Gondolatritmus szerepe

A Szentírás nyelvezetében – a héber gondolkodásra jellemző módon – gyakran található gondolatritmus, ugyanannak a mondanivalónak a kétszer, vagy háromszor való megismétlése más szavakkal, más kifejezésekkel. Ez legtöbbször a gondolat nyomatékosítása, fokozása, megerősítése miatt van. Mindez Jézus Krisztus beszédében is fellelhető (pl. Mt 5,17). A leggyakoribb az a fajta kettőzés, ami ugyanazt a gondolatot ismétli meg, de az is elfordul, hogy a duplázásban szembeállítás van. Ha ismerjük a gondolatritmusok szerepét, akkor az Írás jobban megérthető, és a bibliai fogalmak tisztázódnak, hiszen az egyik – esetlegesen nem érthető – fogalmat a gondolatritmus másik felében lévő ismétlés érthetővé teszi, megmagyarázza.

Egy példa erre. Tegyük fel, hogy nem értjük, vagy tisztázni szeretnénk a Seol (olykor pokolnak, olykor sírnak fordítják) fogalmát. Nos, a zsoltárokban így olvasunk egy helyen róla: „Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?” (Zsolt 6,6) Másol: „A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.” (Zsolt 18,6) Megint máshol: „Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.” (Zsolt 30,4) és folytathatnánk a sort. Nyilvánvaló, hogy a Seol tükör gondolata a halál, a sírba szállás. Tehát, aki a Seolba szállt, úgy is mondhatnánk szimplán, hogy meghalt. Akit a Seol vesz körül, az éppen elmúlóban van. A Seol tehát a halállal szinonim fogalom és ezt maga az Írás magyarázta meg számunkra néhány gondolatritmuson keresztül.

Ezzel a bejegyzéssel csak erre az egyszerű, de mégis nagyon fontos dologra szerettem volna rámutatni. Természetesen ki lehetne keresni a Bibliában a gondolatritmusokat és elemezni őket, de ezt az olvasóra bíznám. Érdemes még elolvasni erről egy lexikon bejegyzését, ami további ismeretekkel is szolgál a gondolatritmusok fajtáiról:

gondolatritmus (lat. parallelismus membrorum): ugyanannak a gondolatnak kétszer vagy háromszor való megismétlése más-más szavakkal, fordulatokkal. – A ~ egyrészt a szemita gondolkodás természetéből fakad, ti. hogy a gondolatokat koncentrikus formában törekszik kifejteni, másrészt e népek dinamikus érzelemvilágára, lelkesedésük hullámzó formában való megnyilatkozására vezethető vissza. A ~, mely az akkád, föníciai, ugariti és egyiptomi költ-et is jellemzi, a →héber költészetben érte el tetőfokát. – A ~ nem egyszerű stilisztikai alakzat, amely rokon értelmű szavak harmonikus kapcsolatán alapszik, s amellyel verses és prózai művekben egyaránt találkozunk (pl. Jób 1,8; 2,3), hanem olyan egymás után következő értelmi egységek tartalmi és formai hasonlósága, amelyek rendszerint 2-4 szóból állnak és uazt a gondolatot fejezik ki; 2-3 párhuzamos gondolat (sztichosz v. kola) alkot egy verset (a tagok számától függően disztichon v. bikolon, ill. trisztichon v. trikolon). – A ~ fajtái. 1. A szinonimikus ~ban a 2. kolában ugyanazon gondolat rokon értelmű szavakkal kifejezve ismétlődik (pl. Zsolt 2,3; 5,4; Ézs 44,22). 2. A koordináló ~ az előbbivel rokon, de kevésbé gyakori, különféle, de tárgyi szempontból uolyan értékű gondolat szolgálja uazt a mondanivalót (pl. Zsolt 9,16). 3. Az ellentétes ~ban a 2. kola megerősíti v. fokozza az előzményt egy erre alkalmas ellentéttel, szembeállítással (pl. Zsolt 1,6; 20,8). – 4. A szintetikus ~ban a párhuzamos kolák különféle, de mégis egymással összhangban álló nézőpontját tükrözik uannak a gondolatnak, amely csak ezeknek a részeknek az összekapcsolódása révén fejeződik ki teljes egészében (pl. 9,8; 27,1.5); 5. A fokozatos ~ban uaz a gondolat egyre fokozódó formában ismétlődik (pl. 29,1.4; 67,4.6). A Bibliában és az ugariti szövegekben ez a ~-fajta főleg számokkal kapcsolatban gyakori, amelyek esetében a 2. elem egy egységgel több mint az 1. (Ám 1,3.6.9.13; 2,1.4.6; Iz 17,6; Zsolt 62,12; Jób 5,19; 40,5; Péld 30,15.18.21.29; Préd 11,2). →szám – E belső tartalmi ~okon kívül, amelyek egyetlen vers szerkezetét érintik, van külső ~ is, amely 2 v. több egymást követő vers között mutakozik (pl. Jób 4,3; Zsolt 35,26; Iz 1,10.18; 38,12; 52,2). **

Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/G/gondolatritmus.html