyannyira, hogy lakatlanná válik. 11. (12.) Ki az értelmes ember, értsem meg ezt, és akihez   szájából [érkezett] beszéd, hirdesse nektek. Miért pusztult el a föld, fellángolt, mint egy vadon, olyannyira, hogy semmi sem megy át rajta? 12. (13.) És mondta nekem: Mivel elhagyták törvényemet, amelyet színük elé adtam, és nem hallgatták hangomat, 14. (15.) hanem rossz szívük kellemes dolgai után jártak és bálványok után, amelyekre atyáik tanították őket, 15. (16.) ezért ezt mondja , Izrael Istene: Íme, én keserű dolgokat adok nekik enni és epének vizét adom nekik inni 15. (16.) És szétszórom őket a nemzetek közé, amelyeket nem ismertek ők és atyáik, és utánuk küldöm majd a kardot, amíg teljesen el nem fogyasztom őket vele. 17. (18.) Azt mondja : Hívjátok a siratóasszonyokat és jöjjenek, és küldjetek a bölcs asszonyokhoz és szóljanak 17. (18.) és fogjanak siratásba felettetek, és szemeink könnyezzenek, és szemhéjatok vizet folyjon! 18. (19.) Mert bánat hangja hallatszott Sionban: „Hogy sanyargattatunk; felette megszégyeníttetünk, mert elhagytuk a földet és eldobtuk sátrainkat.” 19. (20.) Hallgassatok hát, ti asszonyok, Isten beszédét, és fületek fogadja be szájának szavait, és tanítsatok leányaitoknak siránkozást, és asszony az ő asszonytársának siratást! 20. (21.) Mert halál ment föl ablakaitokon át, belépett földetekre, hogy elpusztítsa gyermekeiteket odakint és a fiatalokat a terekről. 21. (22.) És az emberek halottai példává (leckévé) lesznek a földetek mezejének színén és mint a fű az arató után, és nem lesz, aki összegyűjtse. 22. (23.) Ezeket mondja : „Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével, és ne dicsekedjék az erős erejével, és ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával, 23. (24.) hanem mintegy ezzel dicsekedjék a dicsekvő, hogy érti és ismeri, hogy én vagyok , aki irgalmat, ítéletet és igazságosságot cselekszik a földön, mert ezekben [van] akaratom (óhajom).” – mondja . 24. (25.) Íme, napok jönnek, mondja , és meglátogatok minden körülmetélt körülmetéletlenségüket: 25. (26.) Egyiptomot, Júdeát és Edomot, Ammon fiait és Moáb fiait, és mindenkit, aki megborotválja, ami az arcán van, a pusztában élőket. Mert minden nemzet körülmetéletlen test szerint, és egész Izráel háza szívében körülmetéletlen.

10. Fejezet

1. Halljátok szavát, amit szólt hozzátok, Izrael háza! 2. Ezeket mondja : Ne tanuljatok a nemzetek útjai szerint és ne féljetek az ég jeleitől, mert azok félnek arcukkal (v. amikor látják őket). 3. Mert a nemzetek szokásai hiábavalók. Erdőből kivágott fa; mesterember munkája és öntött kép. 4. Ezüsttel és arannyal szépen feldíszítettek; kalapáccsal és szöggel megerősítették azokat, és nem mozdulnak. 5. Kiszakítva elpusztíttatnak majd, mert nem mennek föl. (v. felemelve viszik őket, mert nem fognak járni) Ne féljétek azokat, mert egyáltalán nem ártanak, és jó sincs bennük. 9. Vert ezüst, nem fognak járni. Az ezüst, mellyel rögzítették Tarziszból érkezik, Mófász aranya és aranyműves keze – mesteremberek munkái mind; jácintba és lilába öltöztetik őket. 11. Így mondjátok nekik: „Istenek, akik az eget és földet nem alkották, pusztuljanak ki (vesszenek el) a földről és ennek az égnek aljáról!” 12.   [az], aki erejével a földet alkotta, bölcsességével felállította a lakott földet és okosságával kifeszítette az eget 13. és a víz sokaságát az égben és felvezette a felhőket a föld határáról, az esőbe villámlásokat helyezett és kivezette a fényt kamráiból. 14. Ostobává lett minden ember, ismeret híján, megszégyenült minden ötvös faragott köveiben, mert hazugságokat öntöttek formába, nincs szellem bennük. 15. Hiábavalóak, gúnyolódás művei; látogatásuk idején elpusztulnak majd. 16. Nem ilyen Jákobnak része, mert a mindeneket Formáló, Ő maga az öröksége, az ő neve. 17. Kívül gyűjtötte össze (fogadta magához) valóságod (ὑπόστασις: anyag, lényeg) az, aki a választottak között lakozik. 18. Mert ezeket mondja : Íme, én feldöntöm majd e föld lakosait nyomorúságban, úgy, hogy csapásod felfedeztessen (megtaláltasson). 19. Jaj, összetörtséged miatt, csapásod fájdalmas. És én mondtam: Valóban ez az én sebem és megragadott engem. 20. Sátram elsorvadt, elpusztult, és minden függönyöm szétszaggattattak. Fiaim és juhaim nincsenek, nincs többé sátramnak helye, nincs hely függönyeimnek. 21. Mert a pásztorok ostobán viselték magukat és -t nem keresték. Ezért az egész legelő nem értette meg és szétszórattak. 22. Egy hír hangja: Íme, jön és nagy földrengés észak földjéből, hogy enyészetté és verebek fészkévé tegyék Júda városát. 23. Tudom, , hogy nem az emberé az ő útja, sem, hogy az ember jár és igazgatná járását. 24. Fenyíts minket, Urunk, mindazonáltal ítélettel és ne haraggal, hogy ne tégy kevéssé minket. 25. Öntsd ki haragod a nemzetekre, amelyek nem ismernek téged, és a nemzedékekre, akik nem hívták segítségül a nevedet, mert fölemésztették Jákobot és teljesen elpusztították őt és legelőjét pusztává tették.

11. Fejezet

1. A szó, mely lett -tól Jeremiáshoz mondva: 2. Halljátok meg e szövetségnek szavait! És szólj Júda férfiaihoz és Jeruzsálem lakosaihoz! 3. És mondd nekik: Ezeket mondja , Izrael Istene: Átkozott az ember, aki nem fogja meghallgatni e szövetség szavait, 4. amelyeket parancsoltam atyáitoknak azon a napon, amikor fölvittem őket Egyiptom földjéből, a vaskemencéből, mondva: Hallgassátok meg hangomat és tegyétek meg mindazokat, amiket csak parancsolnék nektek, és népemmé lesztek, és én Istenetekké leszek, 5. hogy megerősítsem eskümet, melyet atyáitoknak esküdtem, hogy tejet és mézet folyó földet adok nekik, amint e napon [van]. És válaszoltam és mondtam: Így legyen, ! 6. És szólt hozzám: Olvasd fel ezeket a szavakat Júda városaiban és Jeruzsálemen kívül, mondva: Hallgassátok meg e szövetség szavait és tegyétek meg azokat! 8. És nem tették. 9. És szólt hozzám: [Egyesülés] köteléke találtatott Júda férfijai és Jeruzsálem lakosai között. 10. Visszafordultak hajdani atyáik igazságtalanságaihoz, akik nem akartak hallgatni szavaimra; és íme, idegen istenek után járnak, hogy rabszolgái legyenek nekik, és megtörték – Izrael háza és Júda háza – szövetségemet, amit atyáikkal kötöttem. 11. Ezért ezeket mondja : Íme, én bajokat hozok erre a népre, amikből nem tudnak kitörni, és kiáltoznak majd hozzám, és nem fogom meghallgatni őket. 12. És Júda városai és Jeruzsálem lakói pedig elmennek majd, és kiáltanak majd az istenekhez, akiknek tömjént égetnek. Biztos, hogy megszabadítják őket az ő bajaik idején? 13. Mert városaid száma szerint voltak isteneid, Júda, és Jeruzsálem kijáratainak száma szerint rendeztetek be oltárokat, hogy illatáldozatot mutassatok be Baál istennőnek. 14. És te, ne imádkozz ezért a népért, és ne kérj értük könyörgéssel és imádsággal, mert nem fogom meghallgatni abban az időben, amelyben segítségül hívnak engem, nyomorúságuk idejében. 15. Miért tett a Szeretett házamba utálatosságot? Biztos, hogy a fogadalmak (imák) és szent húsok elveszik majd tőled rosszaságaid (bajaid) vagy megmenekülsz ezek által? 16. Árnyékos megjelenésű, gyönyörű olajfának nevezte neved. Metszése (körülmetélése) hangjára tűz lobbant fel rajta, rajtad a nyomorúság; ágai használhatatlanná váltak. 17. És , aki ültetett téged, rosszakat szólt ellened, viszonzásul Izrael házának és Júda házának rosszaságáért, mert ezt tették magukkal, hogy felingereljenek engem azzal, hogy tömjént ajánlottak Baál istennőnek.

18. Ó , tudasd velem és megtudom. Aztán láttam üzelmeiket. 19. Én pedig, mint ártatlan bárányt, melyek feláldozni vezetnek, nem tudtam. Gonosz tervet dolgoztak ki ellenem, mondván: „Gyertek, dobjunk fát kenyerébe, és töröljük ki őt az élők földjéről, és többé nem emlékezünk nevére!” 20. Uram, aki megítéled az igazakat, aki próbára teszed a veséket és szíveket, hadd lássam, ahogy bosszút állsz rajtuk, mert feltártam neked a jogosságomat (igazságos kérésemet). 21. Ezért ezeket mondja Anatóth férfiai ellen, akik lelkedet keresik, így szólva: „Egyáltalán ne prófétálj nevében! Ha pedig mégis, meghalsz kezeink által.” 22. Íme, meglátogatom őket; ifjaik kard által fognak elhullani, fiaik és leányaik pedig éhínségben pusztulnak el, 23. és nem lesz emlékezetük (maradékuk), mert veszedelmet hozok lakóira Anatóth-ban, látogatásuk évében.

12. Fejezet

1. Igaz vagy, , védőbeszédet fogok mondani feléd, mindazonáltal hadd szóljak (szólni fogok) ítéleteket feléd. Miért [van az], hogy az istentelenek útja sikeres, jól vannak mindnyájan, akik hitszegéseket követnek el? 2. Elültetted őket és gyökeret vertek, gyermekeket szültek és gyümölcsöztek. Közel vagy te szájukhoz és messze veséiktől. 3. És te, , ismersz engem, próbára tetted a szívemet magad előtt. Tisztítsd meg őket mészárlásuk napjára! 4. Meddig fog gyászolni a föld és a mező minden füve kiszárad majd a benne lakók gonoszsága miatt? A barmok és madarak eltűntek, mert mondták: „Isten nem fogja látni a mi útjainkat.” 5. A te lábaid futnak és elgyengítenek téged (szó szerint: kioldanak); Hogyan áll készen a lovakra? És a béke földjében bíztál; Hogyan boldogulsz a Jordán zúgásában (szó szerint: Hogyan cselekszel a Jordán horkantásában)? 6. Mert még a te testvéreid és atyád háza is, azok is elutasítottak téged, ők is kiabáltak; mögötted összegyülekeztek; Ne bízz bennük, mert jókat (szépeket) fognak szólni neked. 7. Elhagytam házamat; elengedtem örökségemet; szeretett lelkemet ellenségei kezébe adtam. 8. Örökségem olyan lett számomra, mint az oroszlán az erdőben. Hangját adta ellenem, ezért meggyűlöltem őt. 9. Csak nem hiéna barlangja örökségem nekem vagy egy barlang körülötte? Menjetek, gyűjtsétek össze a mező összes vadállatát, és hadd jöjjenek megenni őt. 10. Sok pásztor pusztította el szőlőmet, beszennyezték az én részemet; kívánatos részemet járatlan pusztává tették. 11. Pusztulás enyészetévé tétetett, miattam pusztulással semmisíttetett meg az egész föld, mert nincs ember, aki a szívére venné. 12. Sanyargatók jöttek minden átjáróban a pusztában, mert kardja emészt majd a föld egyik végétől a másikig; nincs béke egyetlen testnek sem. 13. Vessetek búzát és arassatok töviseket. Örökrészük nem használ majd nekik; Szégyenkezzetek dicsekvésetektől, gyalázkodástól előtt! 14. Mert ezeket mondja mindazokról a gonosz szomszédokról, akik érintették örökségemet, amelyet népemnek, Izráelnek osztottam: Íme, kiszakítom őket földjükről, és Júdát kiűzöm közülük. 15. És miután kiűzöm őket, megfordulok és könyörülök rajtuk és letelepítem majd őket, mindegyiket a maga örökségében és mindegyiket a földjén. 16. És lesz, ha tanulva megtanulják népem útját, hogy nevemre esküdnek: „Él ”, amint megtanították népemet esküdni Baálra, és felépülnek majd népem között. 17. Ha pedig nem fordulnak meg, azt a nemzetet is eltávolítom megsemmisítéssel és pusztítással.

13. Fejezet

1. Ezt mondja : „Menj, és szerezz magadnak len övet és öltsd derekad köré, és nem fog átmenni vízen.” 2. És szereztem derék körüli övet szava szerint; és derekam köré öveztem. 3. És lett   szava hozzám, mondva: 4. „Vedd le az övet és kelj föl és menj az Eufráteszhez és rejtsd el azt ott egy szikla hasadékába!” 5. És mentem és elrejtettem azt az Eufrátesznél, amint megparancsolta nekem. 6. És történt sok nap után, hogy szólt hozzám: „Kelj föl, menj az Eufráteszhez és vedd onnét az övet, amit parancsoltam, hogy elrejtsd ott!” 7. És elmentem az Eufrátesz folyamhoz és kiástam és magamhoz vettem az övet arról a helyről, ahol elástam azt oda, és íme, meg volt romolva, úgy, hogy semmire nem lehetett használni. 8. És lett szava hozzám, mondva: 9. Ezeket mondja : „Így fogom megrothasztani Júda gőgjét és Jeruzsálem arroganciáját, 10. ezt a sok gőgöt, akik nem hajlandók engedelmeskedni szavaimnak és idegen istenek után járnak, hogy rabszolgái legyenek és hódoljanak nekik, és olyanok lesznek, mint ez az öv, ami semmire sem használható. 11. Mert épp úgy, ahogy az ember derekához csatlakozik az öv, így csatoltam magamhoz Izrael házát és Júda egész házát, hogy hírneves népemmé legyen nekem és dicsekvésre és dicsőségre, és nem hallgattak rám. 12. És szólj ehhez a néphez: „Minden tömlő tele lesz borral.” És lesz, ha szólnak hozzád: „Nem tudva, ne tudnánk, hogy minden tömlő tele lesz borral?” 13. És szólj hozzájuk, Ezeket mondja : Íme, [részegséggel] töltöm el ennek a földnek a lakóit – mind a királyaikat, mind Dávid fiait, akik a trónjukon ülnek, és a papokat, a prófétákat, Júdát és Jeruzsálem összes lakosát 14. és szétszórom őket, férfit és testvérét és atyáikat és fiaikat benne. Nem vágyódok utánuk, mondja , és nem leszek kíméletes és nem fogok könyörülni pusztulásukon. 15. Hallgassatok és figyeljetek és ne fuvalkodjatok fel, mert szólt. 16. Adjatok dicsőséget Isteneteknek, mielőtt sötétséget hoz, és mielőtt lábaitok megbotlanak sötétbe burkolt hegyeken és fényre vártok majd és a halál árnyéka ott és sötétségre fogtok rendeltetni. 17. Ha pedig nem halljátok, titkon sír majd lelketek orcátok kevélységétől, és szemeitek könnyeket hullatnak, mert összetöretett nyájacskája. 18. Mondjátok el a királynak és az uralkodóknak: „Alázzátok meg magatokat és üljetek le, mert levétetett fejetekről dicsőségetek koszorúja.” 19. A déli városok bezárattak és nem volt, aki kinyissa; Júda messze eltávolíttatott; bevégezte a teljes száműzetést. 20. Emeld föl szemeidet, ó Jeruzsálem, és nézd az északról érkezőket. Hol van a nyájacska, amely neked adatott, dicsőséged juhai? 21. Mit fogsz mondani, mikor meglátogatnak téged? Te voltál az, aki leckéket adott nekik a feletted való uralkodásra. Nem fog-e elhatalmasodni rajtad a fájdalom, mint egy szülő nőn? 22. És ha azt mondod a szívedben: „Miért jutottan nekem ezek?” Igazságtalanságod sokasága miatt fedték fel hátulsó részeidet, nyilvánosan megszégyenítették sarkaidat. 23. Ha megváltoztatja egy etióp a bőrét és egy párduc tarkaságát, ti is képesek lesztek jól cselekedni, megtanulva a rosszakat. 24. És szétszórtam őket, mint a szél által hordott gallyakat a pusztába. 25. Ez a sorsod és részed amiért nem engedelmeskedtél nekem, azt mondja , mert megfeledkeztél rólam, és hazugságokban reménykedtél. 26. Én is feltárom majd hátsódat arcod elé, és láthatóvá válik majd gyalázatosságod. 27. És házasságtörésed és nyihogásod és paráznaságod elidegenedése; a dombokon és a mezőkön láttam utálatosságaidat. Jaj neked, Jeruzsálem, mert nem tisztultál meg utánam, meddig [tart ez] még?

14. Fejezet

1. És lett szava Jeremiáshoz az aszályról: 2. Júdea gyászolt, kiürültek kapui, és elsötétültek a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszállt. 3. És fejedelmei elküldték az ifjaikat vízért. Odamentek a kutakhoz és nem találtak vizet és üresen fordították vissza edényeiket. 4. És a föld munkája megszűnt, mert nem volt eső. A gazdálkodókat megszégyenítették; eltakarták a fejüket. 5. A szarvasok a mezőn ellettek és otthagyták [szülötteiket], mert nem volt növényzet. 6. A vízmosásokban vadszamarak álltak; fújtattak (szó szerint: szívták a szelet), szemeik elsötétültek, mert a nép igazságtalansága miatt nem volt fű. – 7. Ha bűneink szembeszálltak velünk, ó , cselekedj velünk miattad, mert számosak vétkeink előtted, mert ellened vétkeztünk. 8. Ó Izrael állhatatossága, , [aki] megmentesz a rossz dolgok idején. Miért lettél olyan, mint egy idegen a földön, és olyan, mint egy bennszülött, aki [csak] betér egy szállásra? 9. Csak nem olyan leszel, mint egy alvó ember vagy mint egy ember (férfi), aki nem képes megmenteni? De Te, Uram, köztünk vagy, és neved [bíróként] hívatott le ránk; ne felejts el minket! – 10. Így szól ennek a népnek: Szerették lábukat mozgatni és nem kímélték, és Isten nem lelte kedvét bennük; most emlékezni fog az igazságtalanságukra. 11. És szólt nekem: Ne imádkozz ezért a népért javukra! 12. Mert ha böjtölnek, nem hallgatom meg könyörgésüket, és ha égő és véresáldozatokat visznek, nem találom kedvem bennük, mert karddal, éhséggel és halállal vetek véget nekik. 13. És azt mondtam: Ó , íme, prófétáik prófétálnak és mondják: Nem fogtok kardot látni, sem éhség nem lesz köztetek, mert [úgymond] „igazságot és békét adok a földnek és ezen a helyen.” 14. És szólt nekem: Hazugságokat prófétálnak a próféták nevemben, nem küldtem őket és nem parancsoltam nekik és nem szóltam hozzájuk. Mert hazug látomásokat és jóslatokat és madarak röptéből való előjeleket és szívük kívánatosait prófétálják ők nektek. 15. Ezért ezeket mondja a prófétákról, akik hazugságokat prófétálnak nevemben, és én nem küldtem őket, akik azt mondják: „Kard és éhség nem lesz ezen a földön.” Émelyítő (beteges) halállal hullanak majd el, és éhséggel fognak bevégeztetni a próféták. 16. És a nép, akiknek prófétálnak, ki lesznek vetve Jeruzsálem bejárataira kard és éhség színéltől és nem lesz, aki eltemesse őket, asszonyaik, fiaik és lányaik is. És kiöntöm rájuk gonoszságukat. 17. És mondd nekik ezt az igét: Hozzatok szemeitekre könnyeket éjjel-nappal, és ne szűnjenek meg, mert összetörve összetört népem leánya és felette nagy lesújtó csapással. 18. Ha kimegyek a síkságra, és íme, kard sebesültjei! És ha bemegyek a városba, és íme, éhség gyötrelme! Mert pap és próféta lementek olyan földre, amit nem ismertek. – 19. Csak nem elvetve elvetetted Júdát, és Siontól eltávozott lelked? Miért vertél meg minket, hogy nincs gyógymód számunkra? Békére vártunk, és nem volt jó. A gyógyulás idejére, és íme zűrzavar. 20. Megismertük bűneinket, Uram, anyáink igazságtalanságát, mert vétkeztünk előtted. 21. Csillapodj nevedért; ne rombold le dicsőséged trónját; emlékezz meg, ne oszlasd el a velünk való szövetségedet! 22. Ugye nincs olyan a népek bálványai között, aki esőt hozó? És vajon az ég adja e bőségét? Nem te magad vagy az? És várni fogunk téged, mert te tetted mindezeket.

15. Fejezet

1. És szólt hozzám: Ha Mózes és Sámuel állna orcám előtt, a lelkem nem fordulna feléjük. Űzd el ezt a népet, hadd menjenek! 2. És lesz, ha azt mondják neked: „Hova menjünk?” Mondd nekik Ezeket mondja : Akik halálra [szántak], halálra. És akik kardra, kardra. És akiket éhségre, éhségre. És akiket fogságra, az fogságra. 3. És igazságot szolgáltatok rajtuk négyféle módon, mondja , kardot mészárlásra, a kutyákat szétszaggatásra, a föld vadállatait és az ég madarait evésre és rothadásra. 4. És kiszolgáltatom őket szükségekre a föld minden királyainak Manassze miatt, aki Ezékiásnak, Júda királyának fia, mindazért, amit Jeruzsálemben tett. 5. Ki fog könyörülni rajtad, ó Jeruzsálem? És ki fog félni miattad? Vagy ki tér vissza békében veled? 6. Te hagytál el engem, mondja , meg fogsz hátrálni, én pedig kinyújtom a kezem és elpusztítalak, és többé nem fogom feloldozni őket. 7. És szétszórom őket diaszpórába. Terméketlenné tétettek népem kapuiban; elpusztították népemet gonoszságaik miatt. 8. Özvegyeik többen lettek, mint a tenger homokja; nyomorúságot hoztam egy ifjú anyára délben; hirtelen remegést és sietséget vetettem rá. 9. A hetet szülő üressé tétetett; lelke megnyomorodott; lenyugodott számára a nap, amikor még a nappal közepe volt; megszégyenült és gyalázatot szenvedett. A maradékot kardnak fogom átadni ellenségeik előtt. 10. Jaj nekem, édesanyám, mivégre szültél engem? [Oly] férfit, aki az egész földet ítéli és perli! Nem használtam (tartoztam), és nekem sem használt (tartozott) senki; erőm megfogyatkozott azok között, akik átkoznak engem. 11. Legyen ez így, ó Uralkodó, aki megigazítójuk [vagy], vajon nem álltam-e bajuk idejében előtted, és szorongattatásuk idején az ellenség ellen javukra? – 12. Vajon megismerik majd a vasat? És rézpalást 13. az erőd; Kincseidet zsákmányul adom váltságul minden bűneidért és minden határoddal [együtt]. 14. És szolgává teszlek majd ellenségeid körül azon a földön, amelyet nem ismertél, mert haragomból tűz lobbant fel; ellened fog égni.

15. Ó , emlékezz meg rólam és látogass meg engem, és hagyj bűntelenül az engem üldözők előtt, ne [hajolj] a türelemre [irántuk]. Ismerd meg, mint kaptam miattad gyalázatot 16. azok által, akik szavaidat elutasítják. Vess véget nekik, és beszéded vidámságra lesz nekem és szívem örömére, mert neved [bíróként] hívatott le rám, ó , Mindenható! 17. Nem ültem tanácsukban tréfálkozva (gúnyolódva, játszadozva), hanem óvatos voltam kezed előtt; egyedül ültem, mert tele voltam keserűségekkel. 18. Miért győznek felettem azok, akik fájdalmat okoznak nekem? A sebem súlyos (szilárd); hogyan gyógyulok meg? Ami történt, olyan lett számomra, mint csalóka víz, aminek nincs hitele. – 19. Ezért ezeket mondja : Ha visszatérsz, én is helyreállítalak, és orcám előtt állítod föl magad. És ha kihozod azt, ami értékes, abból, ami méltatlan, olyan leszel, mint az én szám. És ők fognak hozzád fordulni, és nem te fogsz hozzájuk. 20. És [olyanná] teszlek majd e népnek, mint erős rézfalat, és harcolni fognak ellened és nem győznek rajtad, mert én veled vagyok, hogy megmentselek 21. és kiszabadítsalak a gonoszok kezéből és megváltalak az ártalmasok (pestisesek) kezéből.

16. Fejezet

1. És te, ne vegyél feleséget, mondja , Izrael Istene, 2. és nem fog fiad vagy lányod születni ezen a helyen. 3. Mert ezeket mondja a fiakról és lányokról, akik ezen a helyen születtek, és anyáikról, akik szülték őket és atyáikról, akik nemzették őket ezen a földön: 4. Émelyítő halállal hullanak majd el, nem gyászolják és nem temetik el [őket]. Példává (leckévé) lesznek a föld színén és a föld vadainak és az ég madarainak. Kard által fognak elesni és éhséggel érnek véget. 5. Ezeket mondja : Ne menj be társaságukba (bálványáldozati mulatság) és ne járj gyászukra és ne gyászold őket, mert eltávolítom békémet e néptől. 6. Nem fogják siratni őket, sem nem ejtenek sebeket [a halottért] és nem nyírják (borotválják) meg magukat, 7. és gyászukban egyáltalán nem törik meg a kenyeret vigasztalásul a halott felett; sem nem isznak vigasztaló poharat atyjuk és anyjuk miatt. 8. Ne menj be a lakoma házába, hogy leülj velük enni és inni. 9. Mivel ezeket mondja , Izrael Istene: Íme, eltörlöm e helyről szemeitek láttára és a ti napjaitokban az öröm hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját. 10. És úgy lesz, hogy amikor elmondod ennek a népnek mindezeket a kijelentéseket és szólnak hozzád: „Miért szólta ellenünk mindezeket a rosszakat? Mi a mi igazságtalanságunk? És mi a vétkünk, amivel vétkeztünk , a mi Istenünk előtt?” 11. És mondd nekik: „Amiért elhagytak engem atyáitok és idegen istenek után jártak és szolgáltak nekik és leborultak előttük és engem elhagytak és törvényemet nem őrizték meg, 12. ti pedig atyáitoknál inkább bűnös módon cselekedtetek, és íme, ti mindnyájan az után jártok, ami gonosz szíveteknek kellemes, hogy ne engedelmeskedjetek nekem, 13. és kivetlek majd titeket erről a földről egy olyan földre, amelyet nem ismertetek ti és atyáitok és ott más istenek rabszolgái lesztek, akik nem kegyelmeznek nektek. 14. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és nem mondják többé: „Él , aki fölvezette Izrael fiait Egyiptom földjéből”, 15. hanem „Él , aki fölvezette Izrael házát Észak földjéből és mindazon vidékekről, ahova kiűzettek.” Mert helyreállítom őket a saját földjükre, amelyet atyáiknak adtam. – 16. Íme, én sok halászt küldök, mondja , és kihalásszák majd őket. És ezek után sok vadászt fogok küldeni, és levadásszák őket, minden hegy és magaslat fölött és a sziklák hasadékaiból. 17. Mert szemeim minden útjukon, és gonoszságuk nem volt elrejtve szemeim előtt. 18. És kétszeresen fizetek igazságtalanságaikért és bűneikért, amellyel megszentségtelenítették földemet utálatosságaik tetemeivel és törvénytelenségeikkel, amelyekkel megrontották örökségemet. – 19. Ó , erőm és segítségem és menedékem a rossz napokon, nemzetek fognak jönni hozzád a föld végéről, és ezt mondják: „Hogyan szereztek (bírtak) atyáink hamis bálványokat, és nincs bennük haszon! 20. Vajon készíthet az ember isteneket magának? És ezek nem istenek.” 21. „Ezért íme, én nyilvánvalóvá teszem ebben az időben kezemet nekik és megismertetem velük hatalmam, és megtudják, hogy az én nevem: .”

17. Fejezet

5. Átkozott az ember, aki emberben reménykedik, és karja húsát ráerősíti, és -tól eltávozik szíve. 6. És olyan lesz, mint a vad tamariszkbokor a pusztában, nem fogja látni, amikor eljön a jó, és a tengeri [fövenyeken] fog sátorozni, a pusztában, sós földben, amely lakatlan. 7. De áldott a férfi, aki -ban bízik, és lesz reménye. 8. És olyan lesz, mint a vizek mellett viruló fa, aki nedvességbe veti gyökerét, és nem fél majd, ha eljön a hőség, és a törzsek rajta ligetszerűek (erdeiek) lesznek; aszályos évben sem fog félni, és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni. – 9. Mély a szív, mindenekkel szemben, és ő ember. És ki fogja felismerni őt? 10. Én, vagyok, aki megvizsgálja a szíveket és aki megpróbálja a veséket, hogy mindenkinek útai és szokásainak (ügyei/gyakorlatai) gyümölcse szerint adjak. – 11. Megszólalt egy fogolymadár, összegyűjtötte, amiket nem ő szült. Aki gazdagságát nem [igaz] ítélettel készíti, napjai felén elhagyják őt, és a végén bolond lesz. 12. Ó dicsőség magasztos trónja, mi Szentségünk! 13. Izrael állhatatossága, ! Szégyenüljenek meg mindazok, akik elhagynak téged! Írassanak fel a földön, akik eltávoznak tőled, mert elhagyták az élet forrását, -t. – 14. Gyógyíts meg engem, , és meggyógyulok! Szabadítsd meg engem, és megszabadulok! Mert TE vagy dicsekvésem. 15. Íme, azok szólnak hozzám: „Hol van szava? Jöjjön el!” 16. De én nem fáradtam bele, hogy kövesselek téged teutánad; és ember napját nem kívántam, te tudod. Ami az ajkamról jött, az előtted van. 17. Ne válj tőlem idegenné, ha megkímélsz egy gonosz napon. 18. Szégyenüljenek meg üldözőim, és én ne szégyenüljek meg; rettegjenek ők, és ne én rettegjek; hozz rájuk gonosz napot, kétszeres töréssel törd össze őket!

19. Ezt mondja : Menj, és állj oda a te néped fiainak kapuiba, amelyeken keresztül Júda királyai bemennek, és amelyeken kimennek, és Jeruzsálem minden kapujába 20. és így szólj hozzájuk: Hallgassátok meg beszédét, Júda királyai és egész Júdea és egész Jeruzsálem, akik bementek ezeken a kapukon, 21. ezt mondja : „Őrizzétek meg a magatok lelkét és ne vigyetek terheket a szabbatón (szombatok) napján és ne menjetek ki Jeruzsálem kapuin 22. és ne hordjatok ki terheket házaitokból a szabbatón napján és semmi munkát ne végezzetek! Szenteljétek meg a szabbatón napját, amint megparancsoltam atyáitoknak!” És nem hallották meg és nem hajtották oda fülüket 23. és jobban megkeményítették nyakukat, mint atyáik, hogy ne halljanak engem, és ne fogadják be a nevelést. 24. És lesz, ha hallva meghalljátok, mondja , hogy ne vigyetek be terheket e város kapuin a szabbatón napján, és megszentelitek a szabbatón napját, hogy nem tesztek semmi munkát, 25. akkor királyok és fejedelmek mennek be e város kapuin, akik Dávid trónján ülnek, szekerekre és lovaikra ülve, ők és fejedelmeik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, és lakott lesz ez a város örökre. 26. És jönnek majd Júda városaiból és Jeruzsálem környékéről és Benjamin földjéről, a síkságról és a hegyről és a déli földről, egész égőáldozatokat és véresáldozatokat, mannát és tömjént hozva, dicséretet házába. 27. És lesz, ha nem hallgatjátok meg, hogy megszenteljétek a szabbatón napját, hogy ne emeljetek fel terheket, és ne menjetek be Jeruzsálem kapuján a szabbatón napján, én is tüzet gyújtok kapuiban, és fölemészti majd Jeruzsálem utcáit és nem alszik ki.

18. Fejezet

1. A beszéd, amely -tól Jeremiáshoz érkezett, mondva: 2. „Kelj föl és menj a fazekas házába és ott hallod majd szavaimat.” 3. És lementem a fazekas házába, és íme, egy munkát készített a kövön. 4. És az általa készített edény elromlott a kezeiben, és ismét egy másik edénnyé alkotta azt, amint tetszett neki elkészíteni. 5. És lett szava hozzám, mondva: „Vajon nem tudok úgy tenni veletek, mint a fazekas, ó Izrael háza? Íme, mint a fazekas sara [olyanok] vagytok ti a kezeimben. 7. [Amikor] határozatot szólok egy nemzet ellen vagy királyság ellen, hogy eltávolítom és elveszítem őket, 8. és visszafordul az a nép minden gonoszságától, én is elfordulok a rosszaktól, amiket tenni szándékoztam velük. 9. És [amikor] határozatot szólok egy nemzetre vagy királyságra, hogy felépítem és elültetem, 10. és gonosz dolgokat tesznek előttem, hogy nem hallják meg hangomat, én is elfordulok a jó dolgoktól, amelyeket szóltam, hogy velük teszek. 11. És most így szóltam Júda férfiaihoz és Jeruzsálem lakosaihoz: Íme, rosszakat formálok ellened és tervet tervezek ellened. Forduljon el hát mindegyik a maga gonosz útjáról és tegye jókká szokásait (ügyeit, tetteit). 12. És mondták: „Bátran cselekszünk, mert saját elfordulásunk után fogunk járni, és ki-ki azt teszi, ami az ő gonosz szívének tetszik!” 13. Ezért ezeket mondja : Kérdezősködjetek hát a nemzetek között: Ki hallott ilyen rettenetes dolgokat, amilyen rendkívülit Izrael szüze tett? 14. Csak nem tűnnek el az emlők a sziklától (emlő alakú sziklák), vagy Libanontól a hó? Csak nem változtat irányt a szél által hevesen hajtott víz? 15. Mert népem elfeledett engem, [a] semmire égettek tömjént; és elgyengülnek útjaikon ősi ösvényeket taposva ki mérföldeken át (σχοῖνος: földmérték kb. 11 km) mivel nincs útjuk az utazáshoz, 16. hogy földjüket enyészetté és örök sziszegéssé tegyék. Minden rajta átmenők megdöbbennek, és ingatják majd fejüket. 17. Mint perzselő szelet fogom szétszórni őket ellenségeik színe előtt, megmutatom nekik romlásuk napját. 18. És mondták: „Gyertek, eszeljünk ki tervet Jeremiás ellen, mert nem veszik el a törvény a paptól, és a tanács az értelmestől, és a szó a prófétától. Gyertek, és verjük meg őt nyelvvel (értsd: vádoljuk be) és meghalljuk majd minden szavát.” – 19. Hallgass meg, ó , és hallgasd meg védekezésem hangját! 20. Vajon a jó dolgokért rossz a viszonzás? Mert együtt tanácskoztak szavakat lelkem ellen és bosszús szándékukat elrejtették előttem. Emlékezz rám, amikor színed előtt álltam, hogy jót szóljak értük, és elfordítsam róluk haragodat. 21. Ezért add fiaikat éhinségre és gyűjts össze őket kardok hatalmába (szó szerint: kardok kezeibe)! Legyenek asszonyaik gyermektelenek és özvegyek, és legyenek férfiaik megölve halállal és ifjaik kard által elhullva a harcban! 22. Legyen kiáltás házaikban! Hirtelen martalócokat fogsz rájuk hozni (v. hozz rájuk!), mert tervet terveztek, hogy elfogjanak engem és csapdákat rejtettek el ellenem. 23. És te, , ismerted minden szándékukat ellenem halálra. Ne hagyd büntetlenül gonoszságukat, ne töröld el bűneiket színed elől. Gyengeségük legyen előtted; haragod idején cselekedj velük!

19. Fejezet

1. Akkor így szólt hozzám : Menj és szerezz cserépből készített korsót és vigyél a nép véneiből és a papok véneiből 2. és menj ki gyermekeik fiainak köztemetőjébe (πολυανδρῖον: fordítható még: hely egy nyilvános összejövetelre vagy tiltott szexuális orgia színhelye), amely a Karszith (cserép) kapu bejáratánál van, és olvasd fel ott mind e szavakat, amiket szólni fogok hozzád, 3. és mondd nekik: Hallgassátok meg beszédét, Júda királyai és Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, és akik bementek ezeken a kapukon: Ezeket mondja , Izrael Istene: Íme, én bajokat idézek elő erre a helyre, úgy, hogy megcsendül mindazok füle, akik hallják, 4. amiért elhagytak engem és idegenné tették ezt a helyet és idegen isteneknek tömjéneztek, akiket nem ismertek [sem] ők [sem] atyáik és Júda királyai ártatlanok vérével töltötték meg e helyet 5. és magaslatokat építettek Baál istennőnek, hogy megégessék fiaikat tűzzel, amit nem parancsoltam sem nem szóltam sem nem szándékoztam szívemben. 6. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és nem neveztetik majd ez a hely többé Emmon fia Bukása (tévedése) és Temetőhelye (πολυανδρῖον, lásd még 19:2; 2:23) [néven], hanem a Mészárlás Temetőhelyének. 7. És levágom Júda tervét és Jeruzsálem tervét ezen a helyen, és kardnak vetem őket ellenségeik előtt és lelküket keresők kezeibe és halottaikat az ég repdesőinek és a föld vadállatainak fogom adni. 8. És ezt a várost kipusztulásra és sziszegésre rendelem. Mindenki, aki elhalad mellette elszomorodik és süvölt egész csapása miatt. 9. És megeszik majd fiaik és lányaik húsát és mindenki felebarátja húsát, megeszik majd az erődben és az ostrom alatt, amellyel ostromolják majd őket ellenségeik. 10. És törd össze a veled kimenő férfiak szemei előtt a korsót 11. és mondd: Ezeket mondja : Így fogom összetörni ezt a népet és ezt a várost, amint összetörik a cserépből való kosarat, ami nem tud többé meggyógyulni. 12. Így fogok tenni ezzel a hellyel és a benne lakókkal, mondja , hogy átadom ezt a várost, mint pusztulásra valót. 13. És Jeruzsálem házai és Júda királyainak házai olyanok lesznek, mint a tisztátalanságok romos helye mindazon házakban, amelyek tetején tömjéneztek az ég egész seregének, és italáldozatot öntöttek idegen isteneknek. – 14. És Jeremiás eljött a Bukás [helyétől], ahová küldte, hogy ott prófétáljon, és megállt házának udvarába és szólt az egész néphez: 15. Ezeket mondja : Íme, én ráhozom e városra és minden városaira és falvaira mindazt a rosszat, amit ellene mondtam, mert megkeményítették a nyakukat, hogy ne hallgassanak szavaimra.

20. Fejezet

1. És meghallotta Paszkhór Emmér fia, a pap, – ez házának vezetőjévé volt kinevezve – Jeremiás prófétálásának eme szavait. 2. Megütötte őt és vetette a kapurácsba (zsilipbe), amely a felső ház kapuja elválásánál volt, amely házában volt. 3. És Paszkhór kivitte Jeremiást a kapurácsból, és mondta neki Jeremiás: „Nem Paszkhórnak nevezte a neved, hanem a Metoikon-nak (idegen városban lakó). 4. Mert ezeket mondja : Íme, én száműzetésre adtalak téged minden barátaiddal, és elesnek majd ellenségeik kardja által és szemeid meglátják majd, és téged és egész Júdát Babilon királyának kezeibe adlak, és áttelepítik majd őket és levágják majd őket kardokkal. 5. És átadom ennek a városnak egész erejét és minden fáradozását és Júda királyának minden kincsét ellenségeik kezeibe, és elvezetik őket majd Babilonba. 6. És te és mindazok, akik házadban vannak elmentek majd hadifogságba, és Babilonban halsz meg és ott temettetsz majd, te és minden barátaid, akiknek hazugságokat prófétáltál.”

7. Megcsaltál engem, ó , és rászedettem, megragadtál és legyőztél. Nevetségessé váltam minden napon, teljessé lettem a kicsúfoltatásban. 8. Mert nevetni fogok keserű beszédemmel, hűtlenséget és nyomorúságot hívom segítségül, mert beszéde gyalázattá és gúny tárgyává lett nekem minden napomon. 9. És mondtam: „Nem nevezem meg nevét és többé egyáltalán nem szólok nevében.” És olyan lett, mint a csontjaimban lobogó égő tűz, és mindenütt elernyedtem, és nem bírom elviselni. 10. Mert hallottam sokak hibáztatását, akik összegyűltek körülöttem: „Fogjunk össze és támadjunk rá, mind férfiak, ti barátai! Figyeljük szándékát, vajon félrevezethető-e, és győzhetünk-e rajta, és bosszút állhatunk rajta.” 11. De velem van, mint egy erős vitéz; ezért üldöztek és nem tudtak [tervet] kigondolni [ellenem] (vagy: megérteni, megfogni). Megszégyenültek nagyon, mert nem értették meg saját gyalázatukat, amely soha nem merülnek feledésbe. 12. Ó , aki próbára teszed az igazat, aki belátsz a vesékbe és szívekbe, hadd lássam köztük a bosszúállást tőled, mert felfedtem irántad védelmeimet (védekező könyörgéseimet). – 13. Énekeljetek -nak, adjatok hálát neki, mert kimenti a szegény lelkét a bántalmazók kezéből. – 14. Átkozott a nap, amelyen születtem, a nap, amelyen anyám szült engem, ne legyen kedves! 15. Átkozott az az ember, aki jó hírt hirdetett apámnak, mondva: „Férfi született neked”, örvendezve. 16. Legyen az az ember olyan, mint a városok, amelyeket fölforgatott haraggal, és nem bánta meg, hallja meg a harci rivalgást hajnalban és a csatazajt délben, 17. mert nem ölt meg engem anyám a méhben, és lett nekem anyám sírom és a méh örök megfogás (fogamzás). 18. Miért jöttem ki az anyaméhből, hogy lássam a szenvedéseket és a gyötrelmeket, és szégyenben teljenek napjaim?

21. Fejezet

1. A beszéd, mely -tól Jeremiáshoz lett, amikor elküldte hozzá Szedekiás király Paszkhórt, Melkiás fiát és Szofóniást, Maaszaia fiát, a papot, mondva: 2. Kérdezd meg felőlünk -t, mert Babilon királya készen áll ellenünk, vajon csodálatos tettei szerint cselekszik majd , és elmegy majd tőlünk? 3. És szólt hozzá Jeremiás: Így szóljatok Szedekiáshoz, Júda királyához: 4. Ezeket mondja : Íme, én fordítom a háború fegyvereit e város közepébe, amelyekkel te harcolsz velük a káldeusokhoz, akik körülzártak titeket a falakon kívül 5. és háborúzok veletek kinyújtott kézzel és hatalmas karral, indulattal, haraggal és nagy méltatlankodással 6. és e város lakóit mind megverem, az embereket és barmokat, nagy halállal, és elhullanak majd. 7. És ezek után – így szól – átadom Szedekiást, Júda királyát és szolgáit, és e városban a haláltól, éhségtől és kardtól megmaradt népet ellenségeik kezébe, akik lelküket keresik, és megverik majd őket kard élével (szó szerint szájával). Nem kímélem őket és egyáltalán nem könyörülök rajtuk. 8. És szólj e néphez: Ezeket mondja : Íme, színetek elé adtam az élet útját és a halál útját. 9. Aki e városban ül, meghal majd kard és éhség által, és aki kijön feladni magát a káldeaiaknak, akik körülzártak titeket, élni fog, és lelke zsákmánnyá lesz számára, és élni fog. 10. Mivel megerősítettem orcámat e város ellen bajára és nem javára. Átadatik majd Babilon királyának kezeibe, és felégeti majd azt tűzzel. – 11. Júda királyának háza, hallgassátok meg szavát! 12. Dávid háza, ezeket mondja : Ítéljetek hajnalban [igaz] ítéletet és vezessétek el és mentsétek ki a kifosztottat a neki ártó kezéből, nehogy felgyulladjon, mint tűz a haragom, és égni fog és nem lesz, aki kioltsa. 13. Íme, én ellened vagyok Szór völgyének lakója, a síkságnak lakója, azok ellen, akik azt mondják: „Ki rémít meg minket? Vagy ki léphet be a mi lakhelyünkbe?” 14. És tüzet gyújtok erdejében és megemészt mindent, ami körülötte van.

22. Fejezet

1. Ezeket mondja : Menj, és szállj le Júda királyának házba és mondd ott ezt a beszédet 2. és szólj: Halld beszédét, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te és házad és néped, és akik bemennek ezeken a kapukon: 3. Ezeket mondja : Tegyetek [igaz] ítéletet és igazságosságot és mentsétek ki a kifosztottat a neki ártó kezében és a prozelitát, árvát és özvegyet ne nyomjátok el és ne viselkedjetek istentelenül és ártatlan vért ne ontsatok ezen a helyen. 4. Mert ha megtévén megteszitek e beszédet Dávid trónján ülő, szekerekre és lovakra felszálló királyok fognak bemenni e kapukon, ők és szolgáik és népük. 5. Ha pedig nem teszitek meg e szavakat, megesküdtem magammal szemben, mondja , hogy pusztulássá lesz e ház. 6. Mert ezeket mondja Júda házának királyával szemben: Gileád vagy te nekem, Libanon fejedelme; ha nem teszlek pusztává, lakatlan városokká! 7. És egy pusztító férfit hozok ellened és az ő fejszéjét, és kivágják majd választott cédrusaidat és tűzbe fogják vetni. 8. És átmennek majd a nemzetek e városon és mondják majd egyik a társának: „Miért cselekedett így ezzel a nagy várossal?” 9. És mondani fogják: „Amiért elhagyták Istenük, szövetségét és leborultak idegen isteneknek és nekik szolgáltak.” 10. Ne sirassátok a meghalót, se ne gyászoljátok őt. Sírva sirassátok az eltávozót, mert többé nem tér vissza, és nem látja szülőföldjét. 11. Mivel ezeket mondja Szellémről, Jósia fiáról, aki királyként uralkodik apja, Jósia helyett, aki kiment erről a helyről: Nem tér vissza oda többé, 12. hanem a helyre, ahova áttelepítettem őt, ott fog meghalni és ezt a földet nem fogja látni többé. 13. Ó te, aki házát nem igazságossággal építi és felső termeit nem igaz ítélettel, társát a semmiért dolgoztatja és bérét egyáltalán nem fizeti neki ki. 14. Tágas (arányos) házat építettél magadnak, szellős felső szobákat ablakokkal elválasztva, cédrusfával borítottat míniummal bemázoltat. 15. Csak nem fogsz királyként uralkodni [azért], mert te ingerled magadra Akházt, atyádat? Nem esznek majd és nem isznak; jobb neked, ha végrehajtod az ítéletet és a jó igazságosságot. 16. Nem ítéltek igaz ítéletet az alázatosnak sem a szegény ítéletét nem ismerték. Nem az van, hogy nem ismersz engem? – Mondja . 17. Íme, a te szemed és a szíved nem máson, mint a kapzsiságodon van és az ártatlan vérén, hogy kiontsa azt, és a törvénytelenségen és gyilkosságot elkövetni? 18. Ezért ezeket mondja Jóakimról, Jósia fiáról, Júda királyáról: Jaj ennek a férfinak! Egyáltalán nem gyászolják őt [így]: „Ó testvérem!” – sem nem siratják majd őt [így]: „Jaj, uram!” 19. Szamár temetőjében temettetik majd el, összegereblyézve kidobatik majd Jeruzsálem kapuján túl. 20. Jöjj fel Libanonba és kiálts és Básánba add hangodat és kiálts a tengeren túlra, mert összetörtek szeretőid mindnyájan. 21. Szóltam hozzád bűnödben, és mondtad: „Nem hallgatok rá.” Ifjúságodtól ez az utad; nem hallgattál a hangomra. 22. Szél legelteti majd minden pásztorod, és szeretőid hadifogságba mennek. Mert akkor megszégyeníttetsz és megbecsteleníttetsz majd minden kedvelőidtől (akik megcsókolnak) 23. Ó Libanon lakója, aki a cédrusok között fészkelsz, nyögni fogsz, ha fájdalmak törnek rád, olyan fájdalmak, mint a szülőnél. 24. Élek én, mondja , ha Jekóniás, Jóakim fia, Júda királya pecsétgyűrű [lenne] jobb kezemen, onnét is lehúzlak téged 25. és átadlak majd téged a lelkedet keresők kezébe, akik színétől te félsz, a káldeusok kezébe. 26. És kivetlek majd téged és anyádat, aki szült egy földre, ahol nem születtél és ott fogtok meghalni. 27. De arra a földre, amelyre lelkükkel vágynak, nem térnek vissza. 28. Megbecsteleníttetett Jekóniás, mint egy edény, amire egyáltalán nincs szükség, mert kidobatott és kiűzetett egy olyan földre, amit nem ismert. 29. Föld, föld, halld szavát: 30. Írd fel ezt a férfit, mint száműzött embert, mert magjából többé egyáltalán nem fog férfi felnőni, hogy Dávid trónján fejedelemként üljön Júdában.

23. Fejezet

1. Ó pásztorok, akik szétszórjátok és elvesztitek legelőm juhait! 2. Ezért ezeket mondja a népemet legeltetőkre: Ti szórtátok szét juhaimat és űztétek ki azokat és nem felügyeltétek őket; íme, én bosszút állok rajtatok üzelmeitek gonoszsága szerint. 3. És én magamhoz fogadom majd népem maradékát a föld egészéről, ahova kitaszítottam őket, és beviszem őket legelőre, és növekednek majd és megsokasodnak. 4. És pásztorokat támasztok majd nekik, akik legeltetik majd őket, és nem félnek majd többé sem nem rettennek meg, mondja . 5. Íme, napok jönnek, mondja , igaz napkeltét támasztok majd Dávidnak (feltámasztom Dávidnak az igaz Keletet; vö.: héb. csemete), és király fog uralkodni, aki megérti és végrehajtja az igaz ítéletet és igazságosságot a földön. 6. Napjaiban megmentetik majd Júda, és bizalomban lakozik majd Izrael, és ez a neve, amelyen nevezi őt: „Jószedek”. (másik szövegváltozatban: (9) „Jószedek a próféták között”) 7. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és nem mondják többé: „Él , aki fölvezette Izrael házát Egyiptom földjéről”, 8. hanem: „Él , aki összegyűjtötte Izrael egész magját Észak földjéről és minden vidékekről, ahova kiűzte őket oda, és visszaállítja majd őket földjükre.”

9. A prófétákról; összetöretett szívem; bennem minden csontom megremegett; olyan lettem, mint egy összetört férfi, és mint a bor által szorongatott ember színétől és az ő dicsőségének méltósága színétől. 10. Mert ezek színétől gyászolt a föld, kiszáradtak a puszta legelői, és életútjuk gonosz lett, és erejük nem így. 11. Mert pap és próféta beszennyeződtek, és láttam gonoszságukat házamban. 12. Ezért legyen útjuk csuszamlóssá nekik félhomályban, és elgáncsoltatnak majd és elesnek majd azon. Mivel látogatásuk esztendejében bajokat hozok rájuk, mondja .

13. És törvénytelenségeket láttam Szamária prófétáiban. Baál istennő nevében prófétáltak és megtévesztették népemet, Izraelt. 14. És szörnyűségeket láttam Jeruzsálem prófétáiban, házasságtörőket és hazugságban járókat és akik felkarolják a gonoszok kezét és nem fordítják el mindegyiket az ő gonosz útjáról. Olyanná lettek nekem mindnyájan, mint Szodoma és akik lakják azt, mint Gomorra. 15. Ezért ezeket mondja : Íme, én apró falatonként fájdalommal etetem őket és keserű vízzel itatom őket, mert Jeruzsálem prófétáitól ment ki a mocsok az egész földre.

16. Így szól , a Mindenható: Ne hallgassátok a próféták szavait, mert hiábavaló látást látnak, szívükből és nem szájából szólnak. 17. Ezt mondják azoknak, akik elvetik szavát: „Békétek lesz” És mindenkinek, aki akarata szerint jár, mindenkinek, aki szíve tévelygésében jár ezt mondták: „Nem érkezik rád baj.” 18. Mert ki állt táborában és látta Szavát? Ki az, aki fülelt és meghallotta? 19. Íme, földrengés -tól és harag jön ki, mint áradó felfordulás; mikor összegyűlik, az istentelenekre jön. 20. És többé nem fordul el haragja, míg végre nem hajtja és míg fel nem támasztja azt szívének határozatából. A legvégső napokban értik meg majd azokat. 21. Nem küldtem a prófétákat, de ők futottak. Nem szóltam hozzájuk, de ők prófétáltak. 22. És bizony nem álltak valóságomban és hallották beszédeimet, hogy népemet visszafordították volna üzelmeik gonoszságától. 23. Közeli Isten vagyok, mondja , és nem egy Isten a távolban! 23. Vajon elrejtőzhet az ember a rejtekekben, és én nem fogom látni őt? Nemde nem én töltöm be az eget és a földet? – Mondja . 25. Hallottam, amit a próféták szólnak, amit nevemben prófétálnak, hazugságokat mondva: „Álmot álmodtam.” 26. Meddig lesz hazugság a prófétáló próféták szívében és prófétálásukban szívük akarata? 27. Akik el akarják feledtetni nevemet álmaikkal, amit beszél mindegyik társával, éppen úgy, ahogy atyáik elfeledtették nevemet Baál istennővel. 28. A próféta, akinek álma van, mondja el álmát, és akinél az én hozzájuk való szavam, mondja el szavamat igazságban. Mi köze a pelyvának a búzához? Így szavaim, mondja . 29. Nemde [olyanok] szavaim, mint lobogó tűz, mondja , és mint a sziklát kivágó csákány? 30. Ezért íme, én a próféták ellen [vagyok], mondja , akik ellopják szavaimat, mindegyik a társától. 31. Íme, én a próféták ellen [vagyok], akik kikapják a nyelv prófétálását és a maguk álmát álmodják. 32 Íme, én a próféták ellen vagyok, akik hazug álmokat prófétáltak és elmondják azokat és megtévesztik népem hazugságaikkal, csalásaikkal, de én nem küldtem őket és nem parancsoltam nekik és hasznot sem hajtanak ennek a népnek. 33. És ha megkérdezne téged ez a nép vagy a pap vagy a próféta mondva: „Mi terhe?” Mondd nekik: „Ti vagytok a teher, és levetlek titeket, mondja .” 34. És a próféta, a pap, és a nép, akik ezt mondanák: „terhe (lemma: üzenet, teher, megbízás)” – megbüntetem azt az embert és az ő házát. 35. Mert így szóljatok mind a társához és mind a testvéréhez: „Mit felelt ?” és „Mit szólt ?” 36. És terhét (Lemma) ne mondjátok többé, mert terhes lesz az embernek ez a szó. 37. És miért szólt , a mi Istenünk? 38. Ezért ezeket mondja , az Isten: Amiért mondogatjátok ezt a kifejezést: „terhe” és küldtem hozzátok, hogy ne mondjátok: „terhe”, 39. ezért íme, én felveszlek és levetlek titeket és a várost, amit nektek és atyáitoknak adtam, 40. és helyezek rátok örök szidalmat és örök gyalázatot, ami nem lesz elfelejtve.

24. Fejezet

1. Mutatott nekem két kosár fügét, amelyek szentélye előtt feküdtek, miután Nabukodonozor babiloni király száműzetésbe vitte Jeruzsálemből Jekoniás királyt, a Joakim fiát, Júda királyát és a vezetőket, a kézműveseket, a foglyokat és a gazdagokat, és elvezette őket Babilonba. 2. A fügék egyik kosara igen jó volt, mint a korai fügék és a fügék másik kosara nagyok hitvány, amelyet nem lehetett megenni rosszaságuk miatt. 3. És szólt hozzám: „Mit látsz, Jeremiás?” És mondtam: „Fügéket. A jók nagyon jók, és a rosszak nagyon rosszak, amelyeket nem lehet megenni rosszaságuk miatt.” 4. És lett szava hozzám, mondva: 5. Ezeket mondja , Izrael Istene: Amint ezeket a jó fügéket [látod], jónak ismerem majd Júda száműzötteit, akiket elküldtem erről a helyről a káldeusok földjére, javukra. 6. És megerősítem szemeimet rajtuk javukra, és visszaállítom majd őket erre a földre javukra és újra felépítem őket és egyáltalán nem fogom lerontani; és elültetem majd őket és egyáltalán nem fogom kitépni. 7. És adok nekik szívet, hogy ismerjenek engem, hogy én vagyok , és népemmé lesznek, és én Istenné leszek nekik, mert visszatérnek majd (megtérnek majd) hozzám teljes szívükből. 8. És amint a rossz fügék, amelyeket nem lehet rosszaságuk miatt megenni, ezeket mondja , így szolgáltatom majd ki Szedékiást, Júda királyát, és fejedelmeit, és Jeruzsálem maradékait, a hátramaradtakat e földön, és az Egyiptomban lakókat. 9. És teszem majd őket szórvánnyá a föld minden királyságába, és gyalázattá lesznek és példabeszéddé és gyűlöletté és átokká minden helyen, ahova kitaszítottam őket oda. 10. És küldeni fogom rájuk az éhséget és a halált és a kardot, amíg elfognak a földből, amit nekik adtam.

25. Fejezet

1. A beszéd, amely lett Jeremiáshoz egész Júda ellen, Jóákimnak, Jósia fiának, Júda királyának negyedik évében, 2. amelyet szólt Júda egész népéhez és Jeruzsálem lakosaihoz, mondva: 3. Jósia, Ámós fiának, Júda királyának tizenharmadik évében mind e napig huszonhárom év [telt el] és szóltam hozzátok hajnalban és beszélve 4. és elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, hajnalban küldve és nem hallottátok és nem figyeltetek füleitekkel, 5. mondva: Forduljatok el, mindenki az ő gonosz útjától és gonosz szokásaitoktól, és laktok majd a földön, amelyet nektek és atyáitoknak adtam korszaktól korszakig. 6. Ne járjatok idegen istenek után, hogy szolgáljatok nekik és hogy leboruljatok nekik, hogy ne ingereljetek haragra engem kezeitek tetteivel, hogy bajt okozzak nektek. 7. És nem hallgattatok rám. 8. Ezért ezeket mondja : Mivelhogy nem hittetek szavaimnak, 9. íme, én küldök és veszek egy nemzetséget északról és felvezetem őket erre a földre és annak lakosaira és a körülöttük élő minden nemzetre és lerombolom őket és enyészetre adom őket és sziszegésre és örök gyalázatra. 10. És kiveszítem közülük az öröm hangját és az ujjongás hangját, a vőlegény és menyasszony hangját, a kenet illatát és a mécses fényét. 11. És az egész föld enyészetté lesz, és rabszolgamunkát végeznek majd a nemzetek (pogányok) között hetven évig. 12. És a hetven év beteljesedésekor igazságot szolgáltatok azon a nemzeten, mondja , és örök enyészetté teszem őket. 13. És ráhozom majd arra a földre minden beszédem, amiket szóltam ellene, minden megírottakat ebben a könyvben.

14. (49.34) Amiket prófétált Jeremiás Ailam (Elám) nemzete ellen. 15. (35) Ezeket mondja : Töressen össze Ailam íja, uralmának kezdete. 16. (36) És ráhozom majd Ailamra a négy szelet az ég négy határáról és szétszórom majd őket mindezekben a szelekben, és nem lesz [oly] nemzet, ahova nem érkeznek majd Ailam száműzöttei. 17. (37) És megrémítem majd őket ellenségeik, a lelküket keresők előtt és bajokat hozok rájuk indulatom haragja szerint és utánuk küldöm majd kardomat, míg teljesen elfogyasztja őket. 18. (38) És leteszem majd trónomat Ailamban és kiküldök majd onnét királyt és fejedelmeket. 19. (39) És lesz a legvégső napokban, hogy visszafordítom majd Ailam hadifogságát, mondja – 20. (46.1) Kezdetben, amikor Szedekiás király uralkodott, lett ez a szó Ailámról.

26. Fejezet

(46.2) 2. Egyiptomra nézve Nechao fáraó, Egyiptom királya erejével kapcsolatban, aki az Eufrátesz folyó mellett volt Charchamisnál, akit megvert Nabukhodonozor, Babilon királya, Jóakim, Júda királyának negyedik évében. 3. Vegyétek fel a fegyvereket és pajzsokat és vigyétek harcba! 4. Nyergeljétek meg a lovakat, üljetek fel, ti lovasok, helyezzétek fel harci sisakjaitokat! Vessétek előre a dárdákat és öltsétek magatokra mellvértjeiteket! 5. Miért rémülnek meg ők és visszahőkölnek? Mivel erőseik gyászolnak majd. Futva futottak és nem fordultak vissza, körül-fogva köröskörül, mondja . 6. Ne fusson el a gyors és ne meneküljön az erős! Északon, az Eufrátesz mellékén elgyengültek, elestek. 7. Ki ez, aki, mint a folyóvíz fog elmenni és mint a folyók, [melyek] vizet hullámzanak? 8. Egyiptom vize, mint folyóvíz megy fel és mondta: „Felmegyek és belepem a földet és elpusztítom a lakosokat abban”. 9. Hágjatok a lovakra, készítsétek elő a harci kocsikat! Jöjjetek elő, ó etiópok és líbiaiak harcosai, fegyverekkel felfegyverezve! És ti lűdek, menjetek fel, feszítsétek az íjat! 10. És az a nap, -nak, Istenünk bosszúállásának napja lesz, hogy megbosszulja ellenségeit, és fölemészt majd kardja, és betelik majd és megrészegedik majd vérüktől, mert áldozat [ez] Szabaóthnak Észak földjétől az Eufrátesz folyójáig. 11. Jöjj fel, ó Galaad, és vegyél fenyőgyantát Egyiptom szűz lányának! Hiába sokasítottad meg gyógyításaidat, nincs belőle hasznod! 12. Meghallották a nemzetek hangod, és kiáltásoddal betöltetett a föld, mert harcos a harcos iránt (felé) elgyengült, együtt estek el mindketten.

13. Amit mondott Jeremiás keze által, hogy eljön Nabukodonozor, Babilon királya, hogy megverje Egyiptom földjét: 14. Adjátok hírül Magdolonban és hirdessétek ki Memfiszben, mondjátok el: Állj fel és készülj, mert kard emésztette fel a tölgyfádat (magyal tölgy)! 15. Miért futott el Ápisz? Választott bikád nem maradt meg, mert megbénította őt. 16. És a sokaságod erőtlen volt és elesett, és mind szólt társa felé: Keljünk föl és térjünk vissza népünkhöz szülőhazánkba a Hellén kard színe elől. 17. Nevezzétek Nechao Fáraónak, Egyiptom királyának nevét Szaón-eszbi-emóéd-nek (héb. átírás. Jelentése: kérkedő, aki elszalasztotta a lehetőséget) 18. Élek én, mondja az Isten, hogy eljön majd, mint az Itaburion (Tábor) a hegyek közé és mint a Karmél a tenger mellett. 19. A száműzetés edényeit készítsd magadnak, ó Egyiptom lakosának leánya, mert Memfisz enyészetté lesz és „Jaj”-nak fog neveztetni, amiért nem lesznek abban lakosok. 20. Magát szépítő fiatal tehén Egyiptom, egy északról leszakadt darab ráment. 21. És béresei (zsoldosai) őbenne olyanok, mint a feltáplált hizlalt ökrök, mert ők is megfordultak és együtt menekültek; nem álltak meg, mert a pusztulás és a bosszúállásuk napja jött rájuk. 22. Mint egy sziszegő kígyó hangja, mert a homokban fognak járni. És baltákkal jönnek ellene, mint a favágók. 23. Kivágják majd erdejét, mondja az Isten, mert ehhez semmi hasonló [nincs], mert jobban sokasodik, mint a sáska és számuk nincs. 24. Megszégyenült Egyiptom lánya, átadatott az északról jövő nép kezeibe. 25. Íme, én bosszút állok Amonért, az ő fiáért a fáraón és a benne bízókon. 27. Te pedig ne félj, szolgám Jákob, se ne rettenj, Izrael, mert íme, én megmentelek téged messziről és a magodat az ő hadifogságukból, és visszafordul majd Jákob és megnyugszik majd és aludni fog, és nem lesz az őt háborgató. 28. Ne félj, fiam Jákob, mondja , mert veled vagyok én. Mert bevégződést teszek majd minden nemzetnek, akik közé kitaszítottalak téged, de téged egyáltalán nem foglak megsemmisíteni! És megfenyítelek majd téged ítéletre és ártatlanként nem hagylak büntetlenül téged.

27. Fejezet

1. (50.1) szava, amit szólt Babülonra. Adjátok hírül a nemzetek között és tegyétek hallhatóvá és ne rejtsétek el, mondjátok el: Elfogatott Babülon; Bélosz a rettenthetetlen megszégyenült; az előkelő Marodach átadatott! 3. Mert nemzet ment föl rá északról. Földjét enyészetté teszi ez, és nem lesz benne lakó az embertől a baromig. 4. Azokban a napokban és abban az időben megérkeznek majd Izrael fiai, ők és Júda fiai együtt. Lépésben és sírva fognak menni, keresve -t, az Istenüket. 5. Kérdezik majd az utat Sionig, mert ide adják majd arcukat (személyüket). És eljönnek majd és menedéket találnak -nál az Istennél, mert az örök szövetség nem merül feledésbe. 6. Elveszett juh lett a népem, pásztoraik kiűzték őket, félrevezették őket a hegyekre, hegyről dombra jártak; elfelejtették karámjukat. 7. Mindenki, aki rátalál, felfalja őket; ellenségeik azt mondták: „Ne engedjük el őket, amiért vétkeztek ellen, [az] igazságosság legelője ellen, [az] atyáikat összegyűjtő ellen”. 8. Idegenek lettünk Babülon közepéből és a káldeusok földjétől és jöjjetek ki és legyetek olyanok, mint a sárkányok a juhok színe előtt. 9. Mert íme, én föltámasztom Babülonra az északi nemzetek gyülekezetét, és csatarendbe állnak majd ellene. Onnan esik csapdába, mivel egy ügyes harcos nyila nem tér vissza üresen. 10. És zsákmánnyá lesz Kaldea, mind az őt fosztogatók betelnek majd. 11. Mert vigadoztatok és kérkedtetek, mikor örökségemet kifosztottátok, mivelhogy ugrándoztatok, mint a borjak a fűben és ökleltetek, mint a bikák. 12. Megszégyeníttetett anyátok nagyon, a javak anyja, nemzetek utolsója, puszta [lett]. 13. Nem lesz lakott haragjától és enyészetté lesz mind, és mindenki, aki átmegy Babülonon elszomorodik majd, és sziszegnek majd teljes csapásán. 14. Álljatok csatarendben Babülonra körös-körül, mind ti íjat feszítők! Nyilazzatok rá, ne kíméljétek nyílvesszőiteket! 15. Tapsoljatok nagyon felette; A kezei megbénultak; bástyái leomlottak, és fala lerontatott. Mert bosszúállás [ez] Istentől, álljatok bosszút rajta! Amint ő tett, úgy tegyetek vele! 16. Irtsátok ki teljesen a Babülonból való magot, az aratás idejében sarlót tartva. A hellén kardok színétől mindnyájan visszatértek népükbe és mindegyik a földjére fog futni.

17. Eltévedt juh Izrael, oroszlánok űzték ki őt. Először Asszúr királya falta őt, és később Babilon királya az ő csontjait. 18. Ezért ezeket mondja : Íme, én bosszút állok Babilon királyán és földjén, amint bosszút álltam Asszúr királyán. 19. És helyreállítom majd Izraelt az ő legelőjére, és legeltetik majd Karmelben, Efraim hegyén és Galaadban, és betöltetik lelkük. 20. Azokban a napokban és abban az időben keresik majd az Izrael jogtalanságát (igaztalanág, gonoszság), és nem lesz többé, és a Júda bűneit, és egyáltalán nem találtatnak, mert kegyelmes leszek a hátramaradtakkal a földön, mondja .

21. Menj keservesen ellene és a benne lakók ellen! Szolgáltass igazságot, te kard, és semmisítsd meg, mondja , és cselekedjetek mindannak megfelelően, amit parancsolok nektek. 22. Harc és nagy pusztítás zaja [hallatszik] a kaldeusok földjén! 23. Hogyan reccsent és tört össze az egész föld kalapácsa?! Hogyan lett enyészetté Babülon a nemzetek között?! 24. Rád támadnak és megragadnak, ó Babülon, és nem fogod tudni! Megtaláltak és elragadtak, mert ellen álltál. 25. Fölnyitotta tárházát és kivezette haragjának eszközeit (edényeit), mert munkája [van] Istennek a kaldeusok földjén, 26. mert eljött az ő ideje. Nyissátok ki magtárait; keressétek őt, mint barlangot és irtsátok ki őt, [hogy] ne legyen maradéka. 27. Emésszétek föl mind az ő gyümölcseit, és szálljatok le mészárlásra! Jaj nekik, mert megérkezett napjuk és büntetésük ideje. 28. Babülon földjéből futók és menekülők hangja, hogy hírül adják Sionon a bosszúállást -tól, Istenünktől. 29. Utasítsatok sokakat Babülon ellen, mindenkit, aki íjat hajlít. Állítsatok tábort ellene, körös-körül; ne legyen, aki elmenekül! Fizessetek meg neki tettei szerint; mindenek szerint, amint ő tette, tegyetek vele, mert ellenállt Istennek, Izráel szentjének. 30. Ezért elesnek majd utcáin ifjai és minden harcos férfija elvettetik majd, mondja . 31. Íme, én ellened vagyok, te dölyfös asszony, mondja , mert eljött a te napod és büntetésed ideje. 32. És elgyengül majd a gőgöd és lehullik majd, és nem lesz, aki felemelje őt. És tüzet gyújtok erdejében és fölemészt majd mindeneket körülötte. 33. Ezeket mondja : Izrael és Júda fiait együtt elnyomták, minden foglyul ejtőjük elnyomta őket, mert nem akarták elküldeni őket. 34. De az ő megváltójuk erős, Mindenható (pantokratór: mindent uraló) az Ő neve. Igaz ítéletet tesz ellenségei felett úgy, hogy megindítja a földet, és felingerli azokat, akik Babülonban laknak. 35. Kardot a káldeusokra és Babülon lakosaira, és az ő fejedelmeire és értelmeseire! 36. Kardot harcosaira és megbénulnak! 37. Kardot lovaira és harci szekereire! Kardot harcosaira és a köztük lévő kevert [népre], és olyanok lesznek, mint asszonyok. Kardot az ő kincseire, és szétszóratnak majd. 38. Az ő vizében bízott és megszégyenülnek majd, mert a faragott képek földje [ez], és a szigeteken, amin dicsekedtek. 39. Ezért rémképek (fantomok) laknak majd a szigeteken, és a szirének lányai laknak majd rajta; soha többé ne legyen lakott, örökké! 40. Amint felforgatta Szodomát és Gomorrát és szomszédjaikat, mondta , [hogy] egyáltalán ne lakjon ott ember, és egyáltalán ne tartózkodjon ott emberfia. 41. Íme, nép jön északról és nagy nemzet és fölkenek majd sok királyok, a föld végéről 42. íjat és tőrt bírva. Erőszakos és nem irgalmaz. Hangja zeng majd, mint a tenger, lovakon lovagolva, készen állva a harcra, mint a tűz, ellened, ó Babülon leánya! 43. Meghallotta Babülon királya hírüket és megbénultak kezei. Szorongás uralkodott el őfelette, fájdalmak, mint a szülő asszonyé. 44. Íme, mint oroszlán megy fel a Jordántól Aitham (héber átírás. Jelentése: állandó, örökkévaló, erős) helyére, — mert gyorsan kiűzöm őket belőle, és minden ifjút ellene állítok. Mert ki olyan, mint én? És ki fog ellenállni nekem? És ki ez a pásztor, aki felállítja majd magát színem előtt? 45. Ezért hallgassátok hát meg döntését (szándékát), amit elhatározott Babülonra és szándékait, amiket fontolt magában a káldeusok lakosai ellen. 46. Mert Babülon esésének hangjára megrendül majd a föld, és kiáltása hallatszani fog a nemzetek között.

28. Fejezet

1. (51:1) Ezeket mondja : Íme, pusztító, perzselő szelet szítok Babülonra és káldeusok lakosaira. 2. És erőszakosokat küldök Babülonba, és bántalmazzák őt és feldúlják földjét. Jaj, Babülonra mindenfelől az ő nyomorúságának napján. 3. Aki íjat feszít, feszítse rá és akinek van páncélja, öltse fel, és ne tekintsen sajnálattal ifjaira és semmisítsd meg egész hatalmát! 4. És a sebesültek elesnek majd a káldeusok földjén és átszúrják őket azon kívül. 5. Mivel nem vált özveggyé Izrael és Júda Istenüktől, -tól, a Mindenhatótól. Mert földjük betöltetett igaztalansággal Izrael szent dolgai ellen. 6. Fussatok ki Babilon közepéből, és mentsétek meg lelketeket mindannyian, és nehogy kivettessetek igaztalanságában, mert -tól van az ő bosszúállásának ideje, megtorlását ő maga fizeti meg neki. 7. Aranypohár [volt] Babülon kezében, amellyel megrészegítette az egész földet. Borából ittak a nemzetek, ezért tántorogtak. 8. És elesett hirtelen Babülon és összetöretett. Sirassátok őt, vegyetek fenyőgyantát romlására, ha talán meggyógyul. 9. „Gyógyítottuk Babülont, és nem gyógyult meg. Hagyjuk el őt, és menjünk el ki-ki a maga hazájába, mert az ítélete az égig ért, felemelkedett a csillagokig!” 10. Kihozta az ő ítéletét. Gyertek és adjuk hírül a Sionon -nak a mi Istenünknek munkáit (tetteit). 11. Készítsd fel az íjászokat! Töltsétek meg a tegzeket! Fölkeltette a médek királyának szellemét, mert haragja Babilon ellen van, hogy elpusztítsa teljesen, mert bosszúállása [ez], népe [miatti] bosszúállás. 12. Babülon falaira emeljetek jelet, állítsatok oda tegzeket, keltsétek fel az őrségeket, készítsétek elő a páncélokat, mert elkezdte és meg fogja tenni , amiket szólt Babülon lakosaira 13. akik sok vizeken és kincseik sokaságán fészkelnek (sátoroznak). Valóban eljött véged, benső részeidre. 14. Mert megesküdött karjával szemben: Mivel megtöltelek titeket emberekkel, mint sáskákkal, és a leszállók zúgnak majd ellenetek.

15. Aki erejével a földet alkotta, bölcsességével a lakott földet elkészítette, aki értelmével kifeszítette az eget; 16. [aki] hanggá tette a víz zúgását az égben és a föld legvégéről vezette fel a felhőket; aki a villámlásokat az esőbe helyezte és kivezette a fényt az ő tárházaiból. 17. Ostobává lett minden ember ismeret nélkül, megszégyeníttetett minden ötvös faragott képeitől, mert hazugságokat öntöttek formába, nincs szellem bennük. 18. Haszontalanok, nevetség tárgyai (gúny művei), látogatásuk idejében el fognak pusztulni. 19. Nem ilyen Jákobnak része, mert a mindenséget formáló, ő maga az öröksége, az ő neve.

20. Te szétszóród a háború eszközeit (edényeit), és benned szórom szét majd a nemzeteket és eltávolítom tőled [a] királyokat 21. és szétszóróm majd benne a lovat és lovasát és szétszóróm benned a harci kocsikat és lovasaikat 22. és szétszórom majd benned az ifjút és szüzet és szétszórom benned [a] férfit és asszonyt 23. és szétszórom majd benned a pásztort és nyáját és szétszórom majd benned a földművest és szántóföldjét és szétszórom majd benned a fejedelmeket és parancsnokaidat. 24. És visszafizetek majd Babülonnak és Káldea minden lakóinak minden rosszaságukat, amelyet Sionon tettek szemeitek láttára, mondja . 25. Ímé, én ellened [vagyok], aki a hegyet, az egész földet elpusztító vagy és kinyújtom majd kezem rád, és legurítalak majd téged a szikláról, és olyanná teszlek, mint meggyújtott hegyet, 26. és egyáltalán nem vesznek tőled követ sarokra és követ alapba, mert enyészetté leszel örök időkre, mondja . 27. Emeljetek jelet a földön, trombitáljatok a nemzetek között trombitaszóval, különítsetek el ellene (nőnem) nemzeteket, parancsoljatok ellene királyságoknak: Ararátnak tőlem és az askenázitáknak, állítsatok őrá harci gépeket, szállítsatok oda lovat, mint sáskák sokaságát! 28. Különítsetek el ellene nemzeteket, a médek királyát és a föld egészét, vezetőit és minden parancsnokait. 29. Megrendült a föld és fájdalmak lepték el, mivel felkelt Babülon ellen számadása, hogy enyészetté tegye Babülon földjét és ne lakják azt. 30. Elfogyott Babülon harcosa, hogy harcoljon, ott ülnek majd az erődben, összetöretett uralmuk, asszonyokká lettek, sátraik meggyújtattak, összezúzták záraikat. 31. Üldöző fog üldözni, hogy találkozzon üldözővel, és híradó, hogy találkozzon a hírt adóval, hogy jelentse Babülon királyának, hogy városát elfoglalták, 32. gázlói legvégén elfogattak, és helyőrségeit fölégették tűzzel, és harcos férfiai kimennek. 33. Mivel ezeket mondja : Babülon királyának házait, mint az érett szérűt, ki fogják csépelni. Még egy kis idő és eljön aratása. 34. „Fölfalt engem, szétszakított engem, megragadott engem apró edényként Nabukodonozor, Babülon királya. Elnyelt engem, mint egy sárkány, megtöltötte a gyomrát, gyönyörűségemből kiűzött engem. 35. Bajlódásaim és nyomorúságaim Babülonban”, – mondja majd Sion lakója, és „a vérem a káldeusok lakosain”, – mondja majd Jeruzsálem. 36. Ezért ezeket mondja : „Íme, én megítélem ellenséged és a bosszúállásod végre fogom hajtani és pusztává fogom tenni az ő tengerét és kiszárítom majd forrását, 37. és Babülon enyészetté lesz és nem fogják lakni.” 38. Egyszerre, mint oroszlánok keltettek fel és mint oroszlánoknak kölykei. 39. Hőségükben adni fogok egy kortyot nekik és megrészegítem majd őket, úgy, hogy elkábuljanak és örök álmot aludjanak és egyáltalán ne keljenek fel, mondja . 40. Leviszem őket, mint bárányokat a mészárlásra, és mint kosokat a gidákkal. 41. Hogyan lett elfogva és levadászva az egész föld dicsekvése? Hogyan lett enyészetté Babülon a nemzetek között? 42. Felment a tenger Babülonra hullámainak zúgásával, és befedetett. 43. Városai víztelen és száraz föld lettek, nem lakik majd benne egy [ember] sem, sem nem száll meg abban emberfia. 44. És igazságot szolgáltatok Babülonon és kihozom majd a szájából azokat, akiket elnyelt, és soha többé nem gyűlnek hozzá a nemzetek. 49. És Babülönban esnek majd el a föld egészének sebesültjei. 50. Ti menekülők a földből, menjetek és ne álljatok! Ti, akik távol vagytok, emlékezzetek -ra, és Jeruzsálem jusson eszetekbe! (szó szerint: menjen fel szívetekbe) 51. Megszégyenültünk, mert hallottuk gyalázatunk, dicstelenség fedte be arcunkat, idegenek mentek be szent helyeinkbe, házába. 52. Ezért íme, napok jönnek, mondja , hogy igazságot szolgáltatok majd faragott képein, és egész földjén hullanak majd sebesültjei. 53. Mert ha fölemelkedik Babülon, mint az ég és mert ha megerősíti erejének magasságát, tőlem jönnek rá azok, akik teljesen elpusztítják, mondja . 54. Kiáltás hangja Babülonban, és nagy összezúzás a káldeusok földjén, 55. mert teljesen elpusztította Babülont, és elvette (elveszítette) tőle nagy zengő (üvöltő) hangját, mint sok vizeket, átadta a megsemmisülésre hangját. 56. Mert nyomorúság jött Babülonra, elfogták harcosait, íjuk megrémült, mert Isten viszonozza nekik, (57) megfizeti neki a jutalmat. 57. És megrészegíti majd részegséggel fejedelmeit, bölcseit és tisztjeit, mondja a Király, a Mindenható az ő neve. 58. Ezeket mondja : Babülon fala kitárulkozott, lerombolva lerombolják, és magasztos kapui el fognak égettetni, és nem fognak a népek hiába fáradozni, és nemzetek uralomban fognak elpusztulni.

59. A szó, amit parancsolt Jeremiásnak, a prófétának, hogy mondja Szárájának, Néri fiának, aki Maaszja [fia], amikor elment Sedekiástól, Júda királyától Babülonba, királyságának negyedik évében. Szárája pedig az ajándékok főnöke volt. 60. És megírta Jeremiás mindezeket a bajokat, amelyek Babülonra fognak jönni, egy könyvtekercsben, mindezek a szavak, amik Babilonról voltak írva. 61. És szólt Jeremiás Szárájához: Amikor bemész Babülonba, lásd és olvasd fel ezeket a szavakat 62. és mondd: „, , te szóltál e hely ellen, hogy kipusztítod azt, és hogy ne legyen benne lakos az embertől a baromig, mert pusztulás lesz örökké.” 63. És amikor befejezed ennek a könyvnek az olvasását, köss egy követ arra és vesd az Eufráteszbe 64. és mondjad: „Így süllyed el Babilon, és többé nem emelkedik fel a bajok színétől, amiket én hozok rá.”

29. Fejezet

1. (47:1) Az idegenekre vonatkozóan. 2. Ezeket mondja : Íme, vizek jönnek fel észak felől és megduzzadt patakká lesz túláradva és elárasztja majd a földet és teljességét, a várost és a benne lakókat. És kiáltoznak majd az emberek, és siránkoznak majd mindnyájan a föld lakosai. 3. Támadásának (rohamának) hangjától, lábainak fegyverzetétől és harckocsijainak rengésétől, forgásainak zajától az atyák nem tértek vissza fiaikhoz kezük gyengesége miatt 4. az eljövendő napon, amely elveszít minden idegeneket. És elpusztítom Türoszt és Szidónt és segedelmük maradékait mind, mert kiirtja majd a szigeteken maradókat. 5. Kopaszság érkezett Gázára, elvettetett Aszkalón és az Enakim maradéka. Meddig fogsz vágni, 6. ó kardja? Meddig nem fogsz nyugodni? Térj vissza hüvelyedbe, pihenj és emelkedj fel! 7. Hogyan nyugszol majd meg? És parancsolt ellene, Aszkalón és a tengerpartiak ellen, és a megmaradtak ellen, hogy keljenek fel ellene.

30. Fejezet

1. (49:7) Idumea számára. Ezeket mondja : Nincs többé bölcsesség Taimanban, elveszett a tanács az értelmesektől, eltávozott bölcsességük, 2. megcsalatott helyük. Süllyedj mélyebbre az ülésben, lakosok Daidanban, mert nehéz dolgokat tett. Fölhoztam rájuk idejében, amikor látogatást tettem rajtuk. 3. Mert szüretelők jöttek rád, nem hagynak majd rajtad maradékokat. Mint a tolvajok éjjel, akik kezüket vetik rá. 4. Mert én lerántom Ézsaut, felfedem elrejtett dolgaikat; sehogyan sem tudnak elrejtőzni. Testvérük és társuk keze által elpusztultak, nincs, 5. aki árvádat megtartsa, hogy éljen. És élek én, és az özvegyek bennem bíznak. 6. Mert ezeket mondja : Akiknek nem volt szokása inni a poharat, ittak. És te büntetlenül nem maradsz, mert mint ivó fogsz inni. 7. Mert megesküdtem magammal szemben, mondja , hogy járatlanná, gyalázattá és átokká leszel közötte, és minden városai pusztává lesznek örökre. 8. Hírt hallottam -tól, és küldötteket (angyalokat) küldött a nemzetek közé: „Gyűljetek egybe és jöjjetek ellene, keljetek föl a harcra!” 9. Kicsinnyé tettelek téged nemzetek között, megvetetté az emberek között. 10. Szemtelenséged (játékod) rád helyezte kezét; szíved vakmerősége lyukakat tört a sziklákon; megragadta (egy) magas domb erejét. Mert, fölemelte, mint sas a fiókáját, onnét is letaszítalak majd téged. 11. És járatlanná lesz Idumea, süvít majd mindenki, aki elmegy mellette. 12. Amint felforgattatott Szodoma és Gomorra és szomszédjai, monda [a] Mindenható, egyáltalán nem ül ott ember, sem nem lakik benne emberfia. 13. Íme, mint oroszlán megy fel a Jordántól Aitham (héber átírás. Jelentése: állandó, örökkévaló, erős) helyére, — mert hamar kiűzöm őket belőle, és az ifjakat ellene állítsátok. Mert ki olyan, mint én? És ki fog ellenállni nekem? És ki ez a pásztor, aki felállítja majd magát színem előtt? 14. Ezért hallgassátok meg szándékát, amit határozott Idumea ellen, és gondolatát, amit magában kigondolt Taiman lakosaira: Ha a bárányok picinyei nem zúzatnak össze, ha szemétként nem lenne ráhelyezve felosztásuk. 15. Mert esésük hangjától megrázkódott a föld, és kiáltásod a tengerben hallatszott. 16. Íme, mint sas, meg fogja látni és kinyújtja majd a szárnyakat az erődökre. És lesz Idumea erőseinek szíve ama napon, mint vajúdó asszonyok szíve.

17. (49:1) Ammón fiaival kapcsolatban. Így szólt : Talán nincsenek fiak Izraelben, vagy nincs, aki köztük birtokba vesz? Miért foglalta el Melkhóm Gádot és [tán] népük városaikban fognak lakozni? 18. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és azt okozom, hogy Rabbat háború zendülését hallja, és járatlanná lesznek és pusztulássá, és oltárai tűzzel fognak fölégettetni, és elfoglalja majd Izrael az ő fejedelemségét. 19. Siránkozz, Esebón, mert elpusztult Gai! Kiáltsatok, Rabbat leányai, övezzetek magatokra zsákokat és rángatózzatok (epilepsziás roham) és üssétek magatokat (gyászoljatok) Melkhómért, mert száműzetésbe fog menni, papjai és fejedelmei együtt. 20. Miért fogsz ujjongani Enakim síkságain, ó te arcátlanság lánya, aki a kincseiben bizakodik, aki ezt mondja: „Ki jönne be ellenem?” 21. Íme, én félelmet hozok rád, mondja , minden körötted lakótól, és szétszórattok majd mindegyik hanyatt-homlok, és nem lesz, aki összegyűjtsön.

23. Kédárnak, az udvar királynőjének, akit megvert Nabukodonozor Babülon királya. Így szólt : Keljetek föl és menjetek föl Kédárba és töltsétek meg Kedem fiait! 24. Sátraikat és juhaikat el fogják venni, ruháikat és minden edényeiket és tevéiket elveszik majd maguknak. És hívjatok rájuk pusztulást körös-körül. 25. Meneküljetek nagyon, süllyedjetek az ülésbe, ti palotában ülők, mert Babülon királya határozatot határozott ellenetek és gondolatot gondolt rátok. 26. Kelj föl és jöjj fel könnyedén a nemzetre, aki nyugalomban ül, akiknek nincsenek kapui, sem reteszei, sem zárai, egyedül állnak. 27. És lesznek tevéi zsákmánnyá és állataik sokasága pusztulássá. És megrostálom őket minden széllel a megnyírtakat színük előtt, vereségüket elhozom majd minden oldalukról, mondja . 28. És a palotaudvar verebek tanyájává lesz és járatlan örökre, egyáltalán nem ül ott ember, és egyáltalán nem lakik ott emberfia.

29. Damaszkuszról. Hémath és Arfad megszégyenült, mert gonosz hírt hallottak. Csodálkoztak, feldühödtek; megnyugodni egyáltalán nem tudnak. 30. Tönkrement Damaszkusz; menekülésre fordult; remegés fogta meg őt. 31. Hogyan nem hagyta az én városom? A szeretett települést. 32. Ezért elesnek majd az ifjak utcáin, és minden harcos férfija el fog esni, mondja . 33. És tűz ég majd Damaszkusz falában, és fölemészti majd Ader fiának utcáit.

31. Fejezet

1. (48:1) Moábról. Így szólt : Jaj Nabaura, mert elpusztult. Elfogatott Kariathaim, megszégyeníttetett Amath és legyőzetett. 2. Nincs többé gyógyulás Moábnak, gőgösség Hesebonban. Rosszakat terveztek ellene. „Kivágtuk őt a nemzetek közül!” Megáll majd megállással; kard fog jönni rád hátulról. 3. Mert kiáltók hangja Órónaimból, nagy pusztulás és összetörtség. 4. Összetöretett Moáb, adjátok hírül Zogorában. 5. Mert betöltetett Alaóth siránkozással, fölmegy majd sírva Órónaim útján, összezúzás kiáltását hallottátok 6. Meneküljetek és mentsétek meg lelketeket és olyanok lesztek, mint a vadszamár a pusztában. 7. Mivelhogy erődjeidben bíztál, elfogatsz majd te. És kimegy majd Khámós [isten] száműzetésben, papjai és fejedelmei együtt. 8. És pusztulás érkezik majd minden városára, és egyáltalán nem menekül meg város, és elvesznek a völgyek, és teljesen elpusztul majd a síkság, amint mondta . 9. Adjatok jeleket Moábnak, mert fertőzéssel begyullad majd és minden városai járatlanná lesznek. Honnan [lesz] neki lakosa? 10. Átkozott az, aki gondatlanul végzi munkáját azáltal, hogy visszatartja kardját a vérontástól. 11. Moáb gyermekkorától fogva nyugalomban volt és bízott dicsőségében; nem öntött edényből edénybe és nem ment száműzetésbe; ezért íze megmaradt benne és aromája nem távozott. 12. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és hajtókat küldök majd rá, és kihajtják majd őt és edényeit megőrlik majd és szarvait ketté fogják vágni. 13. És megszégyeníttetik majd Moáb Khámóstól, úgy ahogy megszégyenült Izrael háza Baithéltől, reményüktől, akik bizakodtak benne. 14. Hogyan mondjátok majd: „Erősek vagyunk és erős emberek a hadviselésben.”? 15. Elpusztult Moáb, városa és választott ifjai lementek mészárlásra. 16. Közel van Moáb napja, jön, és gonoszsága igen nagy. 17. Mozduljatok ellene, mindnyájan körülötte, mindnyájan, akik ismeritek nevét. Mondjátok: Hogyan töretett össze dicső botja, a hatalom jogara? 18. Szállj le a dicsőségből és ülj le a nedvességbe (eufemizmus: vizeletbe); leülve Daibón. Szaggassatok ki, mert elpusztult Moáb, fölment rád, erődítményed pusztítója. 19. Állj az út mellé, és figyeld, te, aki Aroerben ülsz! És kérdezd meg azt, aki menekül és megszökik, és azt mondják: „Mi történt?” 20. Megszégyenült Moáb, mert darabokra töretett. Jajgass és kiálts! Hirdesd Arnonban, hogy elpusztult Moáb! 21. És ítélet jön Miszór földjére, Khailónra és Iasszára és Mófathra 22. és Daobónra és Nabaúra és Deblathaim házára 23. és Kairathaimra és Gamól házára és Maón házára 24. és Karióthra és Boszorra és Moáb minden városára messze és közel. 25. Levitetett Moáb szarva, és karja összetöretett. 26. Részegítsétek meg őt, mert ellen naggyá tétetett. És tapsolni fog Moáb kezével és nevetséggé lesz maga is. 27. És vajon nem csúfolásra volt neked Izrael? Vajon lopásban találtad, hogy vívtad őt? 28. Elhagyták a városokat és a kősziklában laktak Moáb lakosai, olyanok lettek, mint a galambok, amelyek sziklák között fészkelnek egy szurdok torkolatánál. 29. Hallottam Moáb arroganciáját, gőgösködött nagyon. Gőgjét és kevélységét, és felfuvalkodott a szíve. 30. De én megismertem tetteit. Nem volt elég neki; nem így tett. 31. Ezért jajgassatok Moábon mindenfelől, kiáltsatok a Kiradas embereinek a szárazság miatt! 32. Mint Jazér sírása, fogom siratni őt, ó Sebéma szőlője! Szőlővesszőid átkeltek a tengeren; meggyújtották Jazért. Gyümölcsödre, szőlőszedőire pusztulás hullott. 33. Az öröm és vidámság kitöröltetett Moáb földjéről és bor volt szőlőpréseidben. Nem taposták meg reggel, nem tettek Aidad-ot (aratók kiáltása, héb. átírás). 34. Esebón kiáltásától Elealéig a városaik hangjukat adták, Zogortól Órónaimig és Agla-szalisziáig, mert Nebrim vize is égésre lesz. 35. És el fogom pusztítani Moábot, mondja , akik fölmennek az oltárra és füstölögtetnek isteneiknek. 36. Ezért szívem, Moáb, mint fuvolák bömbölnek majd, szívem Kiradasz embereiért, úgy mind fuvola fog bömbölni. Ez, amiket szerzett, elveszett [az emberektől]. 37. Minden fejet minden helyen leborotválnak majd és minden szakál leborotváltatik majd, és minden kéz a mellét fogja verni, és minden ágyékon zsák. 38. És Moáb minden háztetőjén és minden utcáin, mert összetörtem Moábot, mondja , mint edényt, amire nincs szükség. 39. Hogyan békült meg? Hogyan fordított hátat Moáb? Megszégyeníttetett és lett Moáb nevetéssé és haraggá mindeneknek körülötte. 40. Mert így szólt : 41. Bevétetett Akkerióth, és elfoglaltattak az erődök. 42. És kipusztul a tömegből Moáb, mert naggyá lett ellen. 43. Kelepce, félelem és gödör rajtad, aki ülsz, ó Moáb! 44. A futó félelme jelenlététől beleesik majd a gödörbe, és aki feljön a gödörből elfogatik majd kelepcével, mert ráhozom majd ezeket Moábra látogatása esztendejében.

32. Fejezet

(25:13.) Amit prófétált Jeremiás minden nemzet ellen. (25:15.) 1. Így szólt , Izrael Istene: Vedd a kezemből ennek az elegyítetlen bornak poharát és itasd meg mind a nemzeteket, akikhez én küldelek téged, (16.) 2. és igyanak és hányják ki és őrjöngjenek a kard színétől, amit én küldök közéjük! (17.) 3. És elvettem a poharat kezéből és megitattam a nemzeteket, akikhez elküldött engem ellenük, (18.) 4. Jeruzsálemet és Júda városait, és királyait és elöljáróit, hogy tegye őket pusztítássá és járatlanná és sípolássá (19.) 5. és a Fáraót, Egyiptom királyát és szolgáit és nagyjait és egész népét (20.) 6. és minden kevertjeit és mind az idegenek királyait, az Aszkalont és Gázát és az Akkaront és az Azótosz maradékát (21.) 7. és Idumeát és Moábot és az Ammón fiait (22.) 8. és Türosz királyait mind és Szidón királyait és a királyokat a tengeren túl (23.) 9. és Daidant és Taimant és Róst és mind az orcájuk szerint borotváltakat (24.) 10. és mind a keverteket, akik megszállnak a pusztában (25.) 11. és mind Ailam királyait és a Perzsák királyait mind (26.) 12. és a messze és közel keleti királyokat mind, mindegyiket a testvére felé, és mind a föld színén levő királyokat. (27.) 13. És mondd nekik: Így szólt a mindenható: Igyatok és részegedjetek meg és hányjátok ki és essetek el és egyáltalán ne keljetek fel a kard színétől, amelyet én küldök közétek! (28.) 14. És lesz, amikor nem akarják elfogadni kezedből a poharat, hogy igyanak, mond nekik is: Így szólt : „Ivással inni kell!” (29.) 15. Mert abban a városban, mely nevemről neveztetett, elkezdtem én bajokat okozni, és sehogyan se megtisztíttassatok meg a tisztítással, mert én hívom a kardot a földön ülőkre. (30.) 16. És te prófétáld ellenük ezeket a szavakat és mondd: Ki fogja jelenteni a magasságból, hangját adja az ő szentjéből. Beszédet fog kijelenteni az ő helyén, és aidad (aratók kiáltása), a szüretelők [pedig] mind felelnek majd. És a földön ülőkre (31.) 17. megérkezett a romlás, a föld részére, mert -nak ítélete a nemzetek között, ő maga tesz ítéletet minden hústest felett, az istentelenek pedig a kard alá adattak, mondja . (32.) 18. Így szólt : Íme, baj jön nemzettől nemzetre, és nagy vihar jön ki a föld legvégétől. (33.) 19. És lesznek holttestek (sebesültek) által napján a föld egyik részétől a föld másik részéig. Egyáltalán nem ássák el őket; trágyává lesznek a föld felszínén. (34.) 20. Siránkozzatok, ti pásztorok, és kiáltsatok! És gyászoljatok, ti juhok kosai! Mert beteltek a vágásra szánt napjaitok, és hulljatok el, mint választott kosok! (35.) 21. És elvétetik majd a menekülés a pásztoroktól és a szabadulás a juhok kosaitól. (36.) 22. Pásztorok kiáltásának hangja és juhok és kosok csatakiáltása, mert elpusztította az ő legelőiket, (37.) 23. és megszűnik a béke maradéka indulatom haragjának színéltől. (38.) 24. Elhagyta, mintegy oroszlán a szállását, mert földje járatlanná lett a nagy kard színétől.

33. Fejezet

1. (26:1) Ioakim király, Jósiás fia kezdetén lett ez a szó -tól: 2. Így szólt : Állj oda házának udvarában és jelentsd ki az összes júdeainak és mindazoknak, akik mennek leborulva imádkozni házában, az összes szavakat, amiket rád bíztam, hogy nekik kijelentsd, nehogy elvegyél [belőle bármi] kijelentést. 3. Talán meghallják majd és ki-ki letér a maga gonosz útjáról, és én felhagyok majd a bajokkal, amiket kigondoltam, hogy velük teszek az ő gonosz szokásaik miatt. 4. És mondd: Így szólt : „Ha nem hallgattok meg engem, hogy törvényes dolgaimban járjatok, amiket színetek elé adtam, 5. hogy meghallgassátok szolgáimnak, a prófétáknak beszédét, akiket én küldök hozzátok hajnalban, és elküldtem őket és nem hallgattátok, 6. olyanná teszem majd ezt a házat is, mint Sélómot (Siló) és a várost átokká teszem az egész föld minden nemzetének.” 7. És hallották a papok és a hamispróféták és Jeruzsálem egész népe, amint beszélte ezeket a szavakat házában. 8. És lett, hogy megszűnt Jeremiás beszélni mindezeket, amiket rábízott , hogy beszélje az egész népnek, és fogták őt a papok és a hamispróféták és az egész nép mondva: „Halállal haljál meg, 9. mert prófétáltál nevében mondva: Úgy, mint Sélóm lesz ez a ház és ez a város pusztává tétetik majd lakosoktól.” És egybehívatott az egész nép Jeruzsálembe házába. 10. És meghallották Júda fejedelmei ezt a beszédet és fölmentek a király házából házába és leültek kapujának bejáratánál, az újnál. 11. És szóltak a papok és a hamispróféták az elöljáróknak és az egész népnek: „Halál ítélete ennek az embernek, mert e város ellen prófétált, amit hallottátok fületekkel.” 12. És szólt Jeremiás az elöljárókhoz és az egész néphez mondva: „ küldött el engem, hogy prófétáljak e házra és e városra, mindezeket a beszédeket, amiket hallottatok. 13. És most tegyétek jobbá útjaitokat és tetteiteket és hallgassátok meg hangját, és megszűnik majd a rossz dolgoktól, amiket szólt rátok. 14. És íme, én kezetekben [vagyok]. Tegyetek úgy velem, amint használ és amint jobb nektek. 15. Hanem fölismervén fölismeritek majd, hogy ha megöltök engem, hogy ártatlan vért helyeztetek magatokra és e városra és a benne lakókra. Mert valósággal küldött el engem hozzátok, hogy szóljam fületekbe mind ezeket a beszédeket.” 16. És szóltak a fejedelmek és az egész nép a papokhoz és a hamisprófétákhoz: „Nincs ez embernek halálnak ítélete, mert , a mi Istenünk nevében szólt hozzánk.” 17. És fölálltak férfiak a föld vénei közül és mondták a nép egész közösségének: 18. „A móresita Mikhaias Ezékiás, Júda királyának napjaiban volt és mondta Júda egész népének: Így szólt : Sion felszántatik majd, mint mező és Jeruzsálem járatlan lesz és a ház hegye erdő ligetévé. 19. Csak nem megölvén megölte őt Ezékiás és egész Júda? Bizony nem, mert félték -t és mert könyörögtek orcájához és megszűnt a rossz dolgoktól, amiket szólt ellenük. És mi tennénk nagy bajokat a mi lelkünkre?” – 20. Viszont volt egy [másik] prófétáló ember nevében, Uriás, Szamaiosz fia Kariathaimból és prófétált erről a földről Jeremiás mindezen szavai szerint. 21. És meghallotta Jóakim a király és mind a fejedelmek mind az ő szavait és keresték, hogy megöljék őt, és meghallotta Uriás és bement Egyiptomba. 22. És elküldött a király férfiakat Egyiptomba, 23. és kivezették őt onnét és bevitték őt a királyhoz, és levágta őt karddal és bevetette őt népe fiainak sírboltjába. 24. Mindemellett Akhimánnak, Szafán fiának keze Jeremiással volt, hogy ne adják át őt a nép kezébe, hogy ne öljék meg őt.

34. Fejezet

2. (27.2) Így szólt : Csinálj bilincseket és igákat és öltsd fel nyakadra. 3. És küldd el azokat Idúmaia királyához és Moáb királyához és Ammón fiainak királyához és Türosz királyához és Szidón királyához hírnökeinek kezeibe, akik mennek a vele való találkozásra Jeruzsálembe Szedekiáshoz, Júda királyához. 4. És bízd meg őket, hogy mondják meg uraiknak: Így szólt , az Izrael Istene: Így mondjátok meg uraitoknak 5. hogy: Én alkottam a földet a hatalmas erőmmel és a magasztos karommal és annak adom aki ha dicsőséges szemeimben. 6. A földet [pedig] Nabukodonozornak, Babülon királyának adtam, hogy neki szolgáljon, és a mező vadállatai [is] neki munkálkodnak. 7. És a nép és a királyság, amely, ha nem helyezi a nyakát Babülon királyának igája alá, karddal és éhséggel fogom meglátogatni őket, mondta , amíg elfogynak kezében. 9. És ti ne hallgassatok hamisprófétáitokra és a nektek jövendölőkre és a nektek álmodókra és jósjeleitekre és varázsszereitekre, amik mondják: „Bizonnyal nem fogtok Babülon királyának munkálkodni.” 10. Mert ők hazugságokat prófétálnak nektek, hogy eltávolítsanak titeket a földetekről. 11. És a nemzet, mely beviszi a nyakát Babülon királyának igája alá és neki munkálkodik, meghagyja azt az ő földjén, és neki munkálkodik és abban fog lakozni. – 12. És Szedékiásnak, Júda királynak szóltam mindezen szavak szerint, mondva: Vigyétek be nyakatokat 14. és munkálkodjatok Babülon királyának, mert ők hamisságokat prófétálnak nektek. 15. Mert nem küldtem őket, mondja , és nevemben prófétálnak hamisságban, hogy elveszítsenek titeket, és elveszítenek majd titeket és a prófétáitok, akik nektek prófétálnak igaztalanságban hazugságokat. 16. Nektek és ennek az egész népnek és a papoknak szóltam, mondva: Így szólt : Ne hallgassatok a prófétáitok beszédeire, akik prófétálnak nektek mondva: „Íme, házának edényei visszatérnek Babülonból.” Mert ők hamisságokat prófétálnak nektek, nem küldtem őket. 18. Ha próféták és ha szava van bennük, ütközzenek meg (találkozzanak) velem! 19. Mert így szólt : És a megmaradt edények, 20. amelyet Babilon királya nem vett el, amikor áttelepítette Jekhoniást Jeruzsálemből, 22 bemegy Babilonba, azt mondja .

35. Fejezet

1. (28.1) 1. És lett Sedekiásnak, Júda királyának negyedik évében, az ötödik hónapban mondta nekem Ananiás, Azór fia, a Labaónból való hamispróféta házában a papok szemei és az egész nép előtt mondva: 2. Így szólt : Összetöröm Babülon királyának igáját. 3. Még a kettő évnyi idő, én visszafordítom erre a helyre házának edényeit 4. és Jekhóniást és Júda fogságát, mert összetöröm Babülon királyának igáját. 5. És szólt Jeremiás Ananiáshoz az egész nép szeme előtt és a papok szemei előtt, akik álltak házában 6. és mondta Jeremiás: Valóban, bárcsak úgy tenne . Bárcsak felállítaná beszédedet, amit te prófétálsz, hogy visszafordítsa házának edényeit és az egész fogságot Babülonból erre a helyre. 7. Mindazonáltal hallgassátok meg szavait, amit én mondok fületekbe és a nép egészének füleibe: 8. „A próféták, akik megelőztek engem és megelőztek titeket az ősi időktől fogva szintén sok földre és nagy királyságra prófétáltak háborút. 9. Ami a prófétát illeti, aki a békéről prófétált: Amikor a dolog megtörténik, megismerik a prófétát, azt, akit hűségben küldött .”

10. És Ananiás az egész nép szem láttára levette Jeremiás nyakáról a nyakörveket, és összetörte azokat. 11. És mondta Ananiás az egész nép szeme láttára mondva: Így szólt : „Így fogom összetörni Babülon királyának igáját minden nemzet nyakából.” És elment Jeremiás az útjára. – 12. És lett beszéde Jeremiáshoz miután összetörte Ananiás a nyakában levő nyakravalókat mondva: 13. Menj és mond meg Ananiásnak mondva: Így szólt : A fából való nyakörveket összetörted és készítek majd helyettük vasból való nyakravalókat. 14. Mert így szólt : Vasból levő igát helyeztem a nemzetek egészének nyakába, hogy robotoljanak Babülon királyának. 15. És mondta Jeremiás Ananiásnak: Nem küldött téged és bizakodóvá tetted ezt a népet hamisságban. 16. Ezért így szólt : Íme én elküldelek téged a föld színéről, hogy meghalj ebben az esztendőben. 17. És meghalt a hetedik hónapban.

36. Fejezet

1. (29.1) Ezek annak a könyvtekercsnek szavai, amelyeket Jeremiás küldött Jeruzsálemből a fogságnak véneihez és a papokhoz és a hamisprófétákhoz, levelet Babülonba a száműzötteknek és az egész népnek, 2. azután, miután Jekhóniás király, a királyné, az eunuchok és minden szabad ember, fogoly és kézműves eltávozott Jeruzsálemből; 3. Eleasza, Szafan fia és Gamarias, Khelkiás fia keze által, akit elküldött Sedékiás, Júda királya Babülon királyához Babülonba mondva: 4. Így szólt , Izrael Istene a száműzöttnek, akit száműztem Jeruzsálemből: 5. „Építsetek házakat és lakjátok és ültessetek kerteket és egyétek gyümölcseiket 6. és vegyetek feleségeket szüljetek fiakat és lányokat és vegyetek fiaitoknak feleségeket és lányaitokat adjátok férjhez és sokasodjatok és ne kevesedjetek meg 7. és törekedjetek a föld békéjére, amelybe száműztelek titeket, és imádkozzatok értük -hoz, mert a békéje által lesz nektek békétek. 8. Mert így szólt : Nehogy rábeszéljenek a közöttetek levő hamispróféták és nehogy rábeszéljenek titeket jósaitok, és ne hallgassatok a ti álmaitokra, amiket ti álmodtok, 9. mert hamisságokat prófétálnak nektek az én nevemben, és nem küldtem őket. 10. Mert így szólt : Amikor Babülon hetven esztendeje letelik, meglátogatlak majd titeket és fölállítom beszédemet rajtatok, az egész népen, hogy visszafordítsam erre a helyre. 11. És határozok rátok béke határozatát és nem adom majd nektek e rosszakat. 12. És imádkozzatok hozzám, és meghallgatlak majd titeket. 13. És keressetek és meg fogtok találni engem, mert teljes szívetekkel keresni fogtok engem, 14. és meg fogok jelenni nektek. – 15. Mert mondjátok [ezt]: Támasztott nekünk prófétákat Babülonban, 21. így szólt Akhiabnak és Szedekiasnak: Íme, én Babülon királyának kezébe adom őket, és megveri majd őket a szemeitek előtt. 22. És átkot [szót] vesznek majd tőlük Júda egész száműzetésében Babülonban mondva: Bárcsak olyanná tenne téged , mint Szedekiást tette és mint Akhiábot, akiket tűzben sütött meg Babülon királya, 23. amiért törvénytelenséget tettek Izraelben és házasságot törtek polgártársaik feleségeivel és beszédet jövendöltek a nevemben, amit nem rendeltem nekik, és én tanú [vagyok], mondja .” – 24. És szólj Szamaiaszhoz, a Nelamita fiához: 25. „Nem küldtelek téged nevemben.” És Szofóniáshoz, Maaszaiú fiához, a paphoz szólj: 26. „ pappá tett téged Jódea, a pap helyett, hogy légy úr (mester) házában minden prófétáló és őrjöngő ember felett” és add át őt zárnak és kapurácsnak. 27. És most miért szidalmaztátok az Atanóthból való Jeremiást, aki nektek prófétált? 28. Nemde ezért küldött hozzátok Babülonba mondva: „Messze van; építsetek házakat, telepedjetek le, ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét”? – 29. És fölolvasta Szofóniás a tekercset Jeremiás fülébe. 30. És lett szava Jeremiáshoz mondva: 31. Küldj el a kolóniába mondva: Így szólt Szamaiászhoz, a Nélamitához: „Mivelhogy prófétált nektek Szamaiász, és én nem küldtem őt, és bizakodóvá tett titeket a hamisságban, 32. ezért így szólt : Íme, én látogatást teszek Szamaiászon és nemzetségén, és nem lesz emberük közöttetek, aki lássa a jó dolgokat, amit én fogok tenni veletek. Nem fogják meglátni.”

37. Fejezet

1. (30.1) 1. A szó, mely lett Jeremiáshoz -tól, hogy hirdesse: 2. Így szólt , Izrael Istene mondva: Írd meg könyvtekercsbe mindezeket a szavakat, amiket kijelentettem neked. 3. „Mert íme, napok jönnek, mondja , és visszafordítom népnemnek Izraelnek és Júdának fogságát (kolóniáját)” – mondta , és „visszatérítem őket földjükre, amit atyáiknak adtam, és uralkodnak majd fölötte.” 4. És ezek a szavak, amiket szólt Izraelre és Júdára vonatkozóan, 5. így szólt : „Félelem hangját halljátok! Félelem, és nincs béke! 6. Kérdezősködjetek és nézzétek, hogy ha szült egy férfi, és [a] félelemről, amivel ragaszkodnak majd az csípőhöz (ágyékhoz) és a szabaduláshoz (biztonsághoz). Mivel láttam minden embert, hogy kezeiket a csípőjükön, megfordultak [az] arcok, sóvárgóvá (v. sárgává) 7. lett. Mert nagy az a nap és nincs olyan, ez szűkös idő Jákobnak és meg lesz mentve ebből. 8. Azon a napon”, – monda -, „össze fogom törni az igát nyakukról és a bilincseiket (köteleiket) le fogom szaggatni, és nem munkálkodnak többé idegeneknek. 9. És munkálkodnak majd -nak, Istenüknek, és a Dávidot, az ő királyukat fel fogom támasztani nekik.” 12. Így szólt : „Felállítottam egy törést; fájdalmas a csapásod. 13. Nincs senki, aki megítélje ügyét; fájdalmasan kezeltettél; nincs haszon számodra. 14. Mindnyájan, a barátaid elfelejtettek téged, egyáltalán nem fognak kérdezősködni [utánad]. Mert ellenség csapását mértem (énekeltem) rád, erős fenyítést, minden igazságtalanságodon megsokasodtak bűneid. 16. Ezért mindazok, akik esznek téged, megemésztetnek, és mind az ellenségeid, saját húsukat fogják megenni mind. Igazságtalanságod sokasága miatt megsokasodtak vétkeid, ezeket tették veled. A téged kifosztók prédává lesznek, és mindazokat, akik feldúltak téged zsákmánnyá teszem. 17. Mert felhozom gyógyulásod, fájdalmas csapásodból ki foglak gyógyítani téged”, – mondja -, „mert elvetettnek hívattattál: „Zsákmányotok ő, mert nincs aki keresse.”” 18. Így szólt : „Íme, én visszafordítom Jákob fogságát és hadifogságukon könyörülni fogok. És fölépíttetik majd egy város az ő magasságán (halmán) és a szentély ítélet szerint (jogosan) fog ülni. 19. És kijönnek majd belőle éneklők és vidámak (játszadozók) hangja. És megsokasítom őket és egyáltalán nem csökkennek. 20. És bemennek majd fiaik, mint ezt megelőzően, és a tanúságaikat színem előtt igazolják. És meglátogatom azokat, akik gyötrik őket. 21. És erősebbek lesznek fölöttük, és fejedelmük közülük fog kijönni. És magamhoz fogadom majd őket, és visszafordulnak majd hozzám. Mert ki ez, aki szívét adta, hogy visszaforduljon hozzám?” Mondja . 23. Mert heves haragja áradt ki (ment ki); forgó harag ment ki; az istentelenekre fog érkezni. 24. [És] indulatának haragja egyáltalán nem tér vissza, amíg nem teljesíti és amíg fel nem állítja szívének vállalkozását. A legvégső napokban meg fogjátok ismerni ezeket.

38. Fejezet

1. (31.1) Abban az időben, szólt , Izrael nemzetségének Istenévé leszek, és ők népemmé lesznek. 2. Így szólt : „Forrónak találtam őt a pusztában a kard által megöltek között. Menjetek és ne pusztítsátok el az Izraelt!”. 3. Távolról jelent meg neki : „Örök szeretettel szerettelek téged, ezért vontalak könyörületre téged. 4. Még föl foglak építeni téged, és föl fogsz építtetni, Izrael szüze. Még veszed majd dobodat és ki fogsz jönni gyülekezeteddel (zsinagógáddal) játszadozva. 5. Még ültetni fogtok szőlőskerteket Szamareia hegyein; ültessetek és dicsérjétek [Istent]! 6. Mert Efraim hegyeire fölmenők hívásának napja [ez], keljetek föl és menjetek Sionba -hoz, a mi Istenünkhöz!” – 7. Mert így szólt Jákóbnak: „Örvendezzetek és nyerítsetek a nemzetek fejéért; tegyétek hallhatóvá és dicsérjétek! Mondjátok el: „Megszabadította az ő népét, az Izrael maradékát.” 8. Íme, én vezettem őket északról és össze fogom gyűjteni őket a föld legvégéről a Faszek (Páska) ünnepén. És megszaporítasz nagy sokaságot és vissza fognak térni ide. 9. Siránkozással mentek ki és vigasztalással fogom fölvezetni őket [miközben] a vizek árkaiba éjszakáznak (szállnak meg) egyenes úton, és egyáltalán nem tévelyegnek benne. Mert atyává lettem Izraelnek, és Efraim elsőszülöttem.” 10. Hallgassátok meg szavát, ti nemzetek, és adjátok hírül a távoli szigetekre! Mondjátok el: „Aki szétszórta Izraelt, az fogja összegyűjteni és meg fogja őrizni őt, mint nyájacskáját, akit legeltet. 11. Mert megváltotta Jákobot, kimentette a nála erősebbek kezéből. 12. És eljönnek majd és örvendezni fognak a Sion hegyén. És eljönnek majd javaira, a búza, a bor, a gyümölcs, a háziállatok és juhok földjére, és olyan lesz a lelkük, mint gyümölcstermő fa, és nem fognak éhezni többé. 13. Akkor örülni fognak a szüzek az ifjak gyülekezetében (zsinagógájában), és a vének örülnek majd, és gyászukat örömre fordítom és örvendezőkké fogom tenni őket. 14. Naggyá teszem és megrészegítem Lévi fiainak, a papoknak lelkét és népem javaimmal fog majd betöltetni.” 15. Így szólt : „Hang hallatszott Rámában, siratásé, siránkozásé és gyászé. Rakhél fennhangon sírt fiai fölött, nem akarta abbahagyni, mert nincsenek.” 16. Így szólt : „Szűnjön meg a siránkozástól hangod és szemeid a könnyeidtől, mert van jutalma (fizetsége) a te munkáidnak, és visszatérnek majd az ellenség földjéről, 17. maradandó [lesz] a gyermekeidnek.” 18. Efraim panaszkodóinak hírét hallottam: „Megfenyítettél engem, és megfenyíttettem. Mint ökör, nem tanultam. Visszatérítve engem, vissza is fogok térni, mert te vagy az én Istenem. 19. Mert fogságom végén megtértem és miután megismertem magam sóhajtoztam szégyenem napján és engedtem neked, mert gyalázatot viseltem ifjúságomtól. – 20. Szeretett fiam nekem Efraim, fényűzően élő gyermek, mert amiért szavaim benne [vannak], emlékezve megemlékezem róla. Ezért siettem érte, könyörülve könyörülni fogok rajta, mondja . 21. Állíts magadnak útjelzőket (fonetikus átírás: sionim, vagy Sion); készíts irányjelzőket (timórian); tedd szívedet a vállakra. Térj vissza az úton, amin elmentél, Izrael szüze, térj vissza városaidba gyászolva! 22. Meddig fordulsz el, megbecstelenített leány? Mert szabadításként egy új ültetvényt teremtett számára, amiben az emberek biztonságban (szabadításban) fognak vándorolni. 23. Így szólt : „Még mondani fogják ezt a szót Júda földjén és városaiban, amikor visszafordítom hadifogságát: „Áldott [legyen] az ő igaz, szent hegyén!” 24. És lakók [lesznek] Júda városaiban és egész földjén egy földművessel együtt és felemeltetik majd egy nyájacskával, 25. mert minden szomjazó lelket megrészegítettem és minden éhező lelket betöltöttem. 26. Ezért felkeltettem és láttam és az álmom édessé vált nekem. 27. Ezért íme, napok jönnek, mondja , és bevetem majd az Izraelt és a Júdát ember magjával és háziállat magjával. 28. És lesz, hogy amint virrasztottam rajtuk, hogy lerontsam és romlást okozzak, így fogok virrasztani rajtuk, hogy fölépítsem és elültessem, mondja . 29. Azokban a napokban bizony nem mondják: „Az atyák ettek éretlen szőlőt és a gyermekek fogai megzsibbadtak.” 30. Hanem mindenki külön-külön saját bűnében fog meghalni, és aki éretlen szőlőt eszik megzsibbadnak majd fogai. 31. Íme, napok jönnek, mondja , és szövetségre fogok kötni az Izrael házával és a Júda házával, új szövetséget, 32. nem a szövetség szerint, amit megkötöttem atyáikkal a napon, mikor megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Aiguptosz földjéről, mert ők nem maradtak meg a szövetségemben, és én elhanyagoltam őket (nem törődtem velük), mondja . 33. Mert ez a szövetség, amit kötni fogok az Izrael házával azon napok után, mondja : Adván adom törvényeimet elméjükbe és szíveikbe fogom írni azokat. És leszek nekik Istenné, és ők lesznek nekem néppé. 34. És egyáltalán nem tanítja ki-ki az ő (polgár)társát és ki-ki a testvérét mondva: „Ismerd meg a -t!” Mert mindnyájan ismerni fognak engem az ő kicsijeiktől az ő nagyjaikig, mert kegyelmes leszek az igazságtalanságaik és bűneik iránt, egyáltalán nem emlékezem többé. – 35. Ha az ég felemeltetik a magasba, mondja , és ha a föld alapja levitetik alá, én (még akkor) sem fogom elvetni az Izrael fajtáját, mondja , mindazok miatt, amiket tettek. 36. Így szólt , aki adta a napot, hogy megvilágosítsa a nappalt, holdat és csillagokat az éjszaka megvilágosítására, és sivítást (kiáltást) a tengerben és hullámaiban dübörgő zajt keltett, mindenható az ő neve: 37. Ha megszűnnek ezek a törvények a színemtől, mondja , az Izrael fajtája is megszűnik majd nemzetnek lenni színem előtt minden napokon. – 39. Íme, napok jönnek, mondja , és fölépíttetik egy város -nak Anamaél őrtornyától a szeglet kapujáig. 39. És kimegy majd az ő kimérése (mérője) előtte Garéb dombjaiig és körülkeríttetik majd a választott kövektől. 40. És minden aszarémóth (Jelentése: mezők) a Kedrón nakhalig (jelentése: folyó), a lovak kapujának szegletéig, napkeletre, szentség -nak és többé nem ér véget és többé nem romboltatik le örök időkig (a korszakig).

39. Fejezet

1. (32.1) A szó, mely lett Jeremiáshoz -tól Szedekiás király tizedik esztendejében, ez Nabukodonozornak, Babülon királyának tizennyolcadik esztendője, 2. és Babülon királyának hatalma megerősödött Jeruzsálemen, és Jeremiás virrasztott a palota börtönudvarában, amely a király házában van, 3. amibe bezárta őt Szedékiás király mondva: „Te miért prófétálsz így szólva: Így szólt : Íme, átadom ezt a várost Babülon királyának kezébe, és beveszi majd azt, 4. és Szedékiás sehogyan se lesz megmentve a káldeusok kezéből, mert átadva átadatik majd Babülon királyának kezébe, és szája beszél majd szájával, és szemei az ő szemeit meg fogják látni, 5. és bemegy majd Szedékiás Babülonba és ott fog leülni.” 6. És szava lett Jeremiáshoz mondva: 7. Íme, Anameél atyád testvérének, Szalómnak fia jön hozzád, mondva: „Vedd birtokba magadnak a mezőmet, az Anatóthban levőt, mert neked jogos elvenni birtokul.” 8. És eljött hozzám Anameél, atyám testvérének, Szalómnak fia a börtön udvarába és mondta nekem: „Vedd birtokul a mezőmet a Benjamin földjén, Anatóthan, mert neked jogos birtokba venni, és az idősebb is te vagy.” És megismertem, hogy beszéde, 9. és megszereztem atyám testvérének, Aanameél fiának a mezejét és kiállítottam neki hét sékelt és tíz ezüstöt. 10. És beírtam könyvtekercsbe és lepecsételtem és tanúkat hívtam és állítottam ezüstöt mérlegbe. 11. És elvették a birtokbavétel könyvtekercsét lepecsételve és felolvasva 12. és odaadtam azt Báruknak, Nériú fiának, aki Maaszja fia, Anameél szemei előtt, aki atyám testvérének a fia és az ott állók szemei előtt és beleírva a birtokbavétel tekercsébe és a júdeaiak szemei előtt a börtön palotaudvarában. 13. És elrendeltem Báruknak szemeik előtt mondva: 14. „Így szólt a Mindenható: Vedd ennek a birtoknak tekercsét és a felolvasott könyvet és tedd azt cserépből való edénybe, hogy megmaradjon sok napon át. 15. Mert így szólt : Még szereztetnek majd mezők és házak és szőlőskertek ebben a földben.” 16. És imádkoztam -hoz miután odaadtam a birtok tekercsét Báruknak, Nériú fiának mondva: 17. „Ó , Te alkottad az eget és a földet az erőddel, a naggyal és a karoddal, a magasztossal és fölemelkedettel, egyáltalán nem rejtetik el tőled semmi, 18. aki irgalmat teszel ezrekkel és megfizeted az atyák bűneit a fiaik ölében utánuk; az Isten, a nagy és erős, 19. a nagy végzés -ja és aki hatalmas a műveiben; az Isten, a nagy, a mindenható és nagy névvel rendelkező . A szemeid az emberek fiainak útjain, hogy megfizess nekik útjaik szerint. 20. Aki jeleket és csodákat tettél Aigiptosz földjén e napig és Izraelben és a föld ivadékaival és csináltál magadnak nevet, mint ezen a napon, 21. és kivezetted a népedet, Izraelt Aigiptosz földjéről jelekkel és csodákkal és hatalmas kézzel és magasztos karral és nagy látványokkal 22. és adtad nekik ezt a földet, amit esküvel ígértél atyáiknak, tejet és mézet folyó földet. 23. És bementek és elfoglalták azt és nem hallgatták hangodat és a parancsaidban nem jártak. Bármit, amit parancsolták nekik, nem tették meg. És rájuk hoztad, mindezeket a bajokat, hogy történjenek velük. 24. Íme, tömeg érkezett ebbe a városba, hogy elfoglalja azt, és a városa a kaldeusok kezeibe adatott, akik vívják azt kardok és éhínség színétől. Amint szóltál, így lett. 25. És te szóltál hozzám: „Szerezd meg magadnak pénzen a mezőt. És írtam könyvet és lepecsételtem és tanúkat állítottam. És a város a káldeusok kezeibe adatott.” 26. És lett szava hozzám, mondva: 27. „Én vagyok minden test Istene. Csak nem rejtetik el tőlem valami?” 28. Ezért így szólt , Izrael Istene: „Átadatva átadatik majd ez a város Babülon királyának kezeibe, és elfoglalja majd őt, 29. és eljönnek majd a kaldeusok háborút indítva e város ellen és meggyújtják majd ezt a várost tűzzel és megégettetik majd háza, amelyekben füstölögtettek háztetein Baal istennőnek és italáldozatot mutattak be más isteneknek, hogy felingereljenek engem. 30. Mert csak Izrael és Júda fiai voltak azok, akik gonoszt cselekedtek szemeim előtt ifjúságuktól fogva. 31. Mert haragomra és indulatomra volt ez a város, amely naptól felépítették őt és mindezidáig, hogy eltávolítsam őt orcámtól 32. mindazokért a gonoszságokért, amelyeket Izrael és Júda fiai [tettek], amikkel megkeserítettek engem, ők és királyaik és fejedelmeik és papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, 33. és hátat fordították felém és nem arcot, és tanítottam őket hajnalban és oktattam őket, de nem hallgatták meg, hogy elfogadják a tanítást. 34. És helyezték förtelmeiket a házba, amelyre nevem bíróként hívatott rá, az ő tisztátlanságaik között 35. és felépítették Baal istennő oltárait Ennom (Hinnom) fiának völgyében, hogy fölajánlják fiaikat és leányaikat a Molok királynak, amiket nem rendeltem nekik és nem ment föl szívemben, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, hogy bűnt hozzanak Júdára.” – 36. És most így szólt , Izrael Istene a városra, amiről te mondod: „Átadatik majd Babülon királyának kezeibe karddal és éhséggel és elküldéssel (apostolé)” 37. Íme, én összegyűjtöm őket az egész földről, ahova szétszórtam őket oda haragomban és nagy hevességemben és visszatérítem majd őket ebbe a városba és leültetem őket bizakodva, 38. és lesznek nekem néppé, és én leszek nekik Istenné. 39. És adok majd nekik egy másik utat és másik szívet, hogy féljenek engem minden napokon a jókra, nekik és gyermekeiknek utánuk. 40. És örök szövetséget kötök majd velük, amelytől egyáltalán nem fordulok vissza. És félelmemet adom majd szíveikbe, hogy ne távozzanak el tőlem. 41. És meglátogatom őket, hogy jót tegyek velük és beültetem őket ebbe a földbe hűséggel (hittel) és teljes szívvel és teljes lélekkel. 42. Mert így szólt : Amint előidéztem erre a népre mindezeket a nagy bajokat, így idézem majd elő rájuk mind a jókat, amelyeket rájuk vonatkozóan szóltam. 43. És bírtokba vétetnek majd még mezők a földben, amelyről te mondod: „Emberektől és háziállatoktól járatlan és átadattak a kaldeusok kezeibe.” 44. És szereztetnek majd mezők ezüsttel és írsz majd könyvet és le fogod pecsételni és tanúkat állítasz Benjamin földjében és Jeruzsálem körül és Júda városaiban és a hegyek városaiban és Szeféla városaiban és Nageb városaiban, mert visszafordítom majd fogságukat.

40. Fejezet

1. (33.1) És lett beszéde Jeremiáshoz másodszor, és még megkötözve volt a börtön udvarában, mondva: 2. Így szólt , aki alkotta a földet és formálta azt, hogy egyenessé tegye, az Ő neve: 3. „Kiálts hozzám, és én megfelelek majd neked és nagy és hatalmas [dolgokat] fogok hirdetni neked, azokat, amiket nem ismertél. 4. Mert így szólt , az Izrael Istene ennek a városnak házairól és Júda királyának házáról, amelyeket ledöntöttek sáncokra és erődítményekre, 5. hogy harcoljanak a kaldeusok ellen és megtöltsék azt emberek holtesteivel, akiket megvertem haragomban és indulatomban, és elfordult orcám tőlük minden gonoszságaik miatt 6. Íme, én felhozok sebgyógyulást (épséget) és gyógyítást neki és nyilvánvalóvá lesz nekik, hogy meghallgatom és meggyógyítom majd őt, és készítek neki békét és hűséget (pisztisz: bizalmat, hitet). 7. És visszatérítem majd Júda fogságát (kolóniáját) és Izrael fogságát (kolóniáját) és fölépítem majd őket, mint előzőleg. 8. És megtisztítom majd őket minden igazságtalanságaiktól, amikkel vétkeztek ellenem és egyáltalán nem emlékszem meg vétkeikről, amikkel vétkeztek ellenem és elpártoltak tőlem. 9. És lesz örömmé és dicséretté és nagysággá a föld minden népének, akik hallják majd mindezeket a jó dolgokat, amiket én fogok tenni, és félelem tölti majd el őket és keserűvé lesznek mindezekért a jó dolgokért és a teljes béke miatt, amelyet én teszek velük.” – 10. Így szólt : „Még hallatszani fog ezen a helyen, amelyről azt mondjátok: „Puszta (elhagyatott) az emberektől és háziállatoktól, Júda városaiban és Jeruzsálemen kívül, amely pusztává tétetett, hogy nincs benne ember és barmok” 11. öröm hangja és vidámság hangja, vőlegény hangja és menyasszony hangja, azoknak hangja, akik mondják: Tegyetek vallomást (adjatok hálát) -nak, a Mindenhatónak, mert jó, mert örök az irgalma. És behozzák majd az ajándékokat házába. Mert visszafordítom majd ennek a földnek teljes fogságát a korábbi szerint” mondta . 12. Így szólt a seregek -ja: „Még lesznek ezen a puszta helyen, ahol nincs ember és barom és minden városaiban juhokat lefektető pásztorok szállásai. 13. A hegyvidék városaiban és Szefala városaiban és Nageb városaiban és Benjamin földjén és Jeruzsálem körül és Júda városaiban, még elmennek majd mellette juhok a számlálók keze alatt” mondta .

41. Fejezet

1. (34.1) A beszéd, mely lett Jeremiáshoz -tól; és Nabukodonozor, Babülon királya és egész serege és az egész uralma alatt lévő föld pedig harcolt Jeruzsálem és Júda minden városa ellen, mondva: 2. Így szólt : „Menj Szedekiáshoz, Júda királyához és mondd neki: Így szólt : Átadva átadatik majd ez a város Babülon királyának kezeibe és elfoglalja majd azt és meggyújtja majd azt tűzzel. 3. És te egyáltalán nem fogsz megmenekülni kezeiből és elfogatva elfogatsz majd és átadatsz majd kezeibe, és szemeid meglátják majd szemeit és szája szájaddal fog szólni, és be fogsz menni Babülonba. 4. De hallgasd meg szavát, Szedekiás Júda királya Így szólt : 5. Békében halsz meg, és amint siratták az atyáidat, az te előtted levő királyokat, siratni fognak téged is és „Ó Adón (úr)!” [így] fognak gyászolni téged. Mert kijelentést szóltam”, mondta . 6. És elmondta Jeremiás a Szedékiás királynak mind ezeket a beszédeket Jeruzsálemben. 7. És Babülon királyának serege harcolt Jeruzsálem ellen és a Júda városai ellen, Lákis és Azéka ellen, mert ezek megmaradtak Júda városai között, erős városok.

8. A szó, mely lett Jeremiáshoz -tól miután szövetséget kötött Szedékiás király a nép felé, melyet elengedésnek nevezett, 9. hogy elbocsátja mindegyik (rab)szolgáját és mindegyik (rab)szolgálóját, a héber férfit és héber asszonyt, mint szabad embert, hogy ne legyen rabszolga férfi Júdából, 10. és megtért minden fejedelem és az egész nép belépve a szövetségbe, hogy elküldi mindegyik az ő szolgáját és mindegyik a szolgálóját, 11. de meghagyták őket szolgáknak és szolgálóknak. 12. És lett szava Jeremiáshoz mondva: 13. „Így szólt , Izrael Istene: Én szövetséget (rendelkezést) rendeltem atyáitoknak azon a napon, amelyen kihoztam őket Aigüptosz földjéről a szolgaság házából, mondva: 14. Amikor eltelik hat év, engedd el héber testvéredet, aki eladatik majd neked. És hat évig dolgozzon neked és küldd el őt szabadon. És nem hallgatták és nem hajtották oda fülüket. 15. És ma visszatértetek, hogy tegyétek, ami egyenes (helyes) szemeim előtt, amit elengedésnek hívtatok mindegyik a felebarátját és szövetséget kötöttetek színem előtt a házban, amelyre Nevem hívatott. 16. De elfordultatok és megszentségtelenítettétek a Nevem, hogy visszafordítottátok mindegyik a maga (rab)szolgáját és a (rab)szolgálóját, akiket elküldtetek szabadokként a lelkükkel, [hogy újra] szolgákká és szolgálókká [legyenek] nektek.” 17. Ezért így szólt : „Ti nem hallgattatok rám, amikor elengedésre szólítottatok fel ki-ki felebarátja iránt. Íme, én elengedésre szólítok fel a karddal, halállal és éhínséggel szemben és szórványra adlak titeket a föld minden királyságába. 18. És adom majd a férfiakat, akik elmentek szövetségem mellett, akik nem állták meg a szövetségemet, amit színem előtt kötöttek, a borjút, amelyet elkészítettek, hogy megtegyék vele, 19. Júda elöljáróit és a hatalmasokat és a papokat és a népet, 20. és odaadom majd őket ellenségeiknek, és tetemük étel gyanánt lesz az ég repdesőinek és a föld vadállatainak. 21. És Szedékiás királyt és az elöljáróikat adom majd ellenségeik kezébe, és az menekülőket Babilon királya seregének. 22. Íme, én elrendeltem, mondja , és visszatérítem majd őket ebbe a földbe, és harcolnak majd ellene és elfoglalják majd és megégetik majd tűzzel és a Júda városait, és teszem őket lakosoktól elhagyatottá (pusztasággá).”

42. Fejezet

(35.1) 1. A szó, mely Jeremiáshoz lett -tól Jóákimnak, Júda királyának napjaiban mondva: 2. Menj Arkhabin (Rékáb) házába és vidd magaddal őket házába egybe az udvarok közül és itass velük bort. 3. És kivittem Jezaniant Jeremiás fiát, aki Khabaszin fia és testvéreit és az ő fiait és Arkhabin egész házát 4. és bevezettem őket házába Ananiás fiainak házába, aki Godoliosz az Isten emberének fia, ez közel van a fejedelmek házához, Maaszjának Selóm fiának háza fölött, aki a palotaudvart őrzi, 5. és színük elé helyeztem a bornak korsóját és poharakat és mondtam: „Igyatok bort!” 6. És mondták: Egyáltalán nem iszunk bort, mert Jónadáb, Rékháb fia a mi atyánk megparancsolta nekünk mondva: Egyáltalán ne igyatok bort, ti és fiaitok soha örökké, 7. és házat se építsetek és magot se vessetek, és szőlő ne legyen nektek, hogy sátrakban lakjatok minden napjaitokban, úgy hogy sok napot éljetek a földön, amelyen ti tartózkodtok. 8. És hallgattunk Jónadábnak, atyánknak hangjára, hogy ne igyunk bort minden mi napjainkban, mi és asszonyaink és a fiaink és leányaink, 9. és abban is, hogy ne építsük házakat, hogy ott lakjunk és szőlő, mező és mag nem lett nekünk, 10. és sátrakban laktunk és engedelmeskedtünk és mindezek szerint cselekedtünk, amit megparancsolt nekünk Jónadáb a mi atyánk. 11. És történt, hogy amikor feljött Nabukhodonozor a földre, és mondtuk: Menjetek be és menjünk Jeruzsálembe a káldeusok seregeinek színe elől és az asszírok seregének színétől, és ott laktunk. – 12. És lett beszéde hozzám, mondva: 13. Így szólt : Menj és mond meg Júda embereinek és Jeruzsálem lakosainak: Egyáltalán nem fogadtok el fenyítést, hogy meghallgassátok szavaimat? 14. Jónadában, Rékáb fiának fiai megállták a szót, amit megparancsolt gyermekeinek, hogy ne igyanak bort, és nem itták. És én szóltam hozzátok mondva: Forduljatok vissza, mindegyik az ő gonosz útjáról és tegyétek jobbá ügyeiteket (szokás, gyakorlat, törekvés) és ne járjatok más istenek után, hogy szolgáljatok nekik, és laktok majd a földön, amelyet nektek adtam és atyáitoknak. És nem fordítottátok oda fületeket és nem hallgattatok meg. 16. Jónadában Rékáb fiának fiai megállták az atyjuk parancsát, ez a nép pedig nem hallgatta meg az enyémet. 17. Ezért így szólt : Íme én hozok Júdára és Jeruzsálem lakosaira bajokat, amiket szóltam ellenük. 18. Ezért így szólt : Mivelhogy meghallgatták Jónadában, Rékáb fiainak fiai az ő atyjuk parancsát, hogy megtegyék, mivel megparancsolta nekik az atyjuk, 19. egyáltalán ne fogyjon el Jónadában, Rékáb fiaiak fiai közül a férfi, aki színem előtt áll a föld minden napjaiban.

43. Fejezet

(36.1) 1. És Jóákimnak, Jósia királynak, Júda királyának negyedik esztendejében lett szava hozzám, mondva: 2. „Vedd magadhoz egy könyvnek papírtekercsét és írd arra mindazokat a beszédeket, amelyeket kijelentettem neked Jeruzsálem és Júda felől és mind a nemzetek felől, amely naptól szóltam hozzád, Jósiának Júda királyának napjaitól és mindezen napokig. 3. Talán meghallgatja majd a Júda háza mindezeket a bajokat, amelyeket én szándékozok tenni velük, hogy elforduljanak gonosz útjaiktól, és kegyelmes leszek igaztalanságaik iránt.” – 4. És hívta Jeremiás Bárukot, Néri fiát és leírta mindezen szavait Jeremiás szájából, amiket kijelentett neki, könyvnek tekercsébe. 5. És parancsolt Jeremiás Báruknak mondva: „Én őrizetben vagyok, egyáltalán nem tudok bemenni házába. 6. És olvass fel ebből a papírtekercsből a nép fülébe házában a böjt napján, és egész Júda füleibe, akik kijönnek városaikból, olvasd föl nekik! 7. Talán lehullik majd irgalmuk színe előtt, és elfordulnak majd gonosz útjukból, mert nagy indulata és haragja, amit szólt erre a népre.” 8. És mindezek szerint cselekedett Báruk, amiket megparancsolt neki Jeremiás, hogy fölolvass a könyvtekercsben levő szavait házában. – 9. És lett Jóakim király nyolcadik évében, a kilencedik hónapban, böjtöt hívtak össze színe előtt, az egész népet Jeruzsálemben és Júda házában. 10. És fölolvasta Báruk a könyvben Jeremiás szavait házában Gamaria házában, aki Szafán az írástudó fia, a fölötte levő udvarban, háza új kapujának előtereiben, az egész nép füleibe. – 11. És hallotta Mikhaiás, Gamaria fia, aki Szafán fia mindezen beszédeit a könyvtekercsből. 12. És leszállt a király házába, az írástudó házába, és íme, ott ültek mind a fejedelmek, Elisama az írástudó, és Dalaia Szelemiás fia és Elnatán Akhbór fia és Gamaria Szafán fia, és Sedékiás Ananiás fia, és mind a fejedelmek, 13. és beszámolt nekik Mikhaiás mindezekről a szavakról, amiket hallott Báruk felolvasásából a nép füleibe. 14. És elküldtek mind a fejedelmek Bárukhoz, Néri fiához, Júdint Nathaniás fiát, aki Selemiás fia, aki Kúsi fia, mondva: „A tekercset, amiből te felolvasol a nép füleibe, vedd azt kezeidbe és jöjj!” És vette Báruk a papírtekercset és leszállt hozzájuk. 15. És mondták neki: „Ismét olvasd fel füleinkbe!” És fölolvasta Báruk. 16. És lett, amint meghallották mind a szavakat, tanácskozni kezdtek, mindegyik a társával és mondták: „Részletesen elmondva hírül adjuk majd a királynak mindezeket a szavakat.” 17. És megkérdezték Bárukot, mondva: „Honnan írtad mindezeket a szavakat?” 18. És mondta Báruk: „Az ő szájából közölte nekem Jeremiás mindezeket a szavakat és megírtam könyvtekercsbe.” 19. És mondták Báruknak: „Menj, rejtőzz el, te és Jeremiás. Egy ember se tudja, hol vagytok ti.” 20. És bementek a királyhoz a palotába, és a könyvtekercset odaadták, hogy legyen megőrizve Elisáma házában, és beszámoltak a királynak mindezekről a szavakról. – 21. És elküldte a király Jehudit, hogy vegye a papírtekercset, és elvette azt Elisáma házából. És fölolvasta azt Jehudi a király füleibe és mind a fejedelmek füleibe, akik a király körül álltak. 22. És a király ült a téli házban, és tűznek tűzhelye volt színe előtt. 23. És fölolvasott Jehudi három íráshasábot és négyet, levágta őket az írástudó borotvájával és bedobta a tűzhely tűzébe, amíg elfogyott az egész papirusz a tűzben, a tűzhelyen. 24. És nem buzdultak fel és nem szaggatták meg ruháikat, a király és szolgái, akik hallották mindezeket a szavakat. 25. És Elnatán és Godoliás javasolták a királynak, hogy ne égessék el a papírtekercset. 26. És megparancsolta a király Jeramaélnek a király fiának és Szarajának Ezriél fiának, hogy fogják el Bárukot és Jeremiást. De elrejtették. 27. És lett szava Jeremiáshoz miután elégette a király a papírtekercset, mindazokat a szavakat, amiket megírt Báruk Jeremiás szájából, mondva: 28. „Ismét vegyél egy másik papírtekercset, és írd le mindazokat a szavakat, amik az előző tekercsen voltak, amiket elégetett Jóákim király. 29. És mondd: Így szólt : Te elégetted ezt a papírtekercset mondva: Miért írtad benne, mondva: Bemenve bemegy majd Babilon királya és kiírtja majd ezt a földet, és meghal majd tőle ember és barom? 30. Ezért így szólt Jóakim, Júda királya felől: Nem lesz neki, aki Dávid trónján üljön és a hullája ki lesz dobva a nappal forróságára és az éjszaka fagyába. 31. És látogatást teszek majd ellene és a nemzettsége ellen és fiai (szolgái) ellen és rájuk hozom majd és Jeruzsálem lakosaira és Júda földjére mind a bajokat, amiket szóltam nekik és nem hallgatták meg. 32. És elővett Báruk egy másik papírtekercset és ráírta Jeremiás szájából mind a könyv szavait, amit elégetett Jóakim. És még több szó is adatott hozzájuk, mint ezek.

44. Fejezet

(37.1) 1. És uralkodott Sedékiás Jósia fia Jóakim helyett, akit Nabukodonozor királlyá tett Júda felett. 2. És nem hallgatta meg ő és a szolgái és a föld népe szavát, amiket szólt Jeremiás kezében. – 3. És elküldött Sedékiás a király Jóakhelt Selemiás fiát és Szofóniást Maaszja fiát a papot Jeremiáshoz mondva: Imádkozz hát értünk -hoz. 4. Jeremiás pedig elment, és átment a város közepén, és nem küldték be őt az őrség házába. 5. És a Fáraó serege kiment Egyiptomból és meghallották a kaldeusok a hírüket és fölmentek Jeruzsálemből. 6. És lett szava Jeremiáshoz mondva: 7. Így szólt : Így beszélj Júda királyához aki elküldött hozzád keresni engem: Íme a Fáraó serege amely kiment hogy segítsen nektek vissza fog fordulni Egyiptomba, 8. és visszafordulnak majd a kaldeusok és harcolni fognak e város ellen és el fogják foglalni azt és meggyújtják tűzzel. 9. Mert így szólt : Nehogy azt higgyétek elmétekben mondva: Eltávozva elmennek majd tőlünk a kaldeusok, mert egyáltalán nem fognak elmenni. 10. És ha megvernétek a kaldeusok teljes seregét, akik vívnak titeket és maradna néhány áttörve mindegyik a maga helyén ezek felkelnek majd, és tűzzel égetnék fel ezt a várost. 11. És történt, hogy amikor felment a kaldeusok serege Jeruzsálemből a Fáraó seregének színétől, 11. kiment Jeremiás Jeruzsálemből, hogy Benjamin földjére menjen, hogy onnét vásároljon a nép között. 13. És a Benjamint kapujában volt ő és egy ember, akinél megállt, Szarúia Szelemiás fia, aki Ananiás fia, és elfogta Jeremiást mondva: A kaldeusokhoz menekülsz. 14. És mondta: „Hazugság. Nem futok én a kaldeusokhoz.” És nem hallgatta meg őt és elfogta Szarúia a Jeremiást és bevitte őt az elöljárókhoz. 15. És megkeseredtek az elöljárók Jeremiás ellen és megverték őt és elküldték Jónatán az írástudó házába, mert ezt tették a börtön házává. 16. És a ciszterna házába ment Jeremiás és a kereth-be (héber átírás: börtöncella, várbörtön, kiközösítés) és sok napot ült ott. 17. És elküldött Sedékiás és elhívta őt, és kérte őt a király titkon, hogy mondja, ha van szava -tól és mondta: Van. Babilon királyának kezébe fogsz adatni. 18. ÉS mondta Jeremiás a királynak: Mivel károsítottalak meg téged és szolgáidat és ezt a népet, hogy te a börtön házába helyeztél engem? 19. És hol vannak a prófétáitok, akik prófétáltak nektek mondva, hogy „Egyáltalán nem fog eljönni Babilon királya erre a földre?” 20. És most, uram király, essen meg az irgalmad színed előtt, és miért fordítanál vissza engem Jónatán az írástudó házába, hogy ott meghaljak? 21. És rendelkezett a király és bevetették őt az őrség házába és adtak neki egy kenyeret naponta kívülről, ahol addig sütnek, amíg a város kenyerei el nem fogytak. És ült Jeremiás az őrség udvarában.

45. Fejezet

(38.1) 1. És hallotta Szafatiasz a Mattan fia és Godolia a Paskhór fia és Jóakhal a Szelemia fia a szavakat, amiket szólt Jeremiás a nép ellen mondva: 2. Így szólt : „Aki ebben a városban lakik meg fog halni kard és éhség által, és aki kimegy a kaldeusokhoz élni fog, és a lelke váratlan nyereség lesz, és élni fog. 3. Mert így szólt : Átadatva átadatik majd ez a város Babilon királya seregének kezeibe és elfoglalja majd őt.” 4. És mondták a királynak: „Ölettessen meg hát ez az ember, mert fellazítja a harcoló emberek kezeit, akik a városban maradtak és a nép egészének kezeit szólva hozzájuk ezeket a szavakat, mert ez az ember nem jövendöl békét ennek a népnek, hanem csak bajokat.” 5. És mondta a király: „Íme, ő a kezeitekben van.” Mert a király tehetetlen volt ellenük. 6. És bedobták őt Melkiásnak a király fiának ciszternájába, ami az őrség udvarában volt, és leeresztették őt a ciszternába, és az árokban nem volt víz, hanem csak sár és ő a sárban volt. 7. És meghallotta Abdemelek az etiópiai – és ő a király házában volt – hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király pedig Benjámin kapujában volt. 8. És kiment hozzá és szólt a királyhoz és mondta: 9. „Gonoszul cselekedtél, amikor megölted ezt az embert az éhínség előtt, mert nincs már kenyér a városban.” 10. És megparancsolta a király Abdemeleknek mondva: „Vegyél kezeidbe innen harminc embert és hozd ki a ciszternából, hogy meg ne haljon.” 11. És vette Abdemelek az embereket és bement a király földalatti házába és onnan régi rongyokat és köteleket vett elő, és bedobta Jeremiáshoz a ciszternába 12. és mondta: „Tedd ezeket a kötelek alá.” És Jeremiás így tett. 13. És kihúzták őt kötelekkel és fölvitték és kivezették a ciszternából (árokból). És leült Jeremiás az őrség udvarába. 14. És elküldött a király és hívta őt magához Aszeliszi (harmadik) házába, ami házában volt. És mondta neki a király: „Kérdezni fogok tőled közlést és hát, nehogy elrejtsd tőlem a beszédet.” 15. És mondta Jeremiás a királynak: „Ha hírül adom majd neked, nem fogsz megölni engem halállal? És ha tanácsollak, egyáltalán nem hallgatsz rám.” 16. És megesküdött neki a király mondva: „Él , aki alkotta nekünk ezt a lelket, bizony nem foglak megölni téged és bizony nem adlak át téged ezeknek az embereknek kezeibe.” 17. És mondta neki Jeremiás: „Így szólt : Ha kimenve kimész Babilon királyának fejedelmeihez, élni fog a lelked, és ez a város nem fog tűz által elégni, és élni fogsz te és a házad. 18. És ha nem mész ki, átadatik majd ez a város a kaldeusok kezeibe, és meggyújtják azt tűzzel, és te egyáltalán nem fogsz megmenekülni.” 19. És mondta a király Jeremiásnak: „A júdeaiak szava lesz nekem, akik elfutnak a kaldeusokhoz, nemde átadnak az ő kezeikbe, és kigúnyolnak majd engem. 20. És mondta Jeremiás: „Egyáltalán nem fognak átadni. Hallgasd meg szavát, amit neked mondok, és jobb lesz neked, és élni fog a lelked.” 21. És ha nem akarsz kimenni, ez a beszéd, amit megmutatott nekem : 22. „És íme, a Júda királya házában megmaradt összes asszonyt kivezették a babiloni király fejedelmeihez, és azt mondták: Békés embereid félrevezettek és legyőznek téged lábaid bukásával; elfordultak tőled. 23. És feleségeidet és gyermekeidet kivezetik majd a kaldeusokhoz, és te sehogyan sem leszel megmentve, mert elfogatsz a Babiloni király kezeibe, és ez a város meg fog égettettni.” 24. És mondta neki a király: „Senki se tudja meg ezeket a szavakat, és te nem fogsz meghalni.” 25. És ha meghallják a fejedelmek, hogy szóltam hozzád és eljönnek hozzád és mondják neked: „Add hírül nekünk, hogy mit szólt a király! Nehogy elrejtsd tőlünk, és egyáltalán nem ölünk meg téged. ÉS mit szólt hozzád a király?” 26. És mondod majd nekik: „Könyörögtem irgalmomért a király szemei előtt, hogy nehogy visszavigyen engem Jonathán házába, hogy meghaljak ott.” 27. És bementek mindnyájan a fejedelmek Jeremiáshoz és megkérdezték őt, és beszámolt nekik mindezen szavak szerint, amiket megparancsolt nekik a király. És elcsendesültek, mert nem hallatszott beszéde. 28. És ült Jeremiás az őrség udvarába addig az ideig, amíg Jeruzsálemet elfoglalták.

46. Fejezet

(38.1) 1. És lett Sedékiásnak, Júda királyának kilencedik évében a tizedik hónapban, hogy megjelent Nabukodonozor Babilon királya és az ő egész serege Jeruzsálem ellen és ostromolták azt. 2. és Sedékiás tizenegyedik évében a negyedik hónapban, a hónap kilencedikén felszakadt a város. 3. És bementek mind Babilon királyának fejedelmei és leültek a középső kapuban, Nargalasar és Samagóth és Nabúszakhar és Nagargasznaszer Rabamag és Babilon királyának hátramaradt fejedelmei. 14. És elküldtek és kivitték Jeremiást az őrség udvarából és adták őt Godoliásnak Akhiman fiának, aki Sáfán fia. És kivezették őt, és leült a nép között. 15. És lett szava Jeremiáshoz az őrség udvarában mondva: 16. Menj és szólj Abdemelekhez az etióphoz: Így szólt Izrael Istene: „Íme, beszédeimet ráhozom erre a városra bajára és nem javára. 17. És téged megmentelek azon a napon és egyáltalán nem adlak át téged az emberek kezébe, akik személyétől félsz. 18. Mert megmentve megmentelek téged, és kard által egyáltalán nem esel el. És a lelked váratlan nyereség lesz számodra, mert bíztál bennem, mondja .”

47. Fejezet

(39.1) 1. A beszéd, mely lett Jeremiáshoz -tól végül, miután elküldte hozzá Nabuzardant a Damanból való főszakácsot hogy vegye ki őt a bilincsekből Júdea kolóniájából, amit Babilonba vezettek. 2. És kivette őt a főszakács és mondta neki: az Istened szólta ezeket a bajokat e hely ellen, 3. és véghezvitte , mert vétkeztetek ellene és nem hallgattatok hangjára. 4. Íme, föloldottalak téged a kezeiden levő bilincsekből. Ha jónak tetszik velem jönni Babilonba, jöjj, és helyezem szemeimet rád. 5. Ha pedig nem, távozz el és térj vissza Godoliáshoz, Akhiman fiához, aki Száfán fia, akit Babilon királya állított Júda földjére, és lakj vele a nép között Júda földjén. Mindezek a jók szemeid előtt vannak, ahova menni akarsz menj! És adott neki a főszakács ajándékokat és elbocsátotta őt. 6. És Godoliáshoz ment Masszéfába és leült a földön otthagyott nép közé. 7. És meghallották mind a sereg fejedelmei a mezőn, ők és férfiaik, hogy odaállította Babilon királya Godoliást a földön és rábízta a férjeket és feleségeiket, akiket nem telepített át Babilonba. 8. És odament Godoliáshoz Masszéfába Iszmaél Nathaniás fia és Jóanan Kárea fia és Szárája Tanaemeth fia és a Netófáti Ofáz fia és Jezoniás a Makhati fia, ők és a férfiaik. 9. És megesküdött nekik és férfiaiknak Godoliás mondva: Ne féljetek a káldeusok szolgáinak orcájától. Lakjatok a földön és munkálkodjatok Babilon királyának és jobb lesz nektek. 10. És íme, én előttetek ülök Masszéfába hogy odaálljak a káldeusok színe elé, akik eljönnének hozzátok, és ti gyűjtsétek össze a bort és gyümölcsöt és gyűjtsétek össze az olajat és vessétek edényeitekbe és lakjatok a városokban, amelyeket tartsatok meg! 11. És mind a júdaiak Moáb földjén és az ammoniták között és az idumeaiak között és az egész földön meghallották, hogy hagyott Babilon királya maradékot Júdának és hogy föléjük állította Godoliást Ahikám fiát, 12. és eljöttek Godoliáshoz Júda földjére Masszéfába és összeszedték a bort és gyümölcsöt felette igen sokat és az olajat. 13. És Jóanán Kárea fia és mind a sereg fejedelmei a mezőkön eljöttek Godoliáshoz Masszéfába 14. és mondták neki: Vajon tudván tudod-e hogy Belisa király Ammón fiai elküldték hozzád Iszmaélt megverni a te lelked? És nem hitt nekik Godoliás. 15. És Jóanán monda Godoliásnak titkon Masszéfába: Megyek hát és meg fogom verni Iszmaélt és senki se tudja meg, nehogy megverje a te lelked és szétszóródjon az egész hozzád gyűlt Júda és elvesznek majd Júda maradékai. 16. És szólt Godoliás Jóanánhoz: Ne tedd meg ezt a dolgot, mert hazugságokat mondasz Iszmaélről.