Többször előkerül a szentháromság tanának védelmezői részéről, hogy az echad héber számnév, ami 1-et jelent, valamiképpen mégis többséget, többes számot rejt magában, vagy arra utal. Nos, kerek perec megállapítható, hogy ennek alapja vagy egy hamis állítás, vagy egy következtetési légvár, ami csekély gondolkodással is könnyen lerontható.

Nos, egyes weboldalakon szándékos hamis állítások is előfordulnak, ezért rögtön szeretném tisztázni, hogy az echad a héber nyelvben számnév, ami megfelel a magyar 1 (egy) számnévnek, és egyes számban áll. Amikor valaki elkezdi a héber számokat tanulni, és egytől tízig ismétli azokat, akkor semmiféle többségre nem gondol, ha azt mondja:

1 (echad), 2 (staim), 3 (selos), 4 (arba), … stb. (lásd: https://youtu.be/FBd9QdpqUz0?t=51)

Hanem az ’egy’ valóban az egyes számot jelenti.

Nézzük a google első találatát: az „Isten echad”- kulcsszavak beírására azonnal egy háromságot alátámasztó oldal jön elő:

„ECHAD (héber) = egy, de nem egyes, hanem többes számban. Több személy egységét jelenti. Isten egysége, az echád olyan egység, amely kiemeli és fenntartja a tagjainak izgalmas és gyönyörű különbözőségét, és eltérő szerepét.”
Forrás: https://krisztamami.blog/2013/04/06/echad-egyseg-on-alarendeles/

A fenti állításnak egyszerűen semmi alapja nincs. A héberben, ha valaki megnéz egy egyszerű nyelvtankönyvet, a számneveknél semmi olyat nem talál, hogy az echad többes számban állna, értelemszerűen nem is lenne sok értelme az „egy” szót többes számba tenni (és a honlap se hivatkozik egy szótárra sem, vagy hogy mi lenne akkor az echad egyes számú alakja). A többes szám jele a szóvégi „-im” (hímnem, pl. áchádim) vagy „-ot” (nőnem, áchátot) lehetne, de ezt nem látjuk megjelenni a szón. Vajon miért van szükség ekkora bakugrásra, hogy az egyből azonnal többes számot csináljon az illető, ha nincs irányított célja alátámasztani prekoncepcióját?

De tudjuk be valamiféle félreinformáltságnak a fentit, nézzük mi a fő érvelése az echad szó kapcsán a szentháromság koncepciót vallóknak:

„A monoteizmust erőteljesen hangsúlyozó bibliai ige, Izráel fő hitvallása így hangzik: „Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!” (5Móz 6,4) 5 Mózes 6:4 egyértelműen tanítja, hogy Isten egy, de miközben az író választhatta volna a jachid kifejezést is, amellyel a magában álló „egy” fogalmát fedte volna le, a választott héber kifejezés az echad, amely az összetett „egy” fogalmát vagy a csoport egyik tagját jelöli, a magában álló illetve hangsúlyosan érthető „egy”-gyel szemben. Ugyanaz az echad szó szerepel Mózes első könyve 2:24-ben a férj és a feleség egységének kifejezésére, akik „egyek” lesznek, de úgy, hogy ezen egységen belül megőrzik egyéniségüket. Itt tehát az egy nem számszerű értelemben vett egyet jelent, hanem az az „egyedülálló, egyedi” jelentésen van a hangsúly.” Forrás: http://www.szaboferenc.hu/tanulm/haromsag.htm

A jachid és az ehad szembeállítása mondvacsinált. A jachid-ot ugyanis csak emberekre alkalmazza az Írás. Azt fejezi ki, hogy valaki teljesen egyedül, egymaga van, árva, nincs körülötte más, nincs más testvére (azaz egyszülött). Isten esetében értelmetlen lenne ez az emberekre szabott kifejezés, mivel nagyszámú mennyei sereg veszi körül (lásd Dániel könyvét, vagy a Jelenéseket), így Isten soha nincs teljesen magában, „árván”, hanem mint Egyeduralkodó körülveszi a teremtett szellemi lények sokasága, akik hódolnak neki, és teljesítik akaratát. Mivel ez alapvetően emberek jellegzetessége, és emberekre használt fogalom, Istennel kapcsolatban nem is jön elő, mint az egyedüliségére használt kifejezés. Azt viszont kifejezi az írás, hogy Istenen kívül nincs más, hogy Ő egyedülálló, de nem az árvaságra, egyedül lévőségre vonatkoztatott kifejezéssel, hanem pl. a következő helyen: 5Móz. 4:35 Csak neked adatott láthatóan tudnod, hogy JHVH az Isten és nincsen rajta kívül más!” A Strong szerint H905 bad héber szó 4) le– mile– elöljáróval azt jelenti: nélkül, vmit nem számítva. Tehát az Írás igenis kifejezi azt, hogy Isten egyedülálló, nincs olyan, mint Ő, és nem többes számban mondja, hogy nincs olyan, mint „ők” vagy nincsen „kívülük” más, vagy hasonló.

Az az állítás pedig, hogy az echad az összetett egy fogalmát takarná, szintén teljességgel hamis. Amikor ugyanis a házasságra alkalmazza, hogy képletesen egy hústesté válnak, akkor is az 1 darabságot/számosságot akarja kifejezni, mint ahogy a magyar is, ha azt mondja történetesen, hogy „mi egyek vagyunk”, azt akarja kifejezni, hogy egyszámúként viselkedünk, egy csoportot alkotunk, de ettől a számnév nem vett fel speciális jelentést, mint valami összetett egység. A Krisztus is ilyen értelemben használja ezt a számnevet, hogy a házasságban többé már nem két darab hústestről beszélünk, hanem egy darabról (vö.: Mát. 19:6). Itt is mint számnév szerepel a házasságban levő egy, szembeállítva a kettes számmal. Tehát látható, hogy a kettő (mint több) értelemmel szemben áll a házasságában levő: egy. Éppen nem azt akarja kifejezni, hogy valami az egyben több, hanem hogy a kettőből egy lett.

A héberben sincs tehát speciálisabb jelentése az egy számnévnek, mint a magyarban, amiben szintén alkalmazható valamilyen egység leírására, de ettől nem válik a számnév használata hirtelen mássá általános értelemben. Vegyük példának okáért, amikor azt mondja szintén a teremtés történetében, hogy Isten kivett egyet Ádám oldalbordáiból. Gondolom, itt senki nem kíván belemagyarázni semmiféle többséget az egy darab oldalbordába, de akkor Istennel miért tesz így?

Nézzük még az echad számnév további előfordulásait, teljességre való törekvés nélkül:

1Móz 1. Mind az egész földnek pedig egy (echad) nyelve és egy (echad) beszéde volt… 6. És monda JHVH: Íme e nép egy, s az egésznek egy a nyelve,

1Móz. 19.9. Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt?

1Móz. 21.15. Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.

Gondolom a fenti pár példa elég annak bizonyítására, hogy általánosában az echad nem jelent semmi mást, mint azt a bizonyos számnevet, amennyi számú Lót létezett, vagy amennyi nyelve volt a Sineár földjén összegyűlt népnek, vagy ahány bokor alá letette Hágár a gyermekét stb.

Ha adott esetben az echad egységet akar kifejezni, az minden esetben kiderül a szövegkörnyezetből, mint ahogy a magyarban is a „mi egyek vagyunk” esetében azonnal látható, hogy az egy számnevet miért használja. Amikor viszont Istennel kapcsolatban használja az egy számnevet, semmiféle ilyen kontextus nem fordul elő, hogy Őbenne egységbe olvadt volna valami többség, hanem egyszerűen megállapítja, hogy Isten egy.

5Móz 6,4 Halld Izráel: JHVH, a mi Istenünk, JHVH egy! Szeressed azért JHVH-t, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

A kontextus semmiféleképpen nem fejezi ki azt, mint amit pl. a házasság leírásánál, hogy eggyé vált két test, hogy többé már nem kettő. Istenről egyszerűen csak kinyilvánítja, hogy ő egy, őt szeresd teljes szívedből.

Görögben az eisz ugyanúgy egyet jelent, amire le lett fordítva az említett hely:

Mk. 12.29. Jahósua pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: az Úr, a mi Istenünk, az Úr egy (küriosz eisz esztin – úr egy van). 30. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. 31. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat. 32. Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy van (eisz esztin – egy van), és nincsen kívüle más. 33. És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál. 34. Jahósua pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten királyságától.

Mint ez tudható (de aki nem hiszi, járjon utána), a görög eisz teljesen ugyanolyan értelemben számnév, mint a magyarban az egy, vagy a héberben az echad:

Álljon itt egy kis áttekintés erről: εἷς (eisz):

Forrás: Bevezetés az újszövetség Görög nyelvébe – Szabó Mára 36. o.

Nézzük ugyanezt héberben 5Móz. 6:4 (Strong H259):

Forrás: Szabó Mária Bevezetés a Bibliai héber nyelvbe 23. o.