Példabeszédek könyve a Septuaginta alapján
A fordítás alapja Rahalfs – Hanhart Septuaginta és az ujszov.hu nyelvtani elemzése
A küriosz-t, az örök Isten héber négybetűs névének a a Tetragrammaton (JHVH) paleohéber karakterekkel jelöltem,
ahogy ez egyes ókori LXX tekercsben is gyakorlat volt.
Παροιμίαι
1. Fejezet.
1. Salamonnak, Dávid fiának bölcs mondásai, aki Izraelben uralkodott. 2. Megismerni a bölcsességet és a nevelést, megérteni mind az okosság szavait, 3. mind a beszédek fordulatait befogadni, mind az igazi igazságosságot megérteni és az ítéletet igazgatni, 4. hogy az egyszerűeknek ügyességet adjon, a fiatal gyermekeknek pedig mind fogékonyságot, mind gondolatot. 5. Ezeket ugyanis, mikor a bölcs meghallja, bölcsebb lesz, az értelmes pedig kormányzáshoz való képességet fog szerezni, 6. érteni fogja mind a példabeszédeket, mind a bölcsek burkolt beszédeit és a rejtvényeket.
7. A bölcsesség kezdete (arkhé: őse, eredete, feje) Isten félelme, a bölcsesség pedig jó mindazoknak, akik cselekszik azt. Az istenfélelem pedig az Istennel kapcsolatos fogékonyság kezdete (arhké), a bölcsességet pedig és a fenyítést (nevelést) az istentelenek megvetik majd.
8. Halld fiam, Atyád nevelését és ne utasítsd el Anyád parancsait! 9. Ugyanis kegyelmek koszorúját öltöd majd fejedre és nyakad körül aranyozott nyakéket. 10. Fiam, nehogy megtévesszenek téged istentelen férfiak, se pedig ne akard, ha így bátorítanak, mondva: 11. Gyere velünk, vállald vérnek közösségét, elrejtjük pedig az igaz férfit a földbe igazságtalanul, 12. elnyeljük pedig őt úgy, mint a hádész az élőt, és kiszakítjuk emlékezetét a földből. 13. A vagyonát, az értékeset elzsákmányoljuk, megtöltjük pedig házainkat zsákmányával. 14. Vesd pedig sorsodat közénk, közös erszényt bírjunk mindnyájan, és egy táskánk legyen nekünk! 15. Nehogy útjukon járjál velük, fordítsd el lábaidat ösvényeiktől! 16. Lábaik ugyanis a gonoszságra futnak, és gyorsak vért ontani. 17. Ugyanis nem igazságtalanul nyújtja ki a hálókat a szárnyasoknak. 18. Ők ugyanis a gyilkosságból részesedve bajokat gyűjtenek maguknak, az erőszaktevő férfi pusztulása gonosz. 19. Ezek útjai mindazoknak, akik törvénytelenséget végeznek. Az istentelenség által ugyanis a maguk lelkét veszítik el.
20. A Bölcsesség a kijáratoknál himnuszt énekel, széles útjaiban pedig a szólás bátorsága töltötte el, 21. a falak határain hirdettetik, a kapukban pedig uralkodók között forgolódik. A város kapuiban bátorságosan mondja: Ameddig az ártatlanok bírják az igazságosságot, nem fognak megszégyeníttetni. Az eszteleneknek pedig: A büszkeségben levők vágyakozók, az istentelenek gyűlölték az érzékelést (tudást) 23. és számadásokkal lettek felelősök. Íme, kibocsátom majd nektek leheletem mondását, tanítani foglak titeket beszédemre. 24. Mivelhogy hívtalak és nem engedelmeskedtetek és kiterjesztettem a mondásokat és nem törődtetek vele, 25. hanem érvénytelenné tettétek akaratom, bizonyítékaimnak pedig engedetlenkedtetek, 26. ezért én is, pusztításotokon helyeslően fogok nevetni, diadalt ülök majd pedig, amikor eljön rátok a romlás, 27. és mintha hirtelen zűrzavar érkezne hozzátok, a pusztulás pedig viharhoz hasonlóan lesz jelen, és amikor eljön rátok nyomorúság és ostrom, vagy amikor romlás érkezik rátok. 28. Történik ugyanis, [hogy] amikor hívtok engem, én pedig nem foglak meghallgatni titeket. Keresnek majd engem a rosszak és nem fognak megtalálni. 29. Gyűlölték ugyanis a bölcsességet, félelmét pedig nem választották 30. sem nem akartak tanácsaimmal törődni, kigúnyolták pedig bizonyítékaimat. 31. Ezért a maguk útjából esznek majd gyümölcsöket és a maguk istentelenségeivel fognak betelni. 32. Amiért ugyanis megrontották a kicsinyeket, meggyilkoltatnak majd, és a látogatás (vizsgálat) az istenteleneket el fogja pusztítani. 33. De aki engem hallgat, reményben fog lakozni és megnyugszik majd félelem nélkül minden rossztól.
2. Fejezet.
1. Fiam, ha befogadod parancsom mondását, rejtsd el magadnál, 2. engedelmeskedjen a bölcsességnek füled, és vesd az értelmesség elé szívedet, helyezd pedig őt figyelmeztetés gyanánt fiad elé. 3. Ha ugyanis a bölcsességet hívod, és az értelmességnek adod hangod, a fogékonyságot (tudást) pedig nagy hanggal keresed, 4. és ha keresed őt, mint ezüstöt, és mint kincset kutatod őt, 5. akkor felfogod majd félelmét, és Isten megismerésére fogsz találni. 6. Mert ad bölcsességet, és arcától tudás és értelmesség [jön]. 7. És a kiegyenesítettek (őszinték) számára szabadítást halmoz föl, pajzzsal védelmezi majd útjaikat, 8. hogy megőrizze az igazságosok útjait, és a tőle óvakodók útjait felügyeli majd. 9. Akkor felfogod majd az igazságosságot és az ítéletet és a jókra nézve rendezel majd minden utat. 10. Ha ugyanis bölcsesség jön értelmedbe, az érzékelés (tudás) a legjobbnak fog látszódni lelkednek, 11. jó szándék fog megőrizni téged, a szent gondolatok pedig megtartanak téged, 12. hogy megszabadítson téged a rossz úttól, és attól a férfitól, aki semmit sem beszél a hűségre nézve. 13. Aki elhagyta az egyenes utakat, hogy a sötétség útjain járjon, 14. vigadozva a rosszakon és örvendezve a gonosz romlottságon, 15. akinek ösvényei görbék és járásai kanyargósak, 15. távolra visz téged az egyenes úttól és elidegenít az igaz véleménytől (érzelemtől). 17. Fiam, nehogy elragadjon téged az ifjúság tanítását elhagyó rossz tanács, és amely elfelejti az isteni szövetséget. 18. Házát ugyanis a halálnál helyezte el, keréktengelyeit (útjait) a hádésznál az óriásokkal (v. föld ivadékaival). 19. Mindnyájan a vele járók nem fognak visszatérni, sem nem ragadják meg az egyenesek ösvényeit. Nem fogják fel ugyanis életük évein keresztül. 20. Ha ugyanis a jó ösvényeken jártak volna, megtalálták volna az igazságosság sima útjait. 21. A jóindulatúak lesznek a föld lakosai, az ártatlanok maradnak meg majd benne, ugyanis az egyenesek (őszinték) lakják majd a földet, és a szentek fognak megmaradni benne. 22. Az istentelen utak kipusztulnak majd a földből, a törvénysértők pedig kiűzetnek majd belőle.
3. Fejezet.
1. Fiam, a törvényes (jogos, jóravaló) dolgaimat ne felejtsd el, kijelentéseimet pedig őrizze meg szíved. 2. A mindennapi élet hosszúságát ugyanis, és az élet éveit, és békét adnak hozzá majd neked. 3. Jótétemények és hűségek ne hagyjanak el téged, hogy odakösd azokat nyakadra és örömet (kegyelmet) találsz majd. 4. És gondoskodj (gondolj) előre a jókról (v. tisztességről) és az emberek előtt. (vö.: Róm.12:17b;2Kor.8:21) 5. Legyél teljes szívvel Istenben bízó, saját bölcsességedben pedig ne emelkedj fel! 6. Minden utadban ismertesd őt, hogy egyenesítse útjaidat [, lábad pedig nehogy megbotoljon]. 7. Ne legyél okos magadnál, de féld az Istent és fordulj el minden rossztól. 8. Akkor gyógyulás lesz testednek és gondoskodás csontjaidnak. 9. Tiszteld -t becsületes munkáidból és tégy felajánlást neki igazságosságod gyümölcseiből, 10. hogy beteljenek kamráid a búza jóllakásával, borral törjenek föl pedig szőlőpréseid.
11. Fiam, ne kicsinyeld le fenyítését, se pedig csüggedj megdorgáltatva általa. 12. Akit ugyanis szeret megfenyíti, ostoroz pedig minden fiút, akit magához fogad. (vö.: Zsid.12:5-6) 13. Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet és a halandó, aki meglátta az okosságot. 14. Jobb ugyanis őt kereskedőként megnyerni, mint az arany és ezüst kincseket. 15. Értékesebb pedig a drágaköveknél, nem áll ellene majd semmi gonosz. Jól ismert mindazoknak, aki hozzá közelednek, semmi értékes nem méltó hozzá. 16. A mindennapi élet hosszúsága ugyanis, és az élet évei jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség. Szájából igazságosság megy ki, a törvényt pedig és az irgalmat a nyelvén hordozza. 17. Útjai jó utak, és minden ösvényei békében. 18. Élet fája mindenkinek, aki hozzá ragaszkodik, és akik rá támaszkodnak, mint a biztos (szilárd) -ra. 19. Az Isten bölcsességgel alapozta meg a földet, okossággal készítette el pedig az egeket. 20. Tudás által a mélységek felfakadtak, a felhők pedig folyadékokat folytak.
21. Fiú, nehogy elfolyjon, hanem tartsd meg az én tanácsom és gondolatom, 22. hogy éljen lelked, és elfogadottság (kegyelem, öröm) legyen nyakad körül. Gyógyítás lesz pedig húsodnak és gondoskodás csontjaidnak. 23. Mert bízva járod minden utad békében, lábaddal pedig egyáltalán nem fogsz megbotlani. 24. Ha ugyanis ülsz, félelemmentes leszel, ha pedig alszol, kellemesen álmodsz majd. 25. És nem fogsz félni, mikor jön a rémítés sem az istentelenek eljövő támadása. 26. lesz ugyanis minden útjaidon és erősen rögzíti lábaidat, hogy ne inogjál.
27. Ne tartózkodjál jót cselekedni a szűkölködővel, amikor kezed ügyében van segíteni. 28. Ne mondjad: „Visszatérve jöjj vissza ismét és holnap adni fogok” amikor lehetőséged van jól cselekedni. Nem tudod ugyanis, hogy mit szül az eljövendő (nap). 29. Ne építs barátodra rosszakat, mikor közel lakik és bízik benned. 30. Ne állj készen hiábavaló veszekedésre ember felé, nehogy ellened valami rosszat műveljen. 31. Ne szerezd meg a gyalázatos férfiak rossz dolgait, se ne irigyeld utjaikat. 32. Tisztátalan ugyanis előtt minden törvénytelen, [az ilyen] pedig nem ül együtt az igazakkal. 33. Isten átka az istentelenek házában, az igazak lakóhelyei pedig áldottak. 34. a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet (elfogadottságot, örömet) ad. (vö.: 1Pét.5:5) 35. Dicsőséget fognak örökölni a bölcsek, az istentelenek pedig fölemelték a gyalázatot.
4. Fejezet.
1. Hallgassatok, fiak, az atya oktatását és fordítsatok figyelmet arra, hogy megismerjétek a gondolkodást. 2. Ugyanis jó ajándékot adok nektek, törvényemet el ne hagyjátok! 3. Engedelmes fia lettem én is az atyának és szeretett az anya színe előtt, 4. akik mondták és tanítottak engem: Rögzítsd erősen mondásunkat szívedre! 5. Őrizd a parancsolatot, ne felejtsd el, se ne hagyd figyelmen kívül szájam mondását 6.-7. se pedig elhagyjad, és őrt áll majd neked. Szeresd az övét, és meg fog tartani téged. 8. Ostromold őt, és fölmagasztal majd téged. Tiszteld őt, hogy téged öleljen, 9. hogy fejedre adja a kegyelem koszorúját, a gyönyörűség koszorújával pedig megvédjen téged. 10. Halld, fiú, és vedd mondásaimat, és megsokasíttatnak életed évei, hogy a mindennapi élet útjai számossá váljanak neked. 11. Ugyanis a bölcsesség útjaira tanítalak téged, egyenes kerekekre vezetlek pedig téged. 12. Ha ugyanis jársz, nem záratnak majd össze lépéseid. Ha pedig futsz, nem fogsz elfáradni. 13. Ragadd meg oktatásom, ne hagyd el, hanem őrizd meg őt magadnak életedre. 14. Ne lépj az istentelenek útjaira se ne irigyeld a törvénysértők útjait. 15. Amely helyen sátrat vernek, ne menj oda be, hanem fordulj el tőlük és válts irányt. 16. Ugyanis sehogyan se alszanak el, ha nem árthatnak. Elvétetett álmuk, és nem szenderülnek el. 17. Ezek ugyanis az istentelenség búzájával táplálkoznak, a törvénysértő borával pedig megrészegednek. 18. Az igazak útjai pedig hasonló a fénynek világítóihoz, elöl haladnak és ragyognak, amíg a nappal ki nem virrad. 19. Az istentelenek útjai pedig sötétbe burkoltak, nem tudják, hogy hol botlanak meg.
20. Fiú, az én mondásomra fordíts figyelmet, szavaimra pedig hajtsd rá füled, 21. hogy nehogy kifogyjanak forrásaid, őrizd azokat szívedben. 22. Élet ugyanis annak, aki megtalálja őket és az egész testnek gyógyulás. 23. Teljes őrizettel megtartja szíved. Ezekből ugyanis az élet kimenetelei [vannak]. 24. Távolítsd el magadtól a görbe szájat és vesd távolra magadtól a hamis ajkakat. 25. Szemeid egyenesen nézzenek, szempilláid pedig igaz dolgokra hajoljanak. 26. Készíts egyenes útvonalakat lábaidnak és útjaidat igazítsd. (vö.: Zsid.12:13) 27. Ne fordulj el se jobbra se balra, de fordítsd el lábad a rossz úttól. A jobb felől való utakat ugyanis ismeri az Isten, a lázadók pedig bal felől vannak. Ő pedig egyenessé fogja tenni járásaidat, útjaidat pedig békében fogja ösztönözni.
5. Fejezet.
1. Fiú, a bölcsességre fordíts figyelmet, szavaim érjék el füled, 2. hogy megőrizd a jó gondolatot. Ajkaim tudását (fogékonyságát) parancsolom neked. 3. Ne fordíts figyelmet a rossz asszonyra. Ugyanis méz csepeg a parázna asszony ajkaiból, mert egy ideig keni torkod (örömöt okoz), 4. végül azonban keserűbbnek találod az epénél és a kétélű kardnál élesebbnek. 5. Mert a bolondság lábai vele együtt vezetik le a halandókat halállal a hádészba, lépései nem megalapozottak. 6. Ugyanis nem jut az élet útjaira, pályái csuszamlósak és nem ismertek. 7. Most hát, fiú, rám hallgass és ne tedd érvénytelenné szavaimat. 8. Tartsd távol tőle útjaid, ne közeledj házának ajtaihoz, 9. hogy ne ajándékozd másnak életed és megélhetésed a könyörteleneknek, 10. hogy ne idegenek töltessenek be erőddel, fáradozásaid pedig az idegenek házaiba bemenjenek, 11. és megbánod majd végül, amikor hústested meggyötrődik, 12. és ezt fogod mondani: „Ahogyan gyűlöltem a nevelést (fenyítést), és a szívem visszautasította a korholásokat. 13. Nem hallgattam Nevelőm hangjára és az engem tanítóra sem vetettem fülemet. 14. Kevés híja, hogy az összes rosszaságba [ne] kerüljek a gyülekezet (ekklesia) és közösség (szünagógé) közepette.”
15. Edényeidből igyál vizet és forrásaid kútjaiból. 16. Nehogy kiöntessenek a vizek forrásodból neked, hanem útjaidon menjenek keresztül vizeid. 17. Egyedül számodra álljon rendelkezésre, és senki idegen ne részesüljön veled. 18. Vized forrása sajátod legyen, és örülj együtt ifjúságod asszonyával. 19. Szereteted szarvasa és örömeid csikója beszélgessen veled, egyedül pedig a tiédre gondoljon és minden alkalommal vele légy, szeretetében élve ugyanis mérhetetlenül megnövekszel. 20. Ne sokat legyél idegen asszony felé, se ne szorítsd karoddal, ami nem a sajátod. 21. Isten szemei előtt vannak ugyanis a férfi útjai, minden lépésére figyel. 22. Törvénytelenségek fogják meg a férfit, saját vétkeinek kötelei pedig megkötözik mindegyiket. 23. Ez elpusztul a tanulatlanokkal, kidobatott pedig saját megélhetésének bőségéből és bolondság által elveszett.
6. Fejezet.
1. Fiú, ha barátod miatt kezeskedsz, az ellenségnek fogod átadni kezed. 2 Erős kelepce ugyanis a férfinak a saját ajka, és saját szájának ajkaival megfogatik. 3. Tedd, fiam, amiket én neked meghagyok, és mentsd meg magad – gonosz kezekbe jutsz ugyanis barátodért – menj; ne lankadj, ösztönözd pedig barátod, akinek elígérted magad. 4. Ne adj álmot szemeidnek se ne szenderülj szempilláiddal, 5. hogy kimenekülj, mint a gazella a csapdákból és mint a madár a kelepcéből.
6. Menj a hangyához, ó lusta, és irigykedj, mikor látod útjait és legyél ezáltal bölcs. 7. Annak ugyanis nincs szántóföldje se kényszerítve nincs, se uralkodó alatt, 8. nyár idején készíti el számtalan élelmét, az aratás idején is bőségesen félretesz magának. 8a Vagy menj a méhhez és tanulj, hogy mint munkásasszonynak mestersége (jövedelme) van, s mint szentet teszi félre magának, 8b amelynek fáradozása királyokat és közembereket az egészséghez visz közelebb, kívánatos pedig mindeneknek és dicső. 8c Habár az erősnek erőtlen, a bölcsesség tisztelője figyelmét fordítja rá. 9. Meddig fekszel, te lusta? Mikor serkensz föl álomból? 10. Egyrészt kicsi álom, másrészt kicsit üldögélés, majd kicsit szunyókálsz, megöleled pedig kezeddel melledet. 11. Bárcsak úgy jönne rád a szegénység, mint egy gonosz utas és a szükség, mint jó futó. 11a. Ha azonban szorgalmas vagy, úgy fog megérkezni aratásod, mint forrás, a szükség pedig, mint rossz futó, önszántából megy majd el.
12. Ostoba és törvénytelen férfi járja a nem jó utakat. 13. Maga int pedig szemével, jelt ad pedig lábával, tanít pedig ujjainak jelzéseivel, 14. magából kifordulva pedig minden alkalommal gonosz dolgokat hoz létre. Az ilyen zűrzavart okoz a városnak. 15. Ezért hirtelen jön pusztulása, mély seb és gyógyíthatatlan összezúzás. 16. Mert mindennek örül, amit gyűlöl , de összetöretik a lélek tisztátalansága miatt. 17. Gőgös szem, igazságtalan nyelv, az igaz vérét ontó kezek 18. és a szív mely létrehoz (magának) rossz okoskodásokat és sietnek a lábak, hogy ártsanak. 19. Hazugságokat gyújt lángra az igazságtalan tanú és pereket támaszt a testvérek között.
20. Fiam, figyeld atyád törvényét, és ne vesd el anyád szabályait. 21. Ragadd meg pedig őket értelmedben állandóan és csatold nyakadra. 22. Amikor jársz, idézd fel, és teveled legyen. Amint pedig alszol, őrizzen téged, hogy fölkelve beszéljen veled. 23. Mert lámpa és fény a törvény parancsa, és az élet útja a korholás és a fegyelmezés, 24. ami megőriz téged a férjes asszonytól és az idegen nyelv rágalmazásától. 25. Nehogy legyőzzön téged a szépség vágyakozása, se ne fogassál meg szemeiddel, se ne ragadtassál meg szempilláitól. 26. Mert egy kéjnő ára éppen annyi, mint egy darab kenyér, de a férj asszonya értékes lelkeket vadászik. 27. Bevarr majd valaki tüzet keblébe, ruháit pedig nem fogja égetni? 27. Vagy járni fog valaki a tűz parazsán, a lábait pedig nem fogja megégetni? 29. Ilyen, aki bemegy férjes asszonyhoz, nem hagyatik büntetlen, sem aki megérinti őt. 30. Nem csodálatos, ha foglyul esik valami tolvaj, lop ugyanis, hogy megtöltse lelkét, mikor éhes. 31. Ha pedig rajtakapják, hétszeresen fogja visszafizetni és minden vagyonát átadva megszabadítja majd magát. 32. A házasságtörő azonban érzékiségének hiánya miatt pusztulást szerez lelkének, 33. kínokat is, gyalázatokat is elszenved, szégyene pedig nem fog eltöröltetni örökre. 34. Féltékenységgel telt ugyanis férje indulatossága. Nem kíméli majd az ítélet napján, 35. nem fogad el cserébe semmi váltságdíjat, sem nem szünteti meg számos ajándék ellenségeskedését.
7. Fejezet.
1. Fiam, őrizd beszédeimet, az én parancsaimat rejtsd el magadnál. 1a. Fiam, tiszteld -t, és erős leszel, felette pedig ne félj mást. 2. Őrizd meg parancsaimat és élni fogsz, mondásaimat pedig úgy, mint szemed pupilláját. 3. Öltsd fel pedig őket ujjaidra, írd föl pedig szíved szélességére. 4. A bölcsességet nővérednek neveztem, az okosságot pedig tartsd magadnál, mint bizalmas barátot, 5. hogy megtartson téged az idegen és gonosz asszonytól, ha a kedvesség szavaival elbájolna. 6. Házának ablakaiból ugyanis az utakra hajol ki, 7. ahol megláthat az oktalan gyermekek közül egy elméjében szűkölködő ifjút, 8. a saroknál elmegy mellette, házának bejáratában 8. és beszélve az esti sötétben, amikor éjszakai csendesség van és homály, 10. az asszony pedig találkozik vele, kinézete prostituálthoz hasonló, aki megzavarja a fiatalok szívét, hogy verdessen. 11. Izgatott [asszony] ugyanis és feslett, házában pedig nem nyugszanak meg lábai. 12. Időnként ugyanis kívül kószál valamicskét, időnként pedig az utaknál minden sarkon leselkedik. 13. Majd megragadva megcsókolta őt, szemérmetlenül pedig mondta neki színe előtt: 14. „Békeáldozat ez nekem, ma megadom fogadalmaimat. 15. Ezért jöttem ki a veled való találkozásra, kívánva arcodat; megtaláltalak téged. 16. Leplekkel kiterítettem már ágyam, egyiptomi kettős kárpittal pedig leterítettem. 17. Megszórtam ágyamat sáfránnyal, házamat pedig fahéjjal. 18. Gyere, élvezzük túláradó szerelemmel hajnalig, gyere és hemperegjünk bele erotikával. 19. Nincs ugyanis itt a férjem a házban, elment ugyanis távoli útra 20. egy köteg pénzt fogott kezében, sok nap múlva jön majd ismét vissza házába.” 21. Félrevezette pedig őt sok társalgások csapdáival, ajkaiból is orránál fogva vezette őt. 22. Követve őt pedig csapdába ejtette, mint egy együgyűt, úgy, mint amikor az ökröt viszik a mészárszékre, és mint kutya a bilincsekbe 23. vagy mint szarvas mikor a nyíl általveri máját, siet úgy, mint a madár a kelepcébe, nem tudva, hogy lelke (élete) ellen fut. 24. Most tehát, fiú, halld enyémet, és fordíts figyelmet szájam beszédére. 25. Ne hajoljon útjára szíved. 26. Sokakat ugyanis már megsebesítve elbuktatott és számosan vannak azok, akiket meggyilkolt. 27. A Hádész útjai az ő háza, amely levisz a halál kamráiba.
8. Fejezet.
1. Te a bölcsességet fogod hirdetni, hogy az okosság neked engedelmeskedjen. 2. A legmagasabb határokon van ugyanis, az ösvények között pedig megáll. 3. Az uralkodók kapuiban forgolódik, a bejáratokban pedig himnuszt énekel: 4. „Titeket, ó emberek, hívlak és kibocsátom hangomat az emberek fiainak. 5. Fogjátok fel a becsapásokat, ó egyszerűek, a tanulatlanok pedig, vegyetek magatokba szívet. 6. Hallgassátok az enyémet, komoly dolgokat fogok ugyanis elbeszélni és ajkakból felhozok majd egyeneseket (igazakat). 7. Mert igazságot szaval torkom, utálatosak pedig előttem a hazug ajkak. 8. Igazságossággal [van átszőve] szájam minden mondása, nincs semmi azokban, ami görbe sem tekervényes. 9. Mind [egyértelmű] azok számára, akik megértik és egyenesek azoknak, akik tudást találnak. 10. Vegyetek oktatást és nem ezüstöt és ismeretet a megpróbált arany fölött, válasszátok pedig inkább a fogékonyságot (tudást) mint a tiszta aranyat. 11. Jobb ugyanis a bölcsesség a drágaköveknél, minden, ami értékes, nem méltó hozzá. 12. Én, a Bölcsesség, a tanáccsal sátoroztam, és az ismeretet és gondolatot (intuíciót) én idéztem elő. 13. félelme gyűlöli az igazságtalanságot, mind a gőgösséget, mind a kevélységet és a gonosz utakat. [Igen], én pedig gyűlöltem a rosszak magából kifordult (lázadó) útjait. 14. Enyém a tanács (döntés) és a szilárdság, enyém az törekvés (okosság), enyém pedig az erő. 15. Én általam uralkodnak a királyok, és a hatalmasságok igazságosságot írnak. 16. Általam a fejedelmek megnövekednek, és az uralkodók általam szilárdan megtartják (uralják) a földet. 17. Én, az engem szeretőket szeretem, az engem keresők pedig meg fognak találni. 18. Gazdagság és dicsőség van birtokomban, és sok dolog megszerzése és igazságosság. 19. Jobb gyümölcseimet élvezni az aranynál és a drágakőnél, az én gyümölcseim pedig jobbak a választott ezüstnél. 20. Az igazságosság útjaiban járok és a megigazulás ösvényeinek közepén időzök, 21. hogy vagyont osszak az engem szeretőknek és kamráikat megtöltsem jókkal. 21a. Ha beszámolok majd nektek azokról a dolgokról, melyek naponta történnek, emlékezni fogok, hogy felsoroljam a régi dolgokat. 22. teremtett engem útjainak kezdeteként (arché) az ő munkáira, 23. a korszakok előtt megalapozott engem kezdetben, 24. mielőtt a földet készítette és mielőtt a mélységeket alkotta, mielőtt előhozta a vizek forrásait, 25. mielőtt a hegyeket elültette, minden dombok előtt szült pedig engem. 26. alkotta a vidékeket és a lakatlan helyeket és az ég alatt legtávolabb lakozókat. 27. Amikor készítette az eget, ott voltam vele, és amikor kiválasztotta saját trónját a szeleken. 28. Amikor erősekké alkotta a fönti felhőket, és mint biztonságosokat helyezte a forrásokat az ég alatt 29. és erősekké alkotta a föld alapköveit, 30. mellette voltam, vele összekötve; én voltam, akinek nagyon örvendezett. Naponta vigadoztam pedig színe előtt minden időben, 31. amikor örvendezett, hogy bevégezte a világot és örvendezett az emberek fiaiban.”
32.-33. Most tehát, fiam, halld enyémet. 34. Áldott a férfi, aki hallgatja enyémet, és az ember, aki az én útjaimat megőrzi majd, virrasztva ajtóm előtt naponta, őrizve ajtófélfáim bejáratait. 35. Kijárataim ugyanis az élet kijáratai, és jóakarat készül -től. 36. Az ellenem vétkezők pedig istentelenül cselekszenek a maguk lelke ellen, és az engem gyűlölők szeretik a halált.
9. Fejezet.
1. A bölcsesség házat épített magának és hét oszlopot állított fel. 2. Leölte a maga áldozati [állatait], borvegyítő edénybe keverte a maga borát, és elkészítette a maga asztalát. 3. Elküldte a maga rabszolgáit összehívva nyilvános kihirdetés magaslatára, tölcsérbe (v. ünnepi italozásra) mondva: 4. „Aki oktalan, forduljon hozzám!” És a gondolkodásban szűkölködőknek mondta: „Jöjjetek ide, egyetek kenyereim közül, és igyatok bort, amit kevertem nektek! 6. Hagyjátok el a bolondságot, és élni fogtok, és keressetek okosságot, hogy éljetek, és tereljétek helyes irányba az értelmet ismerettel.” 7. Aki neveli a rosszakat, gyalázatot fog venni magának, az istentelent megfeddő pedig hibáztatja majd magát. 8. Ne dorgáld meg a rosszakat, hogy ne gyűlöljenek téged. Dorgáld meg a bölcset, és szeretni fog téged. 9. Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsebb lesz. Ismertesd az igazzal, és növelni fogja a befogadást. 10. A bölcsesség kezdete félelme, és a szentek tanácsa (döntése) értelmesség. 10a. Mert megismerni a törvényt a jó értelem [jele]. 11. Ezen a módon ugyanis hosszú időt élsz majd, életed évei hozzáadatik majd neked.
12. Fiam, ha bölcs fajta leszel magadnak, bölcs leszel felebarátodnak is. De ha rosszá válsz, egyedül viseled majd a rosszakat. 12a. Aki a hazugságon támaszkodik, ez szeleket fog pásztorolni, maga fogja pedig üldözni a repdeső madarakat. 12b. Elhagyta ugyanis saját szőlejének útjait, saját szántójának tengelyein (útjain) pedig kóborolt. 12c. Víztelen pusztán megy keresztül és az aszályban kijelölt földet, kezeivel pedig gyűjt terméketlenséget.
13. Ostoba asszony és vakmerő, a kenyér darabjainak szükségében lesz, aki nem ismeri a szégyent. 14. Leült saját házának ajtajába, az utakon a szekérülőre szemmel láthatóan, 15. magához hívva a jelenlevőket és igazgatva útjaikban: 16. „Aki meggondolatlan köztetek, forduljon hozzám! Az okosságban szűkölködőknek pedig ösztönzőn mondva: 17. „A titkos kenyér örömteli, érintsétek meg, és a lopás vize édes!” 18. De nem tudja, hogy gigászok (v. a föld ivadékai) nála véget érnek (elpusztíttatnak), Hádész kifeszített kötelével találkozik. 18a. Hanem siess onnan, ne késlekedjél azon a helyen, se pedig szemeid [ne] álljanak oda hozzá. 18b. Így ugyanis idegen vízen fogsz átkelni és idegen folyamon lépsz túl. 18c De az idegen víztől tartózkodj és az idegen forrásból ne igyál, 18d. hogy sokáig élj és éveid növekedjenek.
10. Fejezet.
1. A bölcs fiú atyát örvendeztet, az ostoba fiú pedig szomorúság az anyának. 2. Nem használnak majd a törvénytelen kincsek, de az igazságosság kiment a halálból. 3. Nem fogja átadni az igaz lelket az éhhalálnak, az istentelenek életét pedig fölforgatja majd. 4. A szegénység megalázza a férfit, de a férfias kezek meggazdagítanak. 4a. A megnevelt fiú bölcs lesz, az ostobát pedig szolgaként fogja használni. 5. Az értelmes fiú megmentetett a forróságtól, széltől megrongált lesz pedig az aratás idején a törvénysértő fiú. 6. Az igaz fején áldása [van], az istentelenek szája pedig korai gyászt fog eltakarni. 7. Az igazak emlékezete dicsőítésekkel, az istentelenek neve pedig kioltatik. 8. A bölcs szívével fogadja majd be a parancsolatokat, aki pedig nem tud hallgatni ajkaival, görbévé válik, el fog gáncsoltatni. 9. Aki egyszerűen jár, bízva jár, az útjait elfordító kiismertetik majd. 10. A szemeivel intő csalárdsággal gyűjt szomorúságokat a férfiaknak, a bátorsággal feddő pedig bátorsággal (nyilvánosan) szerez békét. 11. Élet forrása [van] az igaz kezében, de a pusztítás fedi be az istentelen száját. 12. A gyűlölet föltámasztja a civakodást, de mindazokat, akik nem szeretik a vitatkozást (viszályt nem szeretőket) barátság (filia, baráti szeretet) fedi be. (vö.:1Pét.4:5) 13. Aki ajkakból hoz elő bölcsességet, bottal üti a szívtelen férfit. 14. A bölcsek elrejtik majd a tudást, az elhamarkodottak szája pedig közelít az összetöréshez. 15. A gazdagok vagyona erős város, de a szegénység romlás az istenteleneknek. 16. Az igazak tettei életet munkálnak, az istentelenek gyümölcsei pedig bűnöket. 17. A fegyelem (oktatás) megőrzi az igaz életének útjait, de a megkérdőjelezhetetlen oktatás tévelyeg. 18. Az igazságos ajkak elfedik az ellenségeskedést, amelyek pedig gyalázkodásokat hoznak elő a leginkább oktalanok. 19. Bőbeszédűség következtében nem menekülsz a bűntől, ajkadat kímélve pedig értelmes leszel. 20. Az igaz ajkai ismerik a nagyságos dolgokat, az esztelenek pedig fogyatkozásban pusztulnak. 22. áldása az igaz fejére. Ez meggazdagítja, és egyáltalán nem ad hozzá számára a szívben való szomorúságot. 23. Nevetéssel tesz az ostoba rosszakat, a bölcsesség pedig megfontoltságot szül a férfi számára. 24. Az istentelen pusztításban hordozza körül magát, az igaz vágyakozása pedig elfogadott. 25. Amikor viharon halad át, az istentelen eltűnik, az igaz pedig eltérvén megmentetik örökre. 26. Ahogy az éretlen szőlő ártalmas a fogaknak és a füst a szemeknek, így a törvénytelenség [is] azoknak, akik igénybe veszik. 27. félelme gyarapítja a napokat, az istentelenek évei pedig megrövidülnek majd. 28. Az öröm az igazakkal időzik, az istentelenek reménye pedig véget ér. 29. félelme a szent erődítménye, a rosszakat művelőknek pedig összezúzás. 30. Az igaz [soha] örökké nem fog meghátrálni, az istentelenek pedig nem lakják majd a földet. 31. Az igaz szája bölcsességet csepeg, az igazságtalan nyelve pedig tönkre fog menni. 32. Az igaz férfiak ajkai kedvességet csepegnek, az istentelenek szája pedig cserben hagynak.
11. Fejezet.
1. A csaló mérlegek utálatosak előtt, de az igaz mérlegsúly elfogadott előtte. 2. Ahova gőg megy be, oda gyalázat is. Az alázatos szája pedig bölcsességet fontolgat. 3.-4. Amikor az igaz meghal, elhagyta a megbánást, de kéznél van az istentelenek pusztulása, és kárörömmel teli. 5. Az igazságosság egyenesíti a feddhetetlen utakat, de az istentelenség elesik igaztalansággal. 6. Az igazságosság megszabadítja az egyenes férfiakat, de pusztításuk által fogatnak el a törvénysértők. 7. Amikor az igaz férfi bevégződik, nem ér véget a remény, de az istentelenek dicsekvése véget ér. 8. Az igaz kimenekül a csapdából, helyette pedig átadatik az istentelen. 9. Az istentelen szájában kelepce [van] polgártársának, az igazak tudása (érzékelése) pedig elősegíti a jólétet. 10. Az igazak jó dolgaiban felvirágzott a város, 11. de az istentelenek szájaival lerontatott. 12. Aki megértéseiben (gondolat, szív, elme) szűkös kicsúfolja a polgártársakat, de az okos csendességet hoz magával. 13. A kétnyelvű feltárja a tanácsokat a gyűlésen, de a hűséges szellemében rejti el az ügyeket. 14. Akiknek nincs irányításuk leesnek, mint a falevelek, de szabadítás van a sok tanácsban. 15. A gonosz gonoszul cselekszik, amikor igazzal találkozik, gyűlöli pedig a biztonság hírét (hangját). 16. A hálás asszony férjének dicsőséget támaszt, de a becstelenség trónja az asszony, aki gyűlöli az igazakat. Bőség idején a restek szűkölködők lesznek, de a szorgalmasak rögzíttetnek gazdagsággal. 17. Lelkének tesz jót az irgalmas férfi, de tönkreteszi testét a könyörtelen. 18. Az istentelen igazságtalan műveket készít, az igaz magjának pedig igazság a fizetsége. 19. Az igaz fiú az életre születik, de az istentelen törekvése halálhoz vezet. 20. Utálatosak -nak a magából kifordult (görbe) utak, de elfogadhatók neki mind, akik útjaikban feddhetetlenek. 21. Aki kézzel kezet mos igazságtalanul büntetlen nem lesz, de az igazságosságot vető biztos fizetséget fog kapni. 22. Úgy, amint a disznó orrában a fülbevaló, ilyen a rosszindulatú asszonynak a szépség. 23. Az igazak vágyakozása minden jó, de az istentelenek reménye el fog veszni. 24. Vannak olyanok, akik a sajátjukat elvetve többet tesznek, vannak pedig, akik összegyűjtve is kevesebbek lesznek. 25. Minden egyszerű (teljesen őszinte) lélek áldott, az ingerlékeny pedig nem tiszteletre méltó. 26. Aki a búzát visszatartja, a nemzeteknek hagyja hátra, aki pedig kiosztja áldás a fejen. 27. Aki jókat tervel ki, jó kegyelmet keres. De azt, aki a rosszakat keresi, megragadja majd őt [a rossz]. 28. A gazdagságban bízó, ez el fog esni. De az igazakat felkaroló, ez fel fog kelni. 29. Szelet fog örökölni, aki saját házával nem foglalkozik, az ostoba pedig az okosnak fog szolgálni. 30. Az igazságosság gyümölcseiből növekszik az élet fája, az éretlen törvénysértő lelkek pedig elvesznek. 31. Ha az igaz is alig szabadítatik meg, hova tűnik majd az istentelen és bűnös? (vö.: 1Pét.4:18)
12. Fejezet.
1. Aki szereti a nevelést, szereti a megkülönböztetést, a vizsgálatokat gyűlölő pedig ostoba. 2. Jobb, aki kegyelmet talál -nál, de a törvénytelen férfi nem fog említtetni. 3. Egyetlen ember sem fog nyerni abból, ami jogtalan, de az igazak gyökerei nem fognak kitépetni. 4. A bátorságos szellemű asszony koszorú férjének. De amint a fában levő féreg, így veszti el férjét a gonosztevő asszony. 5. Az igazak fontolgatásai ítéletek, az istenteleneket pedig csalárdságok irányítják. 6. Az istentelenek szavai csalárdak, az egyenesek szája pedig megszabadítja majd őket. 7. Amerre csak fordul az istentelen, szétrombol, de az igazak házai megmaradnak. 8. Férfi által magasztaltatik az értelmes szája, de a féleszű megcsúfoltatik. 9. Jobb az a férfi, aki dicstelenségben szolgál magának, mint aki megbecsüléssel van körülvéve és a kenyér szükségében szenved. 10. Az igaz megszánja háziállatának lelkét, az istentelenek érzései pedig könyörtelenek. 11. Aki saját földjét műveli, betöltetik majd kenyerekkel, aki pedig hiábavalóságokat üldöz, szívében szűkölködő. 11a. Aki bormulatságok között élvezi a maga életútját, gyalázatot hagy majd saját erődítményeiben. 12. Az istentelenek kívánságai rosszak, a jámborok gyökerei pedig erődítményekben. 13. Az ajkak bűne miatt beleesik a csapdába a bűnös, kimenekül pedig belőlük az igaz. 13a. Aki simákat lát, irgalmat nyer, de aki pedig a kapuban összeakaszkodik, lelket fog kínozni. 14. A férfi lelke szájának gyümölcséből fog betöltetni jókkal, ajkainak viszonzásai adatik majd neki. 15. Az oktalanok útjai helyesek őelőttük, a bölcs pedig hallgat a tanácsokra. 16. Az ostoba azonnal kihirdeti haragját, de elrejti saját dicstelenségét az okos. 17. Az igaz ember olyannak hirdeti a bizalmat, ahogy van, de az igaztalan dolgokat tanúsító csalárd. 18. Vannak, akik beszédükkel megsebesítenek, mint karddal, de a bölcsek nyelvei gyógyítanak. 19. Az igaz ajkak a tanúságtételt rendbe hozzák, de a gyors tanú igazságtalan nyelvet birtokol. 20. A megtévesztés annak a szívében van, aki rosszakat tervel ki, de a békét akarók vigadozni fognak. 21. Nem fog az igaznak tetszeni semmi igazságtalan, de az istentelenek betelnek rosszaságokkal. 22. Utálatosság -nak a hazug ajkak, amelyik pedig hűségesen cselekszik, elfogadott nála. 23. Az értelmes férfi az eszmélés (tudás, intelligencia) trónja, de az oktalanok szíve átkozódásokkal fog találkozni. 24. A választottak keze könnyen fog uralkodni, a csalárdak pedig zsákmánnyá lesznek. 25. A félelmetes szó az igaz férfi szívét fölkavarja, a jó hír pedig megörvendezteti őt. 26. Az Igaz bíró saját barátja lesz, de az istentelenek véleményei megfontolás nélküliek. A vétkezőket a rosszaságok követik, az istentelenek útja pedig megcsalja majd őket. 27. A csaló nem talál majd a csapdába, de drága vagyont a tiszta férfi. 28. Az igazságosság útjaiban élet [van], de a rosszindulatúak útjai halálba [vezetnek].
13. Fejezet.
1. Az okos fiú engedelmes az atyának, de az engedetlen fiú pusztulásban. 2. Az igazságosság gyümölcseiből fog enni a jó, de a törvénytelenek lelkei korán kipusztulnak majd. 3. Aki megőrzi a saját száját, megtartja saját lelkét. Aki pedig ajkaival vakmerő, rémületbe ejti önmagát. 4. Kívánságokban van minden tétlen, ám a határozottak kezei gondoskodásban. 5. Az igaztalan beszédet gyűlöli az igaz, az istentelen pedig megszégyenül és nem lesz bátorsága szólni. 6. Igazságosság őrzi az ártatlanokat, de a vétek hitvánnyá teszi az istenteleneket. 7. Vannak, akik gazdagítva magukat semmit sem birtokolnak, és vannak, akik megalázzák önmagukat sok gazdagságban. 8. A férfi saját vagyona váltságdíja lelkének, a szegény pedig nem viseli el a fenyegetést. 9. Fény az igazaknak mindörökké, de az istentelenek fénye kioltatik. 9a. A csalárd lelkek vétekben tévelyegnek, az igazak pedig könyörülnek és megszánnak. 10. A rossz gőggel tesz rosszakat, akik pedig önmaguk bírái, bölcsek. 11. A törvénytelenséggel megtámogatott vagyon kisebb lesz, de a magának istenfélelemmel gyűjtő meggazdagíttatik majd. Az igaz ember megszán és kölcsönöz. 12. Jobb az, aki szívvel kezd bele a segítségnyújtásba, mint aki ígéretet tesz, és aki reménykedésbe vezet. Élet fája ugyanis a jó kívánság. 13. Aki megveti a dolgot, megvettetik majd általa. De a parancsot félő, ez egészségben van. 13a. A csalárd fiúnak semmi nem lesz jó, a bölcs háziszolgának pedig sikeresek lesznek vállalkozásai, és vezettetik majd útja. 14. A bölcs törvénye az élet forrása, a bolond pedig kelepce által fog meghalni. 15. Jó értelmesség ad örömet (kegyelmet), a törvényt megismerni a jó értelem jele, a megvetők útjai pedig pusztulásban. 16. Minden okos ismerettel cselekszik, az ostoba pedig kiszélesítette a saját rosszaságát. 17. A vakmerő király beleesik majd a bajokba, de a hűséges küldött ki fogja menteni őt. 18. A hiányt (szegénységet) és a gyalázatot elveszi majd a nevelés, aki pedig megőrzi a meggyőződéseket dicsőíttetik majd. 19. A jámborok kívánságai megörvendeztetik majd a lelket, az istentelenek művei pedig a tudástól távol vannak. 20. Aki a bölcsekkel együtt jár bölcs lesz, az ostobákkal együtt menő pedig megismertetik majd. 21. A vétkeseket rosszak (bajok) követik majd, de az igazakat jók fogják megragadni. 22. A jó férfi a fiak fiait örökli majd, az istentelenek gazdagsága pedig az igaznak gyűlik. 23. Az igazak számos évet fognak gazdagságban cselekedni, az igazságtalanok pedig elveszítik majd magukat gyorsan. 24. Aki kíméli a vesszőt, gyűlöli a fiát. Aki pedig szereti, gondosan megfenyíti. 25. Az igaz, amikor eszik, betölti lelkét, az istentelen lelkek pedig szűkölködők.
14. Fejezet.
1. A bölcs asszonyok felépítették a házakat, az ostoba pedig kezeivel rontotta le azt. 2. A helyesen járó féli -t, aki pedig görbe útjain, megvettetik majd. 3. A bolondok szájából a gőgösség botja [jön], a bölcsek ajka pedig megőrzi őket. 4. Akinek nincsenek ökrei, annak jászolai tiszták. De ahol sok a termés, az ökör ereje nyilvánvaló. 5. A hű tanú nem hazudik, hazugságokat lobbant lángra pedig az igaztalan tanú. 6. Keresed majd a bölcsességet a rosszaknál és nem fogod megtalálni, tudás (fogékonyság) pedig az értelmeseknél könnyen elérhető. 7. Mindenek szembenállnak az ostoba férfival, de a bölcs ajkak érzékelés fegyverei. 8. Az okosok bölcsessége fölismerteti majd útjait, de az oktalanok esztelensége tévelygésben. 9. A törvénysértők házait megtisztulásnak vetik majd alá, az igazak házai pedig elfogadottak. 10. A férfi szíve érzékeny, lelke bánatos. De mikor örvendezik, nem keveredik gőggel. 11. Az istentelenek házai el fognak tűnni, de az egyenesek sátrai meg fognak állni. 12. Van út, ami egyenesnek látszik az embereknél, de a vége a sír aljába megy. 13. Az örömökbe nem keveredik szomorúság, végül pedig az öröm gyászba megy. 14. Saját útjaival telik be a bátorszívű, gondolataiból pedig a jó férfi. 15. Az együgyű hisz minden beszédnek, az okos pedig meggondolásra megy. 16. Félvén a bölcs eltért a rossztól, az ostoba pedig bízva magában összekeveredik a törvénytelenekkel. 17. A hirtelenharagú meggondolatlansággal cselekszik, az okos férfi pedig sokat eltűr. 18. Az esztelenek elosztják majd a rosszaságot, az okosok pedig megragadják majd az észlelést. 19. Elcsúsznak majd a rosszak a jók előtt, és az istentelenek szolgálni fogják az igazak ajtaját. 20. A barátok meggyűlölik majd a szegény barátokat, de a gazdagok barátai számosak. 21. Aki meggyalázza a rászorulókat vétkezik, de aki könyörül a szegényeken áldott. 22. Azok, akik tévútra vezetnek, rossz dolgokat hoznak létre, de irgalmat és igazságot munkálnak a jók. A gonoszságot tervelők nem képesek az irgalomra és a hitre, de könyörületességek a jókat tervezőknél. 23. Mindenki, aki törődik [dolgaival] bősége van benne, de a hedonista és bolond szűkségben lesz. 24. A bölcsek koszorúja okos, de az oktalanok életútja rossz. 25. Megszabadítja majd a rossz dolgokból a lelket a hű tanú, lángra gyújt hazugságokat pedig a hamis. 26. félelmében van az erő reménye, gyermekeinek pedig támogatást hagy. 27. parancsa az élet forrása, azt munkálja pedig, hogy elforduljon a halál kelepcéjétől. 28. A sok népben van a király dicsősége, a nép fogyásában pedig az uralkodó összezúzása. 29. A hosszútűrő férfi nagy az okosságban, de a türelmetlen (kislelkű) felette ostoba. 30. A szelíd indulatú férfi a szív orvosa, az érzékeny szív pedig moly a csontokban. 31. A szegény elnyomója felingerli azt, aki alkotta őt, aki pedig kegyelmez, az tiszteli őt. 32. Rosszaságában eltaszíttatik az istentelen, aki pedig bízik saját kegyességében igaz. 33. A férfi jó szívében bölcsesség van, az oktalanok szíve pedig nem vizsgálja magát. 34. Az igazságosság fölemel nemzetet, a vétkek pedig csökkentik a néptörzseket. 35. Elfogadott a királynak az értelmes szolga, saját jó viselkedésével távolítja el pedig a szégyent.
15. Fejezet.
1. A harag az értelmeseket is elveszíti, az alázatos felelet pedig elfordítja az indulatot, a bántó szó viszont felkelti a haragvásokat. 2. A bölcsek nyelve jókat tud, az oktalanok szája pedig ki fogja jelenteni a rosszakat. 3. Minden helyen szemei, figyelik mind a rosszakat, mind a jókat. 4. A nyelv gyógyítása élet fája, aki pedig őrzi, az betöltetik szellemmel. 5. Az ostoba kigúnyolja az atya oktatását, aki pedig őrzi a parancsolatot, az okos. 6. Az igazságosság megsokasodásában sok az erő, de az istentelenek gyökerestül pusztulnak majd ki a földből. Az igazak házainak sok az ereje, az istentelenek gyümölcsei pedig elvesznek majd. 7. A bölcsek ajka tudással van kötve, az oktalanok szívei pedig nem biztosak. 8. Az istentelenek áldozatai utálatosak -nak, az igazságosságra törekvőket pedig szereti. 10. Az egyszerű fenyítése megismertetik az átmenők által, azok pedig, akik gyűlölik a rendreutasításokat szégyenletesen végzik. 11. A sír és a pusztulás nyilvánvalók -nál, akkor hogyan ne lenne az emberek szíve is? 12. Nem fogja szeretni a faragatlan az őt megfeddőt, a bölcsekkel pedig nem fog társalogni. 13. Amikor a szív örvendező, az arc virul, a kínlódások között levő pedig bánatosnak látszik. 14. Egyenes szív tudást (érzékelést) keres, a faragatlanok szája pedig megismeri majd a rosszakat. 15. A rosszak szemei minden időben rosszakat várnak, a jók pedig nyugodt életet élnek folyamatosan. 16. Jobb a kicsi rész félelmével, mint a nagy kincsek vakmerőséggel. 17. Jobb a vetemények kedvtelése barátsággal és kedvességgel, mint borjak egymás mellé helyezése ellenségeskedéssel. 18. A haragos férfi viszályokat készít, a hosszantűrő pedig a készülőt is csöndesíti. 18a. A hosszantűrő csillapítja majd az ítéleteket, de az istentelen inkább feltámasztja. 19. A tétlenek útja tövisekkel van felszórva, de a férfiasaké megőröltek. 20. A bölcs fiú megörvendezteti atyját, az ostoba fiú pedig megcsúfolja anyját. 21. Az ostoba ösvények szűkölködnek értelemben, az okos férfi pedig egyenes vonalban jár. 22. Félreteszik a megfontolásokat, akik nem tisztelik a tanácskozó gyűléseket (tanácsokat), a tanácskozó szívekben pedig marad a döntés. 23. A rossz egyáltalán nem törődik vele; sem nem mond valami helyeset és jót a nyilvánosság számára. 24. Az értelmes gondolatai az élet útjai, hogy eltérve a sírtól megmentessék. 25. A gőgösök házait ledönti , de megerősítette az özvegyasszonyok határait. 26. Utálatosak -nak az igazságtalan gondolatok, a tiszták kijelentései pedig a tiszteltek. 27. Aki kenőpénzt fogad el önmagát írtja ki, aki pedig gyűlöli az ajándék elfogadásokat megmentetik. 27a. Az adományok és a hűséges tettek által megtisztulnak a vétkek, félelme által pedig elfordul mindenki a rossztól. 28. Az igazak szívei elgondolkodnak a hűségekről, az istentelenek szája pedig rosszakat válaszol. 28a. Elfogadottak -nál az igaz emberek útjai, általuk pedig még az ellenségek is barátok lesznek. 29. Távolt tartózkodik az Isten az istentelenektől, az igazak fogadalmait pedig meghallgatja. 29a. Jobb a kevés bevétel igazságossággal, mint a sok termések igazságtalansággal. 29b. Gondolja meg a férfi szíve az igazságosakat, hogy Isten által rendeztesse lépéseit. 30. A jó dolgokat látó szem megörvendezteti a szívet, a jó hír pedig hizlalja a csontokat. 32. Aki elveti a fenyítést, gyűlöli önmagát. Aki pedig figyel a dorgálásokra, szereti lelkét. 33. Isten félelme nevelés és bölcsesség, és a dicsőség kezdete válaszol majd neki.
16. Fejezet.
2. Az alázatosok minden tette nyilvánvaló Istennél, az istentelenek pedig a baj napján ki fognak pusztulni. 5. Tisztátalan Istennél minden büszke szívű (dölyfös), kezemet adom rá, hogy igazságtalanul nem fog büntetlenül maradni. 7. A jó út kezdete megtenni az igaz dolgokat, ez inkább elfogadott Istennél, mint áldozatokat áldozni. 8. -t kereső találni fog ismeretet igazságossággal, akik pedig helyesen keresik őt, békét találnak majd. 9. minden tettei igazságossággal, őriztetik pedig az istentelen a rossz napra. 10. A király ajkain jóslat van, az ítéletben pedig egyáltalán nem tévelyeg szája. 11. A mérleg billenése igazságosság -nál, tettei pedig igazságos mérlegsúlyok. 12. Utálatosság a királyoknak a rosszakat tevő, a fejedelemség trónja ugyanis igazságossággal készíttetik. 13. Elfogadottak a királynak az igazságos ajkak, az egyenes beszédeket pedig szereti. 14. A király indulatossága a halál követe, a bölcs férfi pedig kiengeszteli majd őt. 15. A király fia az élet világosságában, azok pedig, akik számára elfogadhatók olyanok, mint a kései felhő. 16. A bölcsesség fiókái kívánatosabbak az aranynál, az okosság fiókái pedig a választott ezüst felett. 17. Az élet ösvényei elfordulnak a rossz dolgoktól, az élet hosszúsága pedig az igazságosság útjai. A fenyítést (nevelést) befogadó javakban lesz, és aki törődik a rendreutasításokkal bölcsé tétetik majd. Aki megőrzi saját útjait, megtartja saját lelkét. Az életet szerető pedig kíméli majd száját. 18. Az összezúzás előtt gőg jár, az esés előtt pedig rossz szándék. 19. Jobb a szelíd alacsonysággal, mint aki hadizsákmányokat oszt szét az erőszakoskodókkal. 20. Az értelmes az eseményekben jót fedez fel, a hívő (bízó) pedig Istenben boldog. 21. Néhányan a bölcseket és értelmeseket értékteleneknek nevezik, de akik édesek beszédükben, többen hallgatják majd. 22. Az intuíció (gondolat) élet forrása a birtokosának, az oktalanok nevelése pedig rossz. 23. A bölcs szíve meg fogja érteni, ami saját szájából [jön], ajkain fogja hordani pedig a megfontoltságot. 24. Méz kaptárai a jó szavak, édességük pedig a lélek gyógyítása. 25. Vannak olyan utak, melyek egyeneseknek tűnnek a férfinak, mindazonáltal végük a hádész alját látja. 26. A férfi magának fáradozik munkáival és eltávolítja saját pusztulását, mindazonáltal a görbe saját száján hordja a pusztulást. 27. Az ostoba férfi rosszakat ás ki magának, saját ajkaira gyűjt pedig tüzet. 28. A görbe férfi minden irányba rosszakat küldözget és meggyújtja a csalárdság fáklyáját a rosszaknak és elválasztja a barátokat. 29. A törvénytelen férfi megkísérti a barátokat és a nem jó utakra vezeti őket. 30. Aki megerősíti szemeit, eltéríteni szándékozik másokat, ajkaival pedig kinyilvánít minden rosszat; ez a rosszaság kemencéje. 31. Dicsekvés koszorúja az öregség, ám az igazságosság útjában találtatik. 32. Jobb a hosszantűrő férfi az erősnél, aki pedig uralkodik haragján az jobb, mint a várost elfoglaló. 33. Ölbe jönnek mindenek az igazságtalanok, -tól pedig mindenek az igazságosak.
17. Fejezet.
1. Jobb egy kis darab örömmel békében, mint sok javakkal tele ház és igazságtalan áldozatok között harccal. 2. Az értelmes háziszolga uralkodni fog az oktalan gazdák felett és részeket oszt majd a testvérek között. 3. Úgy, ahogy megvizsgáltatik az ezüst és az arany a kemencében, így a választott szívek -nál. 4. A rossz hallgatja a törvénysértők nyelvét, az igaz pedig nem ügyel a hazug ajkakra. 5. A szegényt gúnyoló fölingerli Alkotóját, aki pedig kárörvend az elveszőn nem fog büntetlenül hagyatni. Aki pedig könyörül, irgalmat fog nyerni. 6. Az öregek koszorúja a gyermekek gyermekei, a gyermekek dicsekvése pedig atyáik. 6a. A hívőnek az egész világ tele van kincsekkel, de a hűtlennek még egy obolosz sincs. 7. Nem fog kapcsolódni az ostobával a hűséges ajak, sem az igazzal a hazug ajak. 8. A kegyelem fizetsége a nevelés azoknak, akik élnek vele, aki pedig megtér, jószerencséssé lesz majd. 9. Aki elrejti a rossz tetteket, barátságot keres. Aki pedig utálja elrejteni, eltávolítja (egymástól) a barátokat és a családot. 10. Az okos szívét összetöri a fenyegetés, az ostoba pedig megostoroztatva sem érzékel. 11. Föltámasztja a viszályokat minden rossz, pedig könyörtelen angyalt bocsát majd hozzá. 12. Gond esik majd az értelmes férfinak, az esztelenek pedig rosszat forralnak. 13. Aki rosszakat fizet a jóért, nem fognak eltávolíttatni házától a rosszak. 14. Hatalmat ad a szavaknak az igazságosság kezdete, a szükséget pedig megelőzi a lázadás és viszály. 15. Aki igaznak ítéli az igazságtalant, igazságtalannak pedig az igazat, tisztátalan és utálatos Istennél. 16. Miért voltak kincsei az ostobának? A szívtelen ugyanis nem lesz képes bölcsességet venni. 16a. Aki magasra helyezi saját házát, romlást keres. Aki pedig görbe az okuláshoz rosszakba esik majd bele. 17. Barátod minden időben legyen neked, a testvérek pedig a szükségben legyenek hasznosak. Ezen a módon ugyanis kegyelmet szülnek. 18. A bolond férfi tapsol és örül magának, a kezeskedő is a kezesnek, mint saját barátját [fogadja]. 19. A bűnszerető örül a harcoknak, 20. a keményszívű pedig nem találkozik jó dolgokkal. A változékony férfi nyelvvel beleesik majd a rosszakba, 21. az ostoba szíve pedig fájdalom az őt birtoklónak. Nem örvendezik az atya a faragatlan fiúnak, az okos fiú pedig megörvendezteti anyját. 22. Az örvendező szív a jó egészséget elősegíti, a bánkódó férfinak pedig elszáríttatik csontja. 23. Aki igazságtalanul ajándékokat fogad el keblébe nem járnak sikerrel útjai, az istentelen pedig elfordítja az igazságosság útjait. 24. A bölcs férfi arca értelmes, az ostobának szemei pedig a föld végei felé [járnak]. 25. Harag atyjának az ostoba fiú, és fájdalom szülőjének. 26. Megbüntetni az igaz férfit nem jó, sem a szentek ellen rosszat forralni az igazságos uralkodók előtt. 27. Aki óvatos kimondani a durva szót, tapintatos. A hosszantűrő pedig okos férfi. 28. Bölcsességként fog betudatni az ostobának, aki kérdez a bölcsesség felől, aki pedig fiatalként adja magát, okosnak fog látszani.
18. Fejezet.
1. Indokokat keres a férfi, aki el akar távolodni a barátoktól, és mindenkor szemrehányó lesz. 2. Az értelemben szűkölködőnek nem lesz szüksége bölcsességre. Inkább veti ugyanis bolondságra. 3. Amikor elér az istentelen a gonoszságok mélységébe, megvetést mutat, de eljön rá a szégyen és gyalázat. 4. Mély víz a férfi szívében a szó, de a folyóvíz és az élet forrása előtör. (vö.: Jn. 7:38) 5. Nem jó csodálni az istentelen személyét, sem nem tiszta dolog az igazat elfordítani az ítéletben. 6. Az ostoba ajka bajba sodorja őt, szája pedig a biztos halált hívja. 7. Az ostoba szája romlás neki, ajka pedig kelepce lelkének. 8. A lustát leveri a félelem, az elpuhultak lelkei pedig éhezni fognak. 9. Aki nem gyógyítja meg magát munkájában testvére annak, aki magát megsebzi. 10. nevének fenséges ereje van, a hozzá futó igazak pedig felemeltetnek. 11. A gazdag férfi vagyona erős város, dicsősége pedig hatalmas árnyékot vet. 12. Romlás előtt felfuvalkodik a férfi szíve, a dicsőség előtt pedig megalázza magát. 13. Aki felel, mielőtt meghallgatna, ostobaság és szégyen az neki. 14. A férfi haragját lecsendesíti az okos kísérő. De egy bátortalan férfit ki képes elviselni? 15. Az értelmes szíve tudást szerez, a bölcsek füle pedig belátást keres. 16. Az ember ajándéka helyet ad neki és a hatalmasoknál foglal helyet. 17. Az igaz magát vádolja a bevezető (bírósági) beszédben. De midőn perel, az ellenfél megcáfoltatik. 18. Az ellenkezéseket megszünteti a sorsvetés, és dönt a hatalmasok között. 19. Testvér testvér által segítve olyan, mint egy erődített és magas város, és oly erős, mint egy szilárdan megalapozott királyi palota. 20. Szája gyümölcséből a férfi megtölti belsejét, ajkai gyümölcséből pedig be fog telni. 21. Élet és halál a nyelv hatalmában van, akik pedig irányítják, eszik majd gyümölcseit. 22. Aki jó feleséget talált, kegyelmet talált, az Istentől pedig örömet kapott. 22a. Aki kiveti a jó asszonyt, kiveti a javakat. Aki pedig megtartja a házasságtörő nőt, ostoba és istentelen.
19. Fejezet.
3. A férfi ostobasága tönkreteszi útjait, de az Istent vádolja szívével. 4. A gazdagság nagyon sokasítja a barátokat, a szegényt pedig a meglevő barátja is elhagyja. 5. A hamis tanú nem lesz büntetlen, az igazságtalanul vádló pedig nem fog megmenekülni. 6. Sokan tesznek szolgálatot a királyok számára, de minden gonosz szégyenné válik a férfinak. 7. Mindaz, aki a szegény testvért gyűlöli, a barátoktól távol lesz. A jó gondolat megközelíti azokat, akik ismerik, az okos férfi pedig meg fogja találni őt. Aki sok gonoszat tesz teljessé teszi a rosszaságot. Aki pedig provokáló szavakat használ, nem fog megmentetni. 8. Aki okosságot szerez, szereti önmagát. Aki pedig megőrzi az okosságot, jókat fog találni. 9. A hazug tanú nem lesz büntetlen. Aki pedig föllobbantja a gonoszságot, el fog veszni általa. 10. Nem használ az ostobának a fényűzés, és ha a háziszolga gőgösen uralkodni kezdene. 11. Az irgalmas férfi hosszan tűr, a törvényszegőre pedig eljön kérkedése. 12. A király fenyegetése hasonló az oroszlán fogcsikorgatásához. De amilyen a harmat a fűre, olyan az ő jókedve. 13. Szégyen az atyának az ostoba fiú, és a prostituált bérétől adott fogadalmi ajándékok nem tiszták. 14. Házat és vagyont osztanak az atyák a fiaknak, de Istentől köttetik össze az asszony a férfival. 15. A gyávaság visszatartja a puhányt, a tétlen lélek pedig éhezni fog. 16. Aki őrzi a parancsot, megtartja a saját lelkét. De aki megveti saját útjait, el fog veszni. 17. A szegényen könyörülő kölcsön ad Istennek, adománya szerint megfizet majd neki. 18. Fenyítsd meg fiad, így ugyanis reményteljes lesz. De ne legyél lelkedben gőgös. 19. A rosszindulatú férfi sokakat fog megkárosítani. Ha pedig sérülést okoz, még a lelkét is hozzáadja majd. 20. Halld meg, fiam, atyád fenyítését, hogy bölcs nemzedékké válj a végsőkig. 21. Sok a számítgatás a férfi szívében, de végzése örökre megmarad. 22. A férfi jótéteménye gyümölcs, jobb pedig a szegény igaz, mint a hazug gazdag. 23. félelme a férfi életére van, a félelem nélküli pedig olyan helyeken fog éjszakázni, ahol nem felügyeli a tudás. 24. Aki igazságtalanul ölébe rejti kezét, soha nem fogja azokat szájába emelni. 25. A pestises ostobát mikor ostorozzák, ravasszá lesz. Ha pedig megfedded az okosat, akkor belátásra jut. 26. Az atyát meggyalázó és aki anyját eltaszítja meg fog szégyeníttetni és szégyenletes lesz. 27. A fiú, aki elhagyja megőrizni apja oktatását, gonosz mondásokon fog elmélkedni. 28. Aki az ostoba gyermekért kezességet vállal, megsérti a jogosságot, az istentelenek szája pedig elnyeli majd az ítéleteket. 29. Készen állnak a zabolátlanoknak (fékteleneknek) ostorcsapások (bajok), és a balgák vállainak büntetések.
20. Fejezet.
1. Féktelen a bor és pimasz (buja) a részegség, bárki, aki vele keveredik nem lesz bölcs. 2. Nem különbözik a király fenyegetése az oroszlán dühétől, aki pedig ingerli őt, vétkezik saját lelke ellen. 3. Dicsőség a férfinak ha visszatartja magát a szemrehányástól, de minden ostoba összefonódik ilyenekkel. 4. Csúfoló a rest, mégsem szégyelli magát, hasonlóképpen az is, aki búzát kér az aratás idején. 5. Mély víz a férfi szívében a tanács, de az értelmes férfi kimeri azt. 6. Nagy az emberség és az irgalmas férfi értékes, de hűséges férfit találni [igazán] munka. 7. Aki feddhetetlenül él az igazságosságban, boldogokként hagyja majd hátra gyermekeit. 8. Amikor igaz király ül a trónon, nem száll szembe szemeivel semmi gonosz. 9. Ki dicsekedhet azzal, hogy tiszta a szíve? Vagy ki szólhatná bátran azt, hogy tiszta a vétkektől? 9a. Aki apját vagy anyját gyalázza kioltatik lámpása, szemének pupillái pedig sötétséget fognak látni. 9b. Aki elsőként szerzi meg részét végül nem lesz áldott. 9c. Ne mondjad: Visszafizetek ellenségemnek. Hanem várd -t, hogy segíthessen neked. 10. A nagy és kis mérlegsúly, és a kettős mértékek, – és mindahány – tisztátalanok színe előtt. 11. És aki azokat készíti megkötöztetik majd üzelmeiben. Ifjú a jámborral, és egyenes lesz az útja. 12. A fül hall és a szem néz. És mindkettő műve. 13. Ne szeress rágalmazni, nehogy fellógassál. Nyisd meg szemeid és telj be kenyerekkel! 23. A kettős mérlegsúly utálatos -nál, és a csaló mérleg nem jó dolog előtte. 24. A férfi lépéseit irányítja. A halandó pedig hogyan érthetné meg útjait? 25. Kelepce a férfinak gyorsan valamit odaszentelni. A fogadalom után ugyanis meggondolja magát. 26. A bölcs király gabonarosta az istenteleneknek és kerekeket helyez majd rájuk. 27. fénye az ember lehelete, amely ismeri belsejének kamráit. 28. Könyörületesség és igazság őrség a királynak és igazságossággal kerítik majd kőrbe trónját. 29. Dísz az ifjaknak a bölcsesség, a vének dicsősége pedig az ősz haj. 30. Zúzódások és sebek estek meg a rosszakkal, csapások pedig a belső kamrákkal.
21. Fejezet.
1. Mint a víznek előtörése (ér, patakocska), ilyen a király szíve Isten kezében. Ahova ha akarja biccentsen, oda hajtotta őt. 2. Minden férfi igaznak tűnik önmagának, de igazgatja szívét. 3. Igazságosan cselekedni és igazat szólni elfogadottabb Istennél, mint a vérnek áldozatai. 4. A beképzelt merész gőgjében, az istentelenek lámpása pedig vétek. 6. Aki kincseket hoz elő hazug nyelvvel, az hiábavalóságokat követ a halál csapdájába. 7. A pusztulás az istenteleneknek van fenntartva. Ugyanis egyáltalán nem akarnak igazakat cselekedni. 8. A görbékre görbe utakat küld az Isten. Tettei ugyanis tiszták és egyenesek. 9. Jobb a szabad levegőn lakni a sarkon, mint bevakolt helyiségben igazságtalansággal és közös házban. 10. Az istentelen lelke nem nyer majd irgalmat senki által az emberek közül. 11. Amikor a fegyelmezetlen bűnhődik, az ártatlan okossá lesz, de ha a bölcs okul, befogadja a tudást. 12. Az igaz megérti az istentelenek szíveit (gondolatait) és megveti az istenteleneket rosszaságukban. 13. Aki bezárja fülét, hogy ne hallja a gyengét, maga is segítségül hív majd, és nem lesz aki meghallja. 14. Titkos adomány elfordítja a haragot, aki pedig tartózkodik az ajándékoktól, erős haragot támaszt föl. 15. Az igazak öröme ítéletet tenni, de a tisztátalan tiszta a gonosztevőknél. 16. Az igazságosság útjától elkóborló férfi a gigászok gyülekezetében nyugszik majd. 17. A szűkölködő férfi szereti az örömöt; bort és olajat szeret bőségben. 18. Az igaznak salak az istentelen. 19. Jobb lakni puszta földön, mint civakodó, fecsegő, és haragos asszonnyal. 20. Kívánatos kincs nyugszik majd a bölcs szájában, de az esztelen férfiak elnyelik majd azt. 21. Az igazságosság és jótétemény útja életet és dicsőséget fog találni. 22. Erős városokra hágott a bölcs, és ledöntötte az erődítményt, amiben az istentelenek bizakodtak. 23. Aki megőrzi száját és a nyelvét, megőrzi a szorongatástól lelkét. 24. A merész, önfejű, és kérkedő pestisesnek neveztetik. Aki pedig haragot tart, törvénytelen. 25. A kívánságok megölik a lustaságot, kezei ugyanis nem terveztek tenni semmit. 26. Az istentelen egész nap gonoszra vágyakozik, de az igaz kegyelmez és irgalmaz bőségesen. 27. Az istentelenek áldozata utálatos -nak. Ugyanis törvénytelenül viszik oda őket. 28. A hazug tanú el fog veszni, de az engedelmes férfi magát megőrizve fog beszélni. 29. Az istentelen férfi orcájával szemtelenül ellenáll, de az egyenes maga fogja fel útjait. 30. Nincs bölcsesség, nincs férfiasság (ügyesség), nincs tanács az istentelen iránt. 31. A ló elkészül az ütközet napjára, de -tól a segítség.
22. Fejezet.
1. A jó név kívánatosabb mint a sok gazdagság, az ezüst és arany fölött pedig a jó szívesség. 2. A gazdag és szegény szembe mentek egymással, mindkettőt pedig alkotta. 3. Amikor az okos látja a rossz szigorú büntetését, ő maga is neveltetik, de az esztelenek elmenve mellette kárt vallottak. 4. A bölcsesség nemzedéke félelme, valamint gazdagság, dicsőség és élet. 5. Bojtorjánok és csapdák a görbék utaiban, a saját lelkét megőrző tartózkodik majd tőlük. 7. A gazdagok uralkodnak majd a szegényeken, és a hivatali szolgák saját uraiknak adnak majd kölcsön. 8. A hitvány dolgokat vető rosszakat fog aratni, tettei közül ugyanis csapásokat fog beteljesíteni. 8a. A jókedvű és adakozó férfit megáldja az Isten (vö.:1Kor. 9:7), véget vet ugyanis majd tettei hiábavalóságának. 9. Aki könyörül a szegényen maga fogja táplálni magát. Ugyanis saját kenyereiből adott a szegénynek. 9a. Aki ajándékokat ad, biztosítja a győzelmet és a megbecsülést; ráadásul elveszíti azok lelkét, akiknek birtoka van. 10. Vesd ki a tanácsból az ártalmasat, és vele megy majd a civakodás. Amikor ugyanis a tanácsban ül, mindeneket gyaláz. 11. Szereti a jámbor szíveket, elfogadottak számára a feddhetetlenek mindnyájan. Ajakkal legeltet a király. 12. szemei ugyanis megőrzik a tudományt, de semmibe veszi az igéket a törvénytelen. 13. Kifogásokat keres és így szól a lusta: „Oroszlán van az utakon, és gyilkosok vannak az utcákon.” 14. A törvénysértő szája mély gödör, akit gyűlöl, beleesik majd abba. 14a. Vannak rossz utak a férfi előtt, és inkább nem szeretné elkerülni őket. Pedig szükséges elfordulni a görbe és rossz úttól. 15. Az esztelenség felgyullad az ifjú szívében, a bot és fenyítés ugyanis távol van tőle. 16. Aki elnyomja a szegényt, sok dolgot maga készít, a gazdagnak ad pedig, hogy kevesebbé tegyék. 17. A bölcsek szavaira vesd füled és halld beszédemet, szívedet pedig tartsd készen, hogy megtudd, hogy jók azok. 18. Ha szívedre veszed, megörvendeztetnek téged ajkaiddal együtt, 19. hogy reményed -ban legyen és megismertesse veled útjait. 20. És te írd le listára magadnak háromszor tanácsként és tudásra, szíved szélességére. 21. Tanítalak tehát valódi szóra és jó ismeretre, hogy engedelmes légy, hogy az igazság szavaival tudj válaszolni a hozzád küldőnek. 22. Ne erőszakoskodj a szegényen, mert szegény, és ne gyalázd a gyengét a kapuban. 23. Mert ítéli meg esetét, és megmented majd az erőszakosságtól lelked. 24. Ne légy társa az erőszakos férfinak, hirtelen haragú baráthoz ne társulj, 25. nehogy eltanuljad útjait és tőröket végy lelkednek. 26. Ne add magad kezességre, megszégyenítve saját arcod. 27. Ha ugyanis nincs amiből megadjad, akkor elveszik majd ágyadat oldalaidról. 28. Ne mozdítsd ki az örökkévaló határokat, amelyeket atyáid állítottak fel. 29. A látó és tetteiben éles elméjű férfit a királyok mellé kell állítani és nem a rest férfiak mellé.
23. Fejezet.
1. Ha leülsz lakomázni az uralkodó asztalához, gondosan figyeld meg a számodra kitett dolgokat, 2. és nyújtsd ki kezd, tudván hogy ilyenekre szükséges készülni. 3. Ha pedig telhetetlenebb vagy, ne kívánd étkeit, ezeket ugyanis a hamis élet birtokolja. 4. Ne hasonlíttasson össze a szegény a gazdaggal, hanem értelmeddel tartóztasd magad. 5. Ha ráveted szemed, egyáltalán nem lesz látható, mert felszerelkezett, mint a sas szárnyakkal, és visszatér gondozója házába. 6. Ne lakomázz együtt az irigy férfival, se ne vágyakozz ételeire. 7. Ahogy ugyanis, ha valaki hajszálakat nyelne, így eszik és iszik. 8. Ne vidd be magadhoz őt, és edd falatkáidat vele. Mert ki fogja hányni azt és bemocskolja nemes szavaid. 9. Az ostoba füleibe semmit se mondj, nehogy kicsúfolja értelmes beszédeidet. 10. Nehogy áthelyezd az örökkévaló határokat, az árvák vagyonába pedig nehogy bemenj! 11. Mert erős az őket megváltó Úr és ítéletüket ő perli le veled. 12. Add okulásra szíved, füleidet pedig készítsd el a fogékonyság (tudás) beszédeire. 13. Ne tartsd távol a kiskorú gyermeket a fenyítéstől, hogyha megvered őt pálcával, egyáltalán nem hal meg. 14. Te ugyanis valóban pálcával fogod ütni, lelkét pedig a halálból fogod kimenteni. 15. Fiam, ha bölcsé válik a szíved, az én szívemet is meg fogod örvendeztetni, 16. és ajkaid szavain elméláznak majd ajkaimon, ha azok egyenesek. 17. Ne irigyelje szíved a bűnösöket, hanem félelmében légy egész napon. 18. Ha ugyanis megtartod azokat, lesznek utódaid, reményed pedig nem fog eltávozni. 19. Halld, fiam, és légy bölcs, és vezesd egyenesen szíved gondolatait! 20. Ne légy borivó, se ne nyújtsd magad a húsok összejöveteleire a vásárlások alkalmával. 21. Minden részeges és parázna férfi szegénnyé lesz, és megszaggatásokat ölt majd magára és minden álmatag rongyosságot. 22. Hallgasd, fiam, a téged nemző atyát, és ne vesd meg, mert megöregedett a te anyád. 23. Az igaz atya jól nevel, a bölcs fiúban pedig örvendezik a lelke. 24. Örvendezzen benned atyád és anyád, és örüljön szülőd. 26. Add nekem a szíved, fiam, szemeid pedig őrizzék utaimat! 27. Mert átfúrt edény az idegen ház, és szűk kút az idegen. 28. Ez ugyanis gyorsan fog elpusztulni, és minden törvénytelen fölemésztetik majd. 29. Kinek jaj? Kinek zendülés? Kinek ítélet? Kinek kellemetlenségek és pletykák? Kinek hiábavalóság általi összetörtségek? Kié a sápatag szemek? 30. Nemde azoké, akik régóta vannak a borban? Nemde azoké, akik arra vadásznak, hogy hol lesznek ivászatok? 31. Ne részegedjetek meg borral, hanem beszélgessetek igaz emberekkel és társalogjatok velük (nyilvános) sétákon. (vö.: Ef. 5:18) Ha ugyanis szemeidet a csészékre és poharakra veted, végül a mozsártörőnél is meztelenebben jársz majd, 32. végül pedig, mint ahogy a kígyó által megmart kinyújtja magát és mint a szarvaskígyó által, ahogy a méreg eloszlik benne [olyan leszel]. 33. Szemeid mikor idegen asszonyt néznek, akkor a szád ferdén fog beszélni, 34. és úgy terülsz majd el, mint a tenger közepén, és mint a hajókormányos a sok hullám között. 35. Mondani fogod ugyanis: „Ütöttek engem, és nem éreztem fájdalmat, és gúnyoltak engem, de nem tudtam. Mikor lesz hajnal, hogy megkeressem, kivel megyek majd együtt?”
24. Fejezet.
1. Fiam, ne irigyeld a rossz férfiakat, se ne kívánj velük lenni! 2. Hazugságokon elmélkedik ugyanis szívük, és ajkaik gyötrelmeken társalog. 3. Bölcsességgel épül a ház és megértés által újra felegyenesíttetik. 4. Tudással töltetnek meg a kamrák minden drága és jó gazdagságból. 5. Jobb a bölcs az erősnél és az okosságot bíró férfi a nagy szántóföldnél. 6. Stratégiával viselnek háborút, de a szív tanácsosával a segítség. 7. Bölcsesség és jó gondolat van a bölcsek kapujában. A bölcsek nem térnek el szájától, 8. hanem megfontolják a tanácsban. A tudatlanokkal a halál találkozik, 9. az ostoba pedig bűneiben hal meg. Az ártalmas embert pedig tisztátalanság szennyezi 10. a rossz napon és a szorongatás napjában, amíg meghal. 11. Szabadítsd meg a halálra vezetetteket és fűrészeld ki a megölésre vitetetteket; Ne késlekedj! 12. De ha azt mondanád: „Nem tudom ezt”, tudd meg, hogy ismeri mindenek szívét és a mindenek leheletét formáló maga mindent tud, aki megfizet mindeneknek tettei szerint. (vö.:Mt.16:27;Rm.2:8;2Tim.4:14) 13. Egyél mézet, fiam, jó ugyanis a méz, hogy megédesíttessen torkod. 14. Így érzékeled majd a bölcsességet lelkeddel. Ha ugyanis megtalálod, jó lesz véged, és reményed nem fog elhagyni. 15. Ne vezesd az istentelent az igaz legelőjére, se pedig nehogy rászedessél a has jóllakottságával. 16. Hétszer fog elesni ugyanis az igaz és felkel majd, de az istentelenek elgyengülnek (megbetegszenek) bajokban. 17. Ha elesik az ellenséged ne kárörvendj rajta, botlásában pedig nehogy felfuvalkodj! 18. Mert meglátja majd , és nem fog tetszeni neki, és elfordítja a haragot tőle. 19. Ne örülj a gonosztevőkön, se ne irigyeld a bűnösöket. 20. Mert egyáltalán nem lesz utódja a gonoszoknak, az istentelenek fáklyája pedig ki fog oltatni. 21. Féld az Istent, Fiam, és a királyt, és egyikőjüknek se engedetlenkedj. 22. Ugyanis hirtelen megbűnhődnek majd az istentelenek, és ezek büntetéseit ki ismeri meg? 22a. A fiú, aki megőrzi magának az igéket távol lesz a pusztulástól, ugyanis szívesen fogadta magába azt. 22b. Soha nem mondj hazugságot nyelvből a királynak, és semmi hazugság ne jöjjön ki nyelvedből. 22c. A király nyelve kard és nem testi, aki pedig átadatik, megtöretik majd. 22d. ha ugyanis felingereltessen haragja, erővel emészti föl az embereket. 22e. És az emberek csontjait fölfalja és úgy fogyasztja el őket, mint a láng, úgy hogy ehetetlenek lesznek a sasfiókáknak.
30. Fejezet.
1. Beszédeimet, fiam, féljed és befogadva őket térj meg. Ezeket mondja a férfi az Istenben hívőknek: és abbahagyom, 2. mert minden ember között én vagyok a legbolondabb, és emberek okossága nincs énbennem. 3. Isten tanította meg nekem a bölcsességet, és a szent dolgok ismeretét elnyertem. 4. Ki ment fel az égbe és leszállt? Ki gyűjtötte össze a szeleket? Ki gyűjtötte össze a vizet ruhában? Ki ragadta meg a föld határait? Mi a neve vagy mi a gyermekeinek neve, hogy ismernéd őket? 5. Isten minden szava tűzben megpróbált, ugyanis ő maga védi pajzzsal azokat, akik tisztelik azt. 6. Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy megszidjon és hazuggá légy. 7. Kettőt kérek magamnak tőled, ne vedd el a kegyelmet, mielőtt meghalok. 8. Hiábavaló beszédet és a hazugságot tedd távolra tőlem, gazdagságot pedig és szegénységet ne adj nekem, de rendeld el ami számomra szükséges és elegendő, 9. nehogy betelve hazuggá váljak és mondjam: Ki lát engem? Vagy elszegényedve lopjak és esküdjek az Isten nevére. 10. Ne szolgáltasd ki a házi szolgát a gazda kezébe. Nehogy megátkozzon téged és eltűnsz. 11. Gonosz utód apját átkozza, az anyját pedig nem áldja. 12. Gonosz utód igaznak ítéli magát, de végbélnyílását nem mosta le. 13. Gonosz utódnak gőgös szemei vannak, szempilláival pedig felfuvalkodik magában. 14. Gonosz utódnak fogai kardok és őrlőfogai kések, hogy föleméssze és felfalja az alázatosokat a földről és szegényeit az emberek közül.
24. Fejezet.
23. Ezeket mondom pedig nektek, bölcseknek, hogy megértsétek: Tisztelni arcot az ítéletben nem jó. 24. Aki mondja az istentelennek: Igaz. Átkozott lesz a népeknek és gyűlöletes a nemzeteknek. 25. Azok pedig, akik feddnek, jobbaknak látszanak, és jó áldás fog jönni rájuk. 26. Ajkakat csókolnak majd azok, akik jókat felelnek. 27. Készítsd el munkádat a távozáshoz, és légy teljesen kész a mezőre és járj mögöttem és újraépíted majd a házad. 28. Ne légy hazug tanú saját társad ellen, se ne nagyíts ajkaiddal. 29. Ne mondjad: Amint tett velem, úgy bánok vele, megbüntetem pedig őt az általa elkövetett igazságtalanságért. 30. Mint a szántóföld az ostoba férfi, és mint a szőlőskert az értelmében szűkölködő ember. 31. Ha elhagyod őt, pusztává tétetik majd és gyomok fogják elborítani egészen és elhanyagolt lesz, köveinek kerítései pedig leromboltatnak. 32. Végül meggondoltam, rátekintettem, hogy oktatást vegyek magamnak. 33. Egy kissé szundikálok, alszom pedig egy kissé, kissé pedig ölelem kezemmel mellemet. 34. Ha pedig ezt csinálod, szegénységed hamar meg fog érkezni és szűkséged, mint egy jó futó.
30. Fejezet.
15. A piócának három szeretve szeretett lánya volt, de ez a három nem elégítette ki őt, és a negyedik nem telt be, hogy mondja: Elég. 16. A Hádész és az asszonnyal való szeretkezés (erósz) és a Tartarosz és a föld nem telik be vízzel és a víz és a tűz soha nem mondják: Elég. 17. Az olyan szemet, mely megveti apját és meggyalázza anyja öregségét – bárcsak vájnák ki a hollók a völgyekből és fölfalnák azt a sasok fiókái. 18. Három lehetetlen dolgot nem tudok megérteni, és a negyediket nem ismerem. 19. A repülő sas pályáját és a kígyó útját a kövön és a hajó ösvényeit a tengeren és a férfi útját ifjúkorában. 20. Ilyen a házasságtörő asszony útja, aki cselekménye után megmossa magát és azt mondja, hogy nem tett semmi rosszat. 21. Három dolog által rendül meg a föld, a negyediket pedig nem képes hordozni. 22. Ha a szolga uralkodik, és mikor az ostoba betöltetik kenyerekkel, 23. és a női rabszolga, ha kiveti saját úrnőjét, és a gyűlöletes asszony, ha jó férjet talál. 24. Négy nagyon kicsi van a földön, mégis bölcsebbek a bölcseknél. 25. A hangyák, akiknek nincs ereje, és nyáron készítik el az eledelt. 26. A szirti borzok nem egy erős nemzet, akik [mégis] a saját házukat a kősziklák között készítik maguknak. 27. Király nélkül van a sáska és egyetlen parancsszóra rendezetten vonul ki. 28. És a gyík, habár kezekkel megfogatott és könnyen elkapható, a király erődjében lakik. 29. Három dolog van ugyanis, ami könnyen jár, és a negyedik jól sétálgat. 30. A fiatal oroszlánkölyök erősebb az állatoknál, aki nem hátrál meg, sem nem alázkodik meg háziállatként, 31. és a kakas mely a tyúkok között bátran lépdel és a kecskenyájon uralkodó kecskebak és a nép között szónokló király. 32. Ha elveszíted magad a mulatságban és kinyújtod kezed harccal, meggyaláztatsz majd. 33. Préseld ki a tejet, és vaj lesz. Ha pedig összenyomod az orrlyukakat, vér fog kijönni. Ha pedig kicsikarod a szavakat, viták (ítéletek) és harcok jönnek majd ki.
31. Fejezet.
1. Szavaim Isten által mondom, a királyé a jósige, akit anyja nevelt. 2.
Mit fogsz tartani, fiam?
Mit? Isteni mondásokat.
Elsőszülöttem, neked mondom, fiam!
Mit, méhem gyermeke?
Mit, fogadalmam gyermeke?
3. Ne add asszonyoknak gazdagságod és értelmed és életed az eset utáni megbánásra. 4. Tanáccsal tégy mindeneket, tanáccsal igyál bort. 5. A hatalmon lévő haragosak, de bort ne igyanak, 5. hogy iddogálva nehogy elfeledjék a bölcsességet és nem lesznek képesek helyesen ítélni a gyengéket. 6. Adjatok megrészegedést a kínlódásban levőknek és bort inni a szenvedőknek, 7. hogy elfelejtsék nyomoruk és a gyötrelmeikre ne emlékezzenek többé. 8. Nyisd ki a szád Isten beszédére és ítélj meg mindeneket alaposan. 9. Nyisd ki a szád és ítélj igazságosan és perben védd meg a szegényt és a gyengét.
25. Fejezet.
1. Ezek Salamon részrehajlás nélküli tanításai, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának barátai lemásoltak. 2. Isten dicsősége elrejti az igét, de a király dicsősége tiszteletben tartja az ügyeket. 3. Az ég magas, a föld pedig mély, de a király szíve megkérdőjelezhetetlen. 4. Üsd az alkalmatlan ezüstöt, és tisztává lesz teljesen. 5. Vágd ki az istenteleneket a király színe elől és kiegyenesedik majd trónja igazságosságban. 6. Ne kérkedj a király előtt, se ne helyezd magad az uralkodó helyeibe. 7. Jobb ugyanis neked, ha mondják: Jöjj fel hozzám. Mint megalázzanak téged az uralkodó színe előtt. Amiket láttak szemeid, mondd. 8. Ne zúdulj gyorsan a viszályba, hogy nehogy végül megbánjad. Amikor megcsúfolna téged a barátod, 9. fordulj el hátra, ne nézd le, 10. nehogy gyalázzon barátod, a viszályod pedig és az ellenségeskedés nem ér majd véget, hanem egyenlő lesz neked a halállal. 10a. A kedvelés és barátság felszabadít, amit tarts meg magadnak, hogy ne légy szégyenletes nemzedék, hanem őrizd meg útjaidat alázatosan és engedelmesen. 11. Arany alma karneol nyakékben, ilyen mondani beszédet. 12. Drága karneol kő rögzítve arany fülbevalóban, a bölcs szó engedelmes fülben. 13. Amint a hó kijövetele aratáskor a forróság ellen használ, ilyen a hűséges követ az őt küldőknek. Mert hasznos azok lelkének, akik használják. 14. Amint a szelek, felhők és esők rendkívül nyilvánvalók, így a dicsekedők a hazug ajándékozáson. 15. Türelemmel sikeres a király, a puha nyelv pedig összetöri a csontokat. 16. Mézet találva egyél éppen eleget, eltelve nehogy kihányd. 17. Ritkán vidd be lábadat a saját barátodhoz, nehogy eltelve veled meggyűlöljön. 18. Buzogány, kard, és hegyes nyílvessző, ugyanígy az ember is, aki hamis tanúbizonyságot tesz barátjával szemben. 19. A gonosz útjai és a törvénysértő láb elpusztul majd egy rossz napon. 20. Amint az ecet káros a sebre, ilyen a testre zúduló balszerencse, mely a szívet szomorítja. 20a. Amilyen a moly a ruhának és a féreg a fának, olyan a férfi szomorúsága mely szívének árt. 21. Ha ellenséged éhezik, tápláld őt, ha szomjazik, itasd meg őt. 22. Mert ezt téve parazsat fogsz halmozni fejére (vö.:Róm.12:20), pedig jó dolgokkal fog megjutalmazni. 23. Északi szél felhőket kelt, a szemtelen orca pedig a nyelvet ingerli. 24. Jobb lakni a háztető szegletén, mint gyalázkodó asszonnyal közös házban. 25. Mint ahogy a hideg víz a szomjazó léleknek kellemes, ilyen a távoli földről való jó hír. 26. Úgy, mintha valaki forrást bezárna és a víz kijövetelét tönkretenné, ilyen az, mikor a rendetlen igaz elbukna az istentelen előtt. 27. Nem jó sok mézet enni, de szükséges tisztelni a dicsőséges szavakat. 28. Amint egy város ledobja falait és kerítetlen, ilyen a férfi, aki nem tanáccsal cselekszik valamit.
26. Fejezet.
1. Amint a harmat az aratáskor és amint az eső nyáron, így lehetetlen a tisztelet a bolond számára. 2. Ahogy a madarak elrepülnek, és a verebek, úgy a hiábavaló átok nem fog rájönni senkire. 3. Ahogy a lónak az ostorcsapás és a szamárnak az ösztöke, ilyen a bot a törvénytelen nemzetnek. 4. Ne felelj a bolondnak ostobaságának megfelelően, hogy ne légy hasonló fajtájához. 5. De felelj a bolondnak ostobasága szerint, hogy nehogy bölcsnek tűnjön magában. 6. Aki ostoba követ által küld üzenetet, saját lábaiból fog szégyent inni. 7. Távolítsd el az utat lábaidtól és a bölcs a mondást az oktalanok szájából. 8. Aki követ köt a parittyába, hasonló ahhoz, mint aki az ostobának dicsőséget ad. 9. Tövisek növekednek a részegesek kezében, és szolgaság a bolondok kezében. 10. Nagyon meggyötörtetik minden bolond teste. Darabokra töretik ugyanis álmélkodásuk. 11. Mint amikor a kutya visszatér saját hányására, és az is gyűlöletessé válik, ilyen az ostoba is, amikor a maga gonoszságával visszatér saját bűnéhez. (vö.: 2Pét.2:22) 11a. Van szégyen, ami bűnre vezet, és van szégyen, ami dicsőség és kegyelem. 12. Láttam olyan férfit, aki bölcsnek vélte magát, de a bolondnál nagyobb a remény, mint nála. 13. A lusta ember, akit útra küldtek ezt mondja: Oroszlán van az utakon. 14. Mint a kapu forog a zsanéron, így a rest is az ő ágyán. 15. Mikor a rest keblébe rejti kezét, nem lesz képes szájához emelni. 16. Bölcsebbnek látszik magának a rest, mint aki elégedetten hírt visz. 17. Mint aki megragadja a kutya farkát, ilyen az, aki nem saját ügyét igazgatja. 18. Amint a kuruzslók meséket mondanak az embereknek, aki pedig elsőként találkozik a beszéddel elgáncsoltatik, 19. így tesznek mindnyájan, akik leselkednek saját barátjukra, és amikor felfedetnek mondják, hogy „Játszadozva cselekedtem.” 20. A sok fa között virul a tűz, ahol pedig nincs ellentmondó, elcsitul a viszály. 21. Tűzhely a szénnek és a fák a tűznek, a gyalázkodó férfi pedig a viszály felkavarására [szolgál]. 22. A hamis meséket mesélők szavai lágyak, de a belső részek kamrájáig ütnek. 23. A csalárdsággal adományozott ezüstöt úgy kell tekinteni, mint a cseréptörmeléket. A sima ajkak elrejtik a szívet, mely bánatot okoz. 24. A keservesen síró ellenség ajkaival mindenbe beleegyezik, de szívében álnokságokat kohol. 25. Ha az ellenség nagy hangon könyörög, ne bízzál benne. Ugyanis hét gonoszság van lelkében. 26. Aki elrejti az ellenségeskedést csalást talál ki, de aki feltárja saját vétkeit, közismert a tanácsban. 27. Aki gödröt ás felebarátjának, bele fog esni abba, aki követ hengerít, magára hengeríti. 28. A hamis nyelv gyűlöli az igazságot, a száj pedig, amely nem tud hallgatni, zavargásokat okoz.
27. Fejezet.
1. Ne dicsekedj a holnappal. Egyáltalán nem tudod ugyanis, hogy mit szül az eljövendő. 2. Dicsőítsen téged a szomszédod és ne a te szád, egy idegen és ne a te ajkaid. 3. Nehéz a kő és súlyos a homok, de az ostoba haragja mindkettőnél nehezebb. 4. Az indulat irgalmatlan és a harag szenvedélyes, de mindet felülmúlja a féltékenység. 5. Jobbak a nyílt szemrehányások a rejtett barátságnál. 6. Megbízhatóbbak a barát sebei, mint az ellenség önkéntelen csókjai. 7. A bőségben levő lélek megveti a mézet, a szűkölködő léleknek pedig a keserű dolgok is édesnek mutatkoznak. 8. Mint amikor a madár elrepül saját fészkéből, ilyen az ember amikor rabszolgává lesz, amikor elűzetik saját helyéről. 9. Kenetekkel és borral és illatokkal örvendezik a szív, de lerontatik csapások által a lélek. 10. Barátod vagy apád barátját ne hagyd el, testvéred házába pedig ne menj be ha balszerencséje van. Jobb a közeli barát, mint a távol lakó testvér. 11. Bölcs legyél, fiam, hogy örvendezzen szívem, és távolítsd el magadtól a szégyenletes beszédeket. 12. Az okos az eljövő bajok elől elrejtetett, de az ostobák rámenve megfizetik majd a bírságot. 13. Vedd el ruháját, mert elmulasztotta. Erőszakoskodó az, aki a másét tönkreteszi. 14. Aki nagy hanggal áldja barátját reggel, nem fog különbözni attól, aki káromolja. 15. A (eső)cseppek kiűzik az embert egy viharos napon házából, hasonlóképpen a gyalázkodó asszony is saját házából. 16. Az északi szél (bóreász) kemény szél, annak ellenére, hogy kedvező névvel neveztetik. 17. Vas a vasat élesíti, a férfi pedig ösztönzi társának orcáját (személyét). 18. Aki fügefát ültet, eszik majd gyümölcseiből. Aki pedig szemmel tartja saját urát, tiszteltetni fog. 19. Amint nem hasonló arc az arcokhoz, így az emberek szívei sem. 20. A hádész (sír) és a pusztulás nem telnek be, hasonlóképpen az emberek szemei is telhetetlenek. 20a. Utálatosság előtt, aki megerősíti szemét, és a műveletlenek gátlástalan nyelvvel. 21. Az égés az arany és az ezüst próbája, a férfi pedig az őt magasztalók szája által vizsgáltatik. 22. Ha megostorozod a balgát megszégyenítve a főtanács közepén, soha sem hagyja el a bolondságát. 23. Világosan megismered majd nyájad lelkét, és odaerősíted majd szíved nyájaidhoz. 23. Mert az ember hatalma és ereje nem tart örökké, sem nem adja át nemzedékről nemzedékre. 25. Gondoskodj a mezőn levő zöldekre, és levágod majd a fűszernövényt (füvet), és gyűjts takarmányfüvet a hegyvidékről, 26. hogy juhaid legyenek a ruházathoz. Becsüld meg a mezőt, hogy bárányaid legyenek. 27. Fiam, birtokolsz tőlem erős mondásokat az életedre és életed (végig)kísérőjére.
28. Fejezet.
1. Fut az istentelen, mikor senki sem üldözi, az igaz pedig magabiztos, mint az oroszlán. 2. Az istentelenek vétkeik által vitákat keltenek, az okos férfi pedig lecsillapítja majd őket. 3. A merész ember gonoszságai által zsarolja a szegényeket. Úgy mint a féktelen és hasztalan eső, 4. így a törvényt elhagyók magasztalják az istentelenséget, de a törvényt szeretők falat öveznek magukra. 5. A rossz férfiak nem értik majd az ítéletet, de -t keresők fölfogják majd mindenben. 6. Jobb az igazságban járó szegény a hazug gazdagnál. 7. Megőrzi a törvényt az értelmes fiú. Aki pedig táplálja a kicsapongást, megszégyeníti atyját. 8. Aki kamattal és uzsorával sokasítja gazdagságát annak gyűjt azt, aki könyörül a szegényen. 9. Aki elfordítja füleit, hogy ne hallja a törvényt, az a maga imádságát is megutáltatta. 10. Aki félrevezeti az igazat a rossz útra, maga is romlásba fog esni. A törvénytelenek átmennek a jó dolgokon és nem mennek bele azokba. 11. A gazdag férfi bölcs a saját szemében, az értelmes szegény pedig elítéli majd őt. 12. Az igazak segítsége miatt nagy lesz a dicsőség, de az istentelenek helyein csapdába esnek az emberek. 13. Aki elfedi saját istentelenségét nem lesz jószerencsés, aki pedig számadásokat tesz, szeretve lesz. 14. Boldog az ember, aki a kegyesség miatt mindenekben megalázkodik, de aki kemény szívű az gonoszságba fog esni. 15. Éhes oroszlán és szomjas farkas, aki elnyomja a szűkölködő népet, miközben ő maga szegény. 16. A jövedelmekben szűkölködő király nagy elnyomó, aki pedig gyűlöli az igazságtalanságokat nagy időt fog élni. 17. Aki kezes a gyilkossággal vádolt férfiért menekült lesz, és nem lesz biztonságban. 17a. Fenyítsd meg fiad, és szeretni fog téged és díszt ad lelkednek. Egyáltalán ne engedelmeskedj a törvénysértő nemzetnek. 18. Aki igazságosan jár segítve volt, aki pedig görbe utakra tér, össze fog zavarodni. 19. Aki műveli saját földjét betelik majd kenyerekkel, de aki tétlenségre törekszik betöltetik majd szegénységgel. 20. A megbízható férfi sokaktól fog áldatni, a rossz pedig büntetlen nem lesz. 21. Aki nem szégyenli magát az igaz előtt, az nem jó. Az ilyen ember darabonként kenyérért átadja majd a férfit. 22. Az irigy férfi siet, hogy meggazdagodjon és nem tudja, hogy az irgalmas fogja megragadni őt. 23. Aki megfeddi az ember útjait nagyobb kegyelmet bír a hízelkedőnél. 24. Aki kiveti atyját vagy anyját és úgy véli, hogy nem vétkezik, ez társa az istentelen férfinak. 25. A telhetetlen férfi hiába ítél. Aki pedig bízott -ban, gondoskodásban lesz. 26. Aki bízott merész szívvel, az ilyen ostoba. Aki pedig bölcsességgel jár, meg fog szabadíttatni. 27. Aki ad a szegényeknek, nem lesz híjával. Aki pedig elfordítja szemét, sok szükségben lesz. 28. Az istentelenek helyein sóhajtoznak az igazak, de azok pusztulásával megnőnek az igazak.
29. Fejezet.
1. Jobb a vizsgálódó férfi a kemény nyakúnál. Mert ha hirtelen fellángol, nincs gyógyulás. 2. Mikor az igazakat dicsérik, örvend majd a nép, amikor pedig az istentelenek a fejedelmek, sóhajtoznak a férfiak. 3. A bölcsességet szerető férfinak örvend az atyja. Aki pedig kéjnőket etet, elveszíti majd a gazdagságot. 4. Az igaz király felkelti majd a vidéket, a törvénytelen férfi pedig aláássa. 5. Aki saját barátja orcája előtt hálót készít, saját lábaira ölti azt. 6. Azért, aki vétkezik, nagy a csapda, az igaz pedig örömben és vidámságban lesz. 7. Képes az igaz ítélni a szegényeknek, de az istentelen nem fogja megérteni az ismeretet, és a szegénynek nincs megkülönböztető értelme. 8. Az ártalmas (pestises) férfiak kiégették a várost, de a bölcsek elfordították a haragot. 9. A bölcs férfi ítéli a nemzeteket, de amikor egy hitvány ember haragszik, gúnyolja és nem fél. 10. A vérontó emberek társai a jámbort gyűlölőnek, de az egyenesek keresik majd az ő lelkét. 11. Egész haragját kimutatja az ostoba, de a bölcs részek szerint elosztja. 12. Amikor a király igazságtalan szóra hallgat, alattvalói mind törvénytelenek. 13. Amikor a hitelező és az adós találkozik egymással, ellenőrzi mindkettőt. 14. A király, mely igazságosan ítéli a szegényeket, trónja tanúságként állíttatik majd. 15. Sebek és korholások adják a bölcsességet, de a tévelygő fiú szégyelli szüleit. 16. Ha sok lesz az istentelen, számosak lesznek a vétkek, de amikor ezek megbotlanak, az igazak óvatossá válnak. 17. Fenyítsd meg fiad és nyugalmat ad néked és díszt ad lelkednek. 18. A törvénysértő nemzetnek egyáltalán nincs magyarázója, de a törvényt megőrző áldott. 19. Makacs szolgát nem fogják szavakkal nevelni. Mert ha megérti is, de nem fog engedelmeskedni. 20. Ha látsz szavaiban gyors férfit, tudd, hogy az ostobában nagyobb a reménye nála. 21. Aki gyermekségétől kezdve fényűzően él, szolga lesz, végül pedig gyötörtetik majd magán. 22. Szenvedélyes férfi kiássa majd a veszekedést, a haragos pedig kiásta a vétkeket. 23. A gőg a férfit megalázza, az alázatosokat pedig erősen rögzíti dicsőséggel. 24. Aki tolvajjal osztozik, gyűlöli a saját lelkét. Ha pedig meghallják az indítványozott esküt, nem adják hírül, 25. félve és hitvány módon embereket gáncsoltak. De aki -ban bízik, vigadozik majd. Az istentelenség botlást ad a férfinak. Aki pedig bízott az Uralkodóban, meg fog szabadíttatni. 26. Sokan szolgálják a vezetők orcáját, de -tól lesz a férfinak az igaz volta. 27. Utálatosság az igazaknak az igaztalan férfi, utálatos pedig a törvény nélkülieknek az egyenes út.
[30,1–14 megelőzi a 24,23-at és a 30,15–31,9 követi a 24,34-et]
31. Fejezet.
10. Határozott szellemű (bátor) Asszonyt ki fog találni? Értékesebb ugyanis a drágaköveknél az ilyen. 11. Az ő Férje bízik benne, az ilyet a jó zsákmány (haszon) nem zavarja meg. 12. Jókat készít ugyanis Férjének egész életében. 13. Leltárt készít a gyapjúról és hasznos lámpabelet készít kezeivel. 14. Olyanná vált, mint egy távolról jövő kereskedőhajó, és ő maga gyűjt megélhetést. 15. És felkel az éjszakákból és étkeket adott a háznak és munkát a szolgálólányoknak. 16. Látva szántóföldet megvásárolta magának, kezeinek gyümölcséből pedig mezőt ültetett. 17. Fölövezve erősen derekát erősen rögzítette karjait a munkára. 18. Megízlelte, hogy jó munkálkodni, és egész éjjel nem oltatik ki mécsese. 19. Könyökeit kinyújtja használatra, kezei pedig az orsóra támaszkodnak. 20. A kezeit pedig megnyitotta a rászorulónak, csuklóját pedig kinyújtotta a szegénynek. 21. Férje nem törődik a háztartásával, amikor időt tölt valahol, mert mindnyájan általa öltözködnek. 22. Kettős köpenyeket készített férjének, magának pedig bisszusból és bíborból ruhákat. 23. Férjét pedig a kapukban csodálják, amikor a földet lakó öregekkel a főtanácsban ül. 24. Gyolcsokat készített és eladta, kötényeket pedig a kánaánitáknak. 25. Száját figyelmesen és törvényesen nyitotta meg, és nyelvével rendet állított fel magának. 26. Erőt és ékességet öltött fel magára, és örvendezett a végső napokban. 27. Kifogástalanok (vízállóak) házainak életútjai (helyei), a lustaság búzáját pedig nem ette. 28. Száját pedig képzetten és a jognak megfelelően nyitja, jótéteménye pedig föltámasztotta fiait, és meggazdagodtak, és Férje dicsérte őt: 29. „Sokak lányai birtokoltak gazdagságot, számosan csináltak nagyokat, te pedig alatta vagy és mindnek fölé helyezkedtél.” 30. A csábítások hamisak és hiábavaló az asszonyi szépség. Az értelmes asszony ugyanis megáldatik, félelmét pedig ez dicsérje. 31. Adjatok neki kezeinek gyümölcseiből és dicsérje a kapuban a Férje.